Kelemen Hunor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke január 10-ei bukaresti sajtótájékoztatóján foglalta össze a párt ez évre vonatkozó prioritásait- tudósít az Erdély Online. A pártelnök a kisebbségi törvény megalkotását, a gyermekvállalási kedv ösztönzését, a márciusi időközi választások megtartását és az egészségügyi törvénytervezet reformjának fontosságát hangsúlyozta. Más kérdés, hogy vajon a román belpolitika jelenlegi állása is az RMDSZ malmára hajtja-e a vizet?
Kisebbségi törvény- marad a felelősségvállalás?
A pártelnök mindenekelőtt leszögezte: „ebben az évben is, úgy, mint eddig, számunkra a legfontosabb a magyar közösség akarata, ezt tartjuk szem előtt akkor, amikor döntéseket hozunk”. Kérdés azonban, hogy a romániai magyar közösség biztosítja-e az őszi választáson a párt számára szükséges öt százalékot a parlamentbe jutáshoz. Az eddigi választásokon mindig hét százalék körül teljesítő párt számára a népszerűtlen kormánykoalíció tagjaként, valamint Tőkés László Erdélyi Magyar Néppártjával (EMNP) és Szász Jenő Magyar Polgári Pártjával (MPP) versengve ez idén nehezebb feladatnak bizonyul, mint korábban bármikor.
Törvényhozási prioritásként Kelemen egy olyan kisebbségi törvény elfogadtatását jelölte meg, amely valódi kulturális autonómiát biztosít az ország kisebbségei számára. A szövetség ezen célkitűzése korántsem új keletű. A ‘Törvény a nemzeti kisebbségek jogállásáról’című tervezetet az elmúlt hat évben már többször el akarták fogadni, ám az máig nem tudott túljutni az illetékes parlamenti bizottságokon. A romániai magyarság képviselői már az 1990-es években szorgalmazták egy hasonló jogszabály megalkotását, majd a Szövetség 2005-ben terjesztette a bukaresti parlament elé a fent megnevezett tervezetet, amelyet a Szenátus akkor leszavazott, majd a Képviselőházba került, ahol még a bizottsági tárgyalások során elbukott. A dokumentum csak a PDL-RMDSZ koalíció első hónapjaiban látott újra napvilágot 2010 elején. Ekkor Boc miniszterelnök 2010 júniusát szabta meg elfogadásának határidejéül, a gazdasági válság azonban ismét a kisebbségi törvény útjába állt.
A 2011-es év azonban már alkalmasnak ígérkezett az elfogadásra, ugyanis a 2011. március 2-ai bukaresti kormánykoalíciós megállapodás eredményeképpen arra csak az emberi jogi bizottságnak kell áldását adnia. Ugyanebben a hónapban Roberta Anastase román képviselőházi elnök és Kövér László magyar parlamenti házelnök is folytatott tárgyalásokat, melynek során a román fél megerősítette, hogy még nyárig megszülethet a kisebbségek státusát szabályozó törvény.
Ugyanakkor a jogszabály tervezet számos, a román elit számára elfogadhatatlan pontot tartalmaz. Első fejezete lényegében egy burkolt alkotmánymódosítás, hiszen kimondja, hogy az országban élő tizenkilenc kisebbség is államalkotó elem, szemben az Alkotmánnyal, amely szerint Románia egységes nemzetállam, melyben a szuverenitás a román népé. Azonban a dokumentum kétségtelenül leginkább ellenzett része a kulturális autonómiáról szóló fejezet, mely szerint a romániai kisebbségek választott tanácsok révén döntési jogkörrel rendelkeznének kulturális, nyelvi, vallási identitásukat érintő kérdésekben.
A tervezetet nem sikerült a tavaszi ülésszak végéig elfogadni, és Emil Boc miniszterelnök ősszel sem kezelte kiemelt prioritásként. Az RMDSZ részéről felmerült azon igény is, hogy a parlamenti folyamat elakadása esetén a kormány, csakúgy mint az oktatási törvény esetében, felelősségvállalással fogadja el a törvényt. A szövetség elnöke júliusban még úgy nyilatkozott, a kisebbségi törvény a koalíció szakítópróbája.
Egészségügy- a jelenlegi tervezet tarthatatlan
Az RMDSZ számára elfogadhatatlan az egészségbiztosítási rendszer privatizációja, ahol a jelenlegi állami pénztár szerepét nyolc regionális magánbiztosító venné át. Kelemen Hunor rávilágított, ez nem Svájc vagy az Egyesült Államok, ahol az államnak van lehetősége saját költségvetéséből támogatni egy ilyen jellegű rendszert. Emellett úgy véli, a magánbiztosítók elsősorban a saját profitjukat tartanák szem előtt az adófizetők érdekeivel szemben, a biztosítók pedig a családi orvosok és gyógyszer gyártók hálózata révén törekednének egyfajta monopolhelyzet kialakítására. A Szövetség azzal sem ért egyet, hogy a tervezet lehetővé tenné, hogy az állami tulajdonban lévő kórházakat magáncégek működtessék, és garanciákat követel arra nézve, mi történik az érintett létesítményekkel, a működtető cég csődje esetén.
