Korábbi álláspontját felülbírálva Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a hétvégén kiadott közleményében „örvendetesnek” nevezte a Kovászna megyei népszavazás kiírását, viszont nem tért ki arra, hogy az általa vezetett testület is szándékszik-e hasonló dokumentumot elfogadni.
Mint imsert, a háromszékieknek 2012. március 11-én két kérdésre kell választ adniuk: egyetértenek-e azzal, hogy Kovászna megye határai módosuljanak úgy, hogy öt bodzavidéki település ne legyen része a megyének, illetve egyetértenek-e azzal, hogy létrejöjjön a Székelyföld közigazgatási egység, amelynek része legyen Kovászna megye?
Borboly Csaba hangsúlyozza, hogy Székelyföld autonómiájának megteremtése nem képzelhető el az itt élő román közösség ellenében. „Felelős székely vezetőként nekünk azon is dolgoznunk kell, hogy – dél-tiroli mintára – a kölcsönös garanciák széles körű rendszerét építsük ki, melyek biztosítják az itt élő közösségek együtt boldogulásának lehetőségét” – fogalmaz az RMDSZ-es elöljáró.
A Hargita Megyei Tanács vezetője hangsúlyozta Marosvásárhely „visszaszerzésének” fontosságát. „Meggyőződésem, hogy Marosvásárhely és Marosszék nélkül egységes székelyföldi régió, térség nem képzelhető el, s ehhez a következő lépés Székelyföld fővárosának visszaszerzése” – mutatott rá Borboly.
Tiltja a törvény?
Múlt heti csíkszeredai látogatása alkalmával Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ politikai alelnöke a három székely megye egyesítését céljául tűző népszavazás kapcsán emlékeztette a kezdeményezőket, hogy a népszavazási törvény szerint ha egy város vagy megye önkormányzata helyi kérdésekről kíván dönteni, kiírhat népszavazást az ügyben, azonban amikor a kérdés túllépi a megyehatárt, a parlament jóváhagyására is szükség van.
Ladányi László Zsolt, Hargita megye prefektusa elmondta, ha a Kovászna Megyei Tanács mintájára a Hargita megyei is jóváhagyná a Székelyföld egységéről szóló határozatot, megtámadná azt a közigazgatási bíróságon. „A prefektusok nem írják a törvényeket, hanem alkalmazzák őket” – indokolta a mondottakat a kormánymegbízott.
Nem fogalmazott ennyire kategorikusan Erdély András, a Kovászna megyei prefektúra szóvivője, aki korábban azt nyilatkozta, hogy a megyei önkormányzattól még nem kapták meg a határozatot, amikor ezt megkapják, elemzik, és közlik álláspontjukat.
A PDL fejlesztene, az RMDSZ enklavizál?
A megyék újraszervezését kezdeményező Demokrata Liberális Párt (PDL) azt rója fel az RMDSZ-nek, hogy etnocentrikusan közelíti meg az ország területi-adminisztratív átszervezésének kérdését. Sever Voinescu, a nagyobbik kormánypárt szóvivője a hétvégén, marosvásárhelyi látogatása alkalmával szembeállította a PDL és az RMDSZ álláspontját.
„A mi tervünk az ország fejlesztési prioritásait tartja szem előtt, olyan megyéket javasolunk, amelyek fel tudják venni a versenyt az Európai Unió többi régióival. Az RMDSZ erre etnikai érvekkel válaszolt. Őket nem érdekli a mi fejlesztésen alapuló érvrendszerünk, ők nem akarják feladni a jelenlegi többségi státusukat a két székelyföldi megyében” – fogalmazott Voinescu. Hozzátette: a két kormánypárt közötti nézeteltérést az okozza, hogy teljesen más szemszögből közelítik meg a területi-adminisztratív átszervezés kérdését: a PDL fejlesztési régiókat akar, az RMDSZ pedig etnikai enklávékat.
A régióátszervezés kérdését Traian Băsescu államfő múlt csütörtökön ismételten az őt felköszöntő a demokrata liberálisok „figyelmébe ajánlta”, arra kérve híveit, hogy az év végéig – akár kormányzati felelősségvállalással is – vigyék dűlőre a dolgot. Egy nappal később Emil Boc kormányfő arról beszélt, hogy a közigazgatási átszervezés továbbra is a PDL és a koalíció egyik fontos célkitűzése, a koalíciós alakulatok folyamatosan egyeztetnek a kérdésről, de egyelőre még nem jutottak közös nevezőre.
Konstancai precedens
Népszavazással dönthettek tegnap a Konstanca megyeiek arról, hogy egyetértenek-e vagy sem a megye megszüntetésével. A reggel nyolctól este nyolcig tartó referendum eredménye akkor lesz érvényes, ha a szavazással rendelkező 632 ezer polgárnak legalább a fele leadja voksát.
A népszavazás kiírásáról a megyei tanács ellenzéki többsége döntött június 22-én, közvetlenül azután, hogy a Demokrata Liberális Párt bejelentette az ország közigazgatási átszervezésére vonatkozó tervét. A referendum kiírását megtámadta a Konstanca megyei prefektúra, de a tengerparti város fellebbviteli bírósága a megyei tanács javára döntött.