Tizenkét felsőoktatási intézmény – köztük négy kolozsvári – került be a legelőkelőbb romániai egyetemek csoportjába, ezek kiemelt állami támogatásban részesülnek az új tanévben – közölte tegnap az oktatási miniszter. Daniel Funeriu a romániai felsőoktatási intézmények rangsorát ismertette, amelyet a tárca felkérésére az Európai Egyetemek Szövetsége állított össze szigorú kritériumok alapján.
Az intézményeket három „súlycsoportra” osztották. Az elsőbe kerültek azok, amelyekben magas színvonalú oktatás és tudományos kutatómunka zajlik. Ezek az egyetemek a mesterképzés mellett doktorképzést is megszervezhetnek. A középső kategóriába sorolt intézmények csak mesterképzést szervezhetnek, doktorit nem, míg a harmadik, legalsó súlycsoportba kerülők csupán az alapoktatást biztosíthatják.
A kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem, a Műszaki Egyetem, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem, az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem a legmagasabb színvonalú intézmények közé került négy bukaresti, három iaşi-i és egy temesvári egyetem mellett.
Az oktatási miniszter közlése szerint ezek a felsőoktatási intézmények a tavalyinál húsz százalékkal több mesterképzői és doktorképzési helyet biztosíthatnak a hallgatóknak, s ehhez megkapják a megfelelő állami támogatást. Hozzátette, a romániai doktoriskolai helyek 85 százalékát ezek az egyetemek hirdethetik meg.
A második súlycsoportba a katonai képzést biztosító felsőoktatási intézmények, a művészeti egyetemek, illetve további tizenöt (köztük több erdélyi) egyetem került. Ebbe a kategóriába rangsorolták a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemet (MOGYE) is. Funeriu elmondta, ezek az intézmények a tavalyival azonos számú mesterképzői helyet, illetve a tavalyinál kisebb számú doktoriskolai helyet hirdethetnek a következő tanévben, és az állami támogatásuk is csökken.
A harmadik kategóriába az összes többi akkreditált egyetem került. Ezek csak korlátozott számban hirdethetnek mesterképzői helyeket, doktori képzést pedig csak kivételes esetekben szervezhetnek (a doktoriskolai helyek 1,6 százalékát kapják meg).
Funeriu örülne a konzorciumoknak
Daniel Funeriu közölte, az új tanügyi törvény előírásainak megfelelően járt el a minisztérium az egyetemek rangsorolásakor. Szerinte ez hozzájárul majd ahhoz, hogy a hallgatók, a szülők és a munkaadók jobban tudjanak tájékozódni a felsőoktatási intézmények kínálatában. „Az adófizetők számára a rangsorolás azt üzeni: a pénzük a valóban minőségi oktatást biztosító egyetemekhez kerül” – mondta az oktatási miniszter.
Funeriu arra biztatta a felsőoktatási intézményeket, hogy tömörüljenek konzorciumokba, mert ezt az új tanügyi törvény is lehetővé teszi. Megjegyezte, hogy az egyetemek rangsorolása nem végleges; az intézmények az évek során – teljesítményük függvényében – más súlycsoportba kerülhetnek át.
MOGYE: szigorú feltételek
A MOGYE vezetőinek korábbi nyilatkozataiból már kiderült, hogy a felsőoktatási intézmény nem fűzött nagy reményeket a rangsoroláshoz. Jung János professzor, az egyetem doktori iskolájának vezetője augusztusban a Népújságnak arról beszélt: nagyon szigorú feltételeket kell teljesíteniük ahhoz, hogy a legelőkelőbb súlycsoportba bekerüljenek. „Ezeket nem lehet egyik napról a másikra teljesíteni” – mondta a professzor, aki elismerte, hogy a MOGYE oktatói közül kevesen közöltek úgynevezett impakt faktoros cikkeket.
A felsőoktatási intézményeket az Európai Egyetemek Szövetsége az oktatásminőség, a tudományos kutatás, a kapcsolatrendszer, a megújulásra való képesség alapján pontozta. A tudományos kutatás terén fontos kritérium volt, hogy az egyetem oktatóinak eredményeit rangos szaklapok közöljék, s ezekre hivatkozzanak is.