Álláspontjának megfelelően, a Szövetség sajnálattal vette tudomásul Raed Arafat egészségügyi államtitkár távozását, aki szintén helytelenítette az új tervezet egyes elemeit. „Mi Raed Arafatot egy nagyon jó szakembernek tartjuk, és próbáltuk meggyőzni, hogy ne adja be lemondását, de természetesen tiszteletben tartjuk a döntését. Én személyesen nagyon sajnálom a távozását az egészségügyi tárcától és abban reménykedem, hogy a továbbiakban is fontos szereplője lesz a romániai egészségügyi rendszernek” – szögezte le az RMDSZ elnöke. A párt legközelebb január 12-én kolozsvári Elnökségi Ülésén egyeztet az egészségügyi tervezet kérdésében.
A 2012-es év egyébként is számos újítást hozott az egészségügy területén, s elmondható, nem csak az RMDSZ részéről hallhatunk elégedetlen szólamokat. Január elsejétől (az Orvosi Kamara tiltakozása ellenére) a román állampolgároknak vizitdíjat kell fizetniük, amely sokak számára megnehezíti a szolgáltatások igénybevételét. Emellett az állampolgároknak ez évtől részben maguknak kell finanszírozniuk ellátásukat, habár jövedelmük egy részével már így is hozzájárulnak az egészségügy működéséhez. A vizitdíj alól csak a 18 év alattiak, a 18 és 26 év közötti diákok, az Egészségügyi Minisztérium országos programjaiba besorolt jövedelem nélküli betegek és a nyugdíjasok mentesülnek. A jogsazbály szerintminden személynek évente jövedelme legfeljebb tizenketted részét kell kifizetnie vizitdíj és kórházi kezelés fejében, ha ez szükséges.
Természetes fogyás Erdélyben – visszafordítható a folyamat?
A 2011-es román népszámlálás részeredményei alapján a tömbmagyar megyékben a magyarok erőteljes fogyása volt tapasztalható az elmúlt tíz évben. Kovászna megyében 7,6 százalékkal, Hargitában 6,4 százalékkal csökkent a magyar lakosság aránya, igaz, az ugyanitt élő románság fogyása ennek csaknem kétszerese (12,4 illetve 14,6 százalékos). Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára a Krónikának novemberben adott interjújában kifejtette:„bár az adatok folyamatosan érkeznek, az eddigi részeredményekből megállapítható, hogy van magyar jövő Erdélyben.”Az RMDSZ álláspontja az, hogy nem elég a népesedési statisztikák nyomon követése, tenni is kell a tendenciák javulásáért. Éppen ezért, a Szövetség 2012-ben is folytatja a „Minden magyar számít” szlogen alatt futó tevékenységét, melynek célja a család védelme és a gyermekvállalási kedv ösztönzése, főként olyan programok által, amelyek más uniós országokban már sikeresnek bizonyultak. Ilyen például a gyes alatti részmunkaidős munkavállalás lehetősége, a négyévesnél fiatalabb gyerekek szüleit foglalkoztató munkáltatók adókedvezményei és a kettő vagy több gyermeket nevelő szülők számára bevezetett adókedvezmények.
Az önkormányzatok szintjén a Családbarát közösségek program beindítását tervezik, melynek keretein belül egy egészséges versengést igyekeznek generálni a magyar önkormányzatok között. (Ki tud inkább családbarát környezetet kialakítani, ki tud olyan döntéseket hozni, amelyek ösztönzik a gyermekvállalást, segítik a fiatal családokat). Az egyes közösségeket a következő szempontok szerint bírálnák el:
- Vannak-e jól elérhető alapszolgáltatások (bölcsőde, óvoda, iskolák, iskolabuszok stb.)?
- Az egyes önkormányzatok mennyire segítik elő azt, hogy a gyermekeket nevelő családok lakáshoz jussanak?
- Részesülnek-e adókedvezményben a gyermekeket nevelő családok?
- Van-e gyermekbarát ügyfélszolgálat, jó minőségű, biztonságos játszóterek, közösségi, ifjúsági központok, családbarát településfejlesztés, tiszta, egészséges környezet?
- Milyen kedvezményekben részesülnek az önkormányzat és annak különböző intézményeinek gyermekeket nevelő alkalmazottak?
Bukarestben egyetértés mutatkozik azon a téren, hogy az említett motivációs intézkedésekre szükség van, ám kérdéses, hogy az évek óta tartó kemény megszorítások mellett elég-e ennyi intézkedés, hogy újra megjöjjön a román állampolgárok kedve a családalapításhoz?