Szlovákia álláspontját is meghallgatja az Európai Bizottság, az után nyilvánít majd véleményt a testület a szlovák állampolgársági törvényről – közölte a BruxInfóval a testület, az után, hogy a magyar közigazgatási- és igazságügyi miniszter azt mondta az állampolgársági ügyekért felelős EU-biztosnak, hogy a pozsonyi jogszabály sérti az Alapvető Jogi Chartát.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter szerint a szlovák állampolgársági törvény sérti a szabad identitásválasztás jogát, és így az Alapvető Jogi Charta rendelkezéseibe is ütközik. Navracsics Tibor szerda reggel azt mondta, kedd esti találkozójukon tudtára is adta mindezt az alapvető jogokért felelős EU-biztosnak, aki állítólag megígérte, hogy „ebből a szempontból is megvizsgálják a törvényt”.
Egy bizottsági forrás a BruxInfónak később azt mondta, az Európai Bizottság előbb a szlovák felet is meghallgatja a kérdésben, és utána közli a véleményét. Ennek a formája egyelőre kétséges, hiszen korábban épp a testület mondta azt, hogy a magyar-szlovák állampolgársági probléma kétoldalú ügy, az EU-nak nincs kompetenciája állampolgársági kérdésekben.
Új elem viszont, hogy a magyar kormány nem állampolgársági kérdésként kezelné az ügyet, hanem egy alapvető jog megsértéseként. Navracsics Tibor újságíróknak kifejtette, „túl kell lépni azon, hogy ez a probléma kétoldalú, hiszen ha egy demokrácia megfosztja az állampolgárát az állampolgársági státuszától, akkor az már demokráciaprobléma”.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter múlt héten levelet is küldött Viviane Redingnek, amelyben kifejtette, hogy – bár az állampolgársági kérdések szigorúan nemzeti hatáskörbe tartoznak, de Szlovákia szerinte a törvény alkalmazása során az Alapvető Jogi Charta rendelkezéseit sérti.
Az ügy előzménye az a jogi konfliktus, ami a két ország között kerekedett még tavaly. A 2010 nyarán hivatalba lépett magyar kormány egyik első intézkedéseként fogadta el az állampolgársági törvényt, amely lehetővé tette, hogy a határon túli magyarok felvegyék a magyar állampolgárságot. A szlovák kabinet erre válaszul megszüntette a kettős állampolgárság intézményét.
Ebből eredően szimbolikus jelentőségűvé vált Boldoghy Olivér felvidéki magyar esete, aki az új törvények alapján kérelmezte a magyar állampolgárságot, ennek nyomán meg is fosztották szlovák állampolgárságától. (Hétfői tájékoztatás szerint eddig már hat szlovákiai magyart idézett be a szlovák rendőrség, hogy adják le a Pozsony által kiállított okmányaikat, akik ezt mind megtagadták.)
Navracsics Tibor az általa aláírt levélben hangsúlyozza is, hogy olyan polgárokról van szó, akik az egész életüket azon a földön élték le, függetlenül attól, hogy a történelem során az különböző országokhoz tartozott. A miniszter megjegyzi, hogy mivel a statisztikák is alátámasztják, hogy magyar származásúakat fosztott meg Pozsony a szlovák állampolgárságuktól, a törvény alkalmazása egyértelműen diszkriminatív.
Jogi szempontból a helyzet zűrzavaros, és a BruxInfónak nyilatkozó bizottsági források egyelőre nem is kívánták megjósolni, hogy mi lehet a kimenetele a testület vizsgálatának, mint ahogy egyelőre azt sem látni, hogy pontosan mit fog vizsgálni Brüsszel.
Az Európa Tanács konzultatív testülete, a Velencei Bizottság korábban amellett foglalt állást, hogy az Alapjogi Charta előírásai közvetlenül nem alkalmazhatók egy nemzeti törvényben, mindez alapján kérdéses, hogy felelősségre lehet-e vonni egy tagországot, és ha igen, akkor hogyan, még abban az esetben is, ha egy törvénye nem felel meg a Charta betűjének, vagy szellemiségének.