Felmentette csütörtökön a legfelsőbb bíróság Adrian Năstase szociáldemokrata politikust, egykori miniszterelnököt a Tamara nagynéni örökségeként elhíresült korrupciós ügyben. A legfelsőbb bíróság november 24-én zárta le az ügy vizsgálatát, és közölte, hogy december 7-én hirdet ítéletet, a múlt héten azonban 15-ére halasztotta a döntést – írja a Krónika.
A testület felmentette Ioan Melinescut, a Pénzmosást Megelőző Országos Hivatal volt vezetőjét, valamint Ristea Priboi egykori szociáldemokrata parlamenti képviselőt is, akik ellen ugyanabban az ügyben emelt vádat az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA).
A legfelsőbb bíróság csütörtöki ítélete nem jogerős, a DNA pedig jelezte: fellebezést nyújt be a döntés ellen.
Adrian Năstase ellen három év felfüggesztett börtönbüntetést kértek a DNA ügyészei. A politikus – aki a PSD országos tanácsának elnöke – a per során ártatlannak vallotta magát.
A per évekig húzódott, miután a legfelsőbb bíróság 2008 tavaszán visszaküldte a dossziét a DNA-nak, alkotmányossági aggályokra hivatkozva. Az ügy csak másfél évvel később került vissza a legfelsőbb bíróságra, miután a parlament jóváhagyta a Năstase elleni vizsgálatot. 2010 márciusában a bíróság felfüggesztette az ügyet, hogy az alkotmánybíróság dönthessen a Ioan Melinescu ügyvédje által emelt alkotmányossági kifogásokról. Az alkotmánybírósági elutasítás nyomán a legfelsőbb bíróság idén januárban folytatta az ügy tárgyalását.
Năstase még két másik ügyben is eljárás folyik a DNA korrupciós vádjai nyomán.
Melinescu és Năstase ellen a „Tamara nagynéni örökségeként” elhíresült ügyben emeltek vádat. A nyomozati anyag szerint 2000 novemberében Melinescu a Pénzmosást Megelőző Országos Hivatal tagjaként arról értesítette az akkor még képviselőként tevékenykedő Adrian Năstasét, hogy a hivatal vizsgálódni kezdett amiatt, hogy a szociáldemokrata politikus feleségének, Dana Năstasénak a bankszámlájára 400 ezer dollárt utalt át Tamara Cernasov. Mivel Adrian Năstase nejének nagynénje nem jelezte a pénz forrását, így a pénzmosás elleni hivatal törvénytelenséget gyanítva vizsgálódni kezdett.
Melinescu tájékoztatta Năstasét, hogy a pénzmosás elleni hivatal értesíteni készül az ügyészséget, így bűnvádi eljárás indulhat a politikus ellen. Ristea Priboi szociáldemokrata képviselő közvetítésével Melinescu felajánlotta Năstasénak, hogy eltünteti a kompromittáló dossziét. A vád szerint a politikus elfogadta az ajánlatot, és miniszterelnökké való kinevezése után azonnal – 2000 december 8-án – a pénzmosás elleni hivatal elnökévé nevezte ki Melinescut. Adrian Cucut, a hivatal korábbi elnökét Adrian Năstase kormányhatározattal menesztette tisztségéből. Ezt követően a Tamara Cernasov adományáról szóló dosszié eltűnt: a vád szerint Melinescu Priboinak adta át, azzal az utasítással, hogy a miniszterelnök tanácsosa juttassa el Adrian Năstaséhoz.
A vádiratból kiderül különben, hogy Adrian Năstase felesége nem tudta igazolni a bankszámláján megjelent pénzösszeget, így nincsenek bizonyítékok arra, hogy a 400 ezer dollárért értékesített festmények és ékszerek valóban Tamara Cernasov tulajdonában voltak. A kormányfő feleségének 91 éves nagynénje akkor egyedül lakott egy bukaresti tömházlakásban. Az ügyben vizsgálat indult Ristea Priboi ellen is, akit megvesztegetésben és kenőpénz elfogadásában való bűnrészességgel gyanúsítanak.
A vádemelés híre 2007-ben heves reakciót váltott ki a volt miniszterelnök részéről. Năstase leszögezte: a DNA lépése elfogadhatatlan, mivel azt jelenti, hogy a kormányhatározat, amellyel Melinescut kinevezte, megvesztegetésnek minősül. „A DNA továbbra is politikai rendőrségként működik, a nyomozók pedig Traian Băsescu iránti elkötelezettségük alapján intézkednek” – jelentette ki a volt kormányfő.
Năstase akkor megjegyezte: Melinescut nem is ő nevezte ki, hanem Valeriu Stoica korábbi igazságügy-miniszter javasolta a tisztségbe, a kormány pedig elfogadta ezt. „Melinescut nem is ismertem személyesen, mielőtt a pénzmosás elleni hivatal elnöke lett volna” – tette hozzá Năstase. Az eltűnt dossziéról a politikus megjegyezte: azt bármikor össze lehet állítani ismét, hiszen csupán a bank által közölt előzetes adatokat tartalmazta. „Valószínűleg valakinél megtalálható ez a dosszié, hiszen az Evenimentul zilei napilap közölt belőle részleteket” – mondta Năstase. A volt kormányfő szerint a DNA vádemelésének célja a rágalmazás, hiszen az ügyészeknek gyakorlatilag nem áll a rendelkezésükre semmilyen bizonyíték.