A felsőoktatási törvény mellett a köznevelési törvény kapcsán is számos aggálya van az Európai Bizottságnak – tájékoztatta a BruxInfót az oktatásért felelős EU-biztos. A testület szerint a szakiskolai képzési idő, és a tankötelezettség korhatárának csökkentése is szembemehet a korai iskolaelhagyók számának mérséklésével, amire az Európai Tanács is kötelezettséget vállalt.
A tavaly decemberben elfogadott köznevelési törvény számos pontját is bírálja az Európai Bizottság. A testület oktatásért felelős tagja a szakminiszterek pénteki brüsszeli tanácsülése után a BruxInfo kérdésére elmondta, az aggályosnak tűnő rendelkezések szembemehetnek azzal az összeurópai célkitűzéssel, amely szerint 2020-ra uniós átlagban 10 százalék alá kell csökkenteni azoknak a diákoknak a számát, akik idő előtt, tehát a tankötelezettség korhatárának elérése előtt félbeszakítják a tanulmányaikat.
A korai iskolaelhagyók számának csökkentését az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok is jóváhagyták, sőt, tavaly áprilisban minden tagországnak meg kellett határoznia egy számot, hogy mennyivel kívánnak és tudnak hozzájárulni az EU-cél eléréséhez. Magyarország – igazodva az uniós célhoz – 10 százalékban határozta meg az iskolaelhagyók maximális arányát 2020-ra.
Androulla Vassiliou kifejtette, a köznevelési törvény az eddigi, 18 éves tankötelezettségi határt 16 évre szállítja le, ami veszélyeztetheti a 10 százalékos cél elérését. A ciprusi származású EU-biztos úgy látja, ez éppen hogy növelni fogja azok számát, akik idő előtt „kiesnek” az iskolákból, és félő, hogy őket – elsősorban a képzetlenségük miatt – nem lesz képes felszívni a munkaerőpiac.
A statisztikák szerint a 16 éves korhatár nem számít az EU-ban egyedülállóan alacsonynak, Magyarországon kívül 16 további országban is 16 év a tankötelezettség határa. (Csehországban, Görögországban, Cipruson, Ausztriában, Szlovéniában és Litvániában 15 év; Belgiumban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában pedig 18 év).
A BruxInfónak nyilatkozó bizottsági tisztviselők szerint önmagában nem is a 16 éves korhatárral van baj Magyarország esetében, hanem az intézkedés irányával. Szerintük a legtöbb tagország éppen, hogy emeli a határt. „Ilyen vészjósló időkben nincs túl jó üzenete, ha egy tagország csökkenti a tankötelezettség idejének felső határát” – fogalmazott egy szakértő.
Ugyancsak a korai iskolaelhagyók számának csökkentését veszélyeztetheti az a rendelkezés, amely 4-ről 3 évre csökkenti a szakiskolai képzés időtartamát. A Bizottság azt is kifogásolja, hogy a szakképzésben részt vevő diákok kevesebb közismereti tárgyat fognak tanulni, és több lesz a szakmához kötődő gyakorlati óra. „Ez alapvetően negatívan csapódhat le a diákok végső tudásának felmérésekor, ami ronthatja a továbbtanulási, esetleg későbbi elhelyezkedési esélyeiket” – mondta Androulla Vassiliou.
Az oktatásszervezés alapvetően tagállami hatáskörben van, tehát az Európai Bizottság jogi beavatkozási lehetőségei korlátozottak ezen a területen. Ezt a Bizottság is elismeri, mint egy tisztviselő fogalmazott, „nincs jogunk beavatkozni, nem mondhatjuk meg, hogy egy tagország mit tegyen, de szilárd jogalapunk van arra, hogy kérdezzünk”.
Éppen ezt fogja tenni az oktatási EU-biztos akkor, amikor a közeljövőben találkozik majd Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárral. Mint fogalmazott, az oktatási tanácsülésen a Bizottság és a magyar kormány megállapodott abban, hogy az államtitkár hamarosan Brüsszelbe látogat, és az EU-biztossal, valamint a testület szakértőivel közösen egyeztetnek majd arról, hogy mi a változtatások célja, és hogy ezek összhangban vannak-e az uniós célokkal.
„Remélhetőleg tisztázni tudunk majd sok mindent, és ahol lehet módosítani is fogja a törvényt a magyar Országgyűlés” – tette hozzá Androulla Vassiliou.
Mindez az után derült ki, hogy az EU-biztos hétfőn a Twitteren közölte: Brüsszelben találkozott Győri Enikő EU-államtitkárral, és felvetette neki az aggályait a köznevelési törvény és a felsőoktatási törvény kapcsán is. Míg a köznevelési törvénnyel összefüggésben a korai iskolaelhagyók számának csökkentését félti a Bizottság, a felsőoktatási törvénynél a személyek szabad áramlását látja veszélyben Brüsszel. (Erről lásd korábbi cikkünket!)