Románia nemzetállami egységének bomlasztásáért indított támadást az RMDSZ – állhatna a román lapok címlapjain. Az RMDSZ által benyújtott alkotmánymódosító javaslat ugyanis törölné az alkotmányból a nemzetállam kifejezést. A román politikusoktól kategorikus nemet hallani, mivel a témától rögtön feláll a szőr a hátukon, s Románia feldarabolását vizionálják. Hiányzó politikai akarat, alkotmányos aggályok, és rossz időzítés: Románia egy darabig még „nemzetállam” marad.
Megszüntetné Románia nemzetállam jellegét az a javaslat, amelyet az RMDSZ nyújtott be az alkotmány módosítására – adhattuk hírül szerdán. Az RMDSZ képviselőházi frakciója által benyújtott javaslat értelmében az alaptörvény első paragrafusából eltűnne a „nemzetállam” kifejezés, helyette az maradna, hogy „Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan állam.
Politikai gát
A módosítást azonban számos egyéb dolog gátolja. Először is a többi párt kategorikusan elhatárolódik egy ilyen szövegbeli változtatástól, s a benyújtást követően egyértelműen kinyilvánították nemtetszésüket az ügyben. Az indoklásokban általában a tervezet alkotmányellenességére és az RMDSZ opportunizmusára igyekeztek rámutatni a nyilatkozó politikusok.
Politikai akarat hiányában az RMDSZ-nek tehát nyomást kell gyakorolnia véleményének elfogadtatása érdekében. Jelen esetben a bevett szokás szerinti koalícióból való kilépés nem lenne helyénvaló, az túlzottan hisztérikus, így komolytalan lépés lenne. Ezúttal az alkotmánymódosítás leszavazását vetítették előre a nemzetállamiság megváltoztatásának elvetése esetén.
Frunda György rmdszes szenátor a Radio France Internationalnek nyilatkozva kifejtette, hogy az RMDSZ akár le is szavazhatja az alkotmánymódosítást, ha az alaptörvény szövegében benne marad a nemzetállamiságra vonatkozó meghatározás. „Ez a politikai következetesség jele lenne, annak a bizonyítéka, hogy nem ismerjük el az állam ezen jellegét” – hangoztatta Frunda.
„Hogyan határozhatjuk meg Romániát nemzetállamként, ha csupán öt cikkellyel lejjebb elismerjük, hogy nemzeti kisebbségek is léteznek, amelyek számára garantáljuk nemzeti önazonosságuk megőrzését, fejlesztését és kifejezését?” – érvelt a szenátor.
Alkotmányos gát
A módosítás jogi gátja lehet továbbá a román pártok által hangoztatott 152. paragrafus az alkotmányban, mely kimondja, hogy nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát többek között az állam nemzeti jellege. Az RMDSZ természetesen jól ismeri az alaptörvény szövegét, így nem siklottak el ezen pont felett. Varga Attila rmdszes parlamenti képviselő szerint az RMDSZ a jogi következetesség érdekében az alkotmány első paragrafusának módosítását tiltó 152-es cikkely megváltoztatását is javasolja, hiszen már az 1991-es alkotmány elfogadásakor, majd annak 2003-ban történt módosításakor is ugyanezt javasolták
A politikai retorika furcsaságain túltekintve érdekes elgondolkodni továbbá a következőn: az alkotmánymódosító indítvány alkotmányellenességén (?). Ebben az esetben ugyanis felmerül az a kérdés, hogy mennyire kell ragaszkodni a régihez, milyen mértékben legyen konzervatív az alkotmányozás. Elvi hozzáállásból ugyanis értelmetlen ragaszkodni egy olyan sorhoz, illetve szóhoz az alkotmányban, mely nem állja meg a helyét, vagy az ország egy jelentékeny csoportját hagyja figyelmen kívül. A magyarországi példa mutatja, hogy ha megvan hozzá a politikai akarat, akkor a korábban megrendíthetetlennek tűnő ortodox alapelveket is újra lehet rajzolni. Romániában azonban hiányzik a politikai akarat. A különbség még inkább szembeötlő, ha a két ország (Magyarország és Románia) alkotmányára vetünk egy pillantást.
„Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam” – szól a jelenlegi román alkotmány első bekezdése. Ezzel szemben Magyarország alaptörvénye a Nemzeti Hitvallásban kimondja: „Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. A Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar nemzet részének tekintjük.”
A politikai tematika gátja
Végül pedig nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az alkotmány módosítása egyébként jelenleg nem szerepel a parlament prioritáslistáján. A témát Traian Băsescu államfő vetette fel azzal, hogy korábban elküldött a parlamentnek egy tervezetet az alaptörvény módosítására, a kormánypártok azonban több ízben is jelezték, nem tartják valószínűnek, hogy a jelenlegi törvényhozási ciklusban esély nyíljon az alkotmány módosítására. Ezáltal a mostani szófacsarások is feleslegesnek tűnhetnek.