Románia megyéinek átszervezése több mint két hete foglalkoztatja a közéletet. Sokak szerint Traian Băsescu köztársasági elnök azért dobta fel a témát, hogy elterelje a figyelmet más, problematikusabb kérdésekről, mint például a kisebbségi törvény. Ha ez volt a szándéka, akkor bejött neki, mert rettentően lassan és komoly nehézségekkel halad előre a magyar kisebbség által régóta szorgalmazott jogszabály ügye. Mostanra már tarthatatlannak látszik az RMDSZ által június végére kitűzött elfogadási határidő, és minden más kellemetlenség után ez verheti az utolsó szöget a kormánykoalíció koporsójába.
Idén márciusban számoltunk be arról, hogy egy éves szünet után újra előkerült Romániában a kisebbségek jogállását szabályozó törvény kérdése, melynek tervezete már 2005 óta vesztegel a bukaresti törvényhozás fiókjaiban. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), az igen népszerűtlen kormány kisebbik tagja, ígéretet kapott Emil Boc kormányfőtől, hogy a júniusban véget érő parlamenti ciklusban elfogadásra kerül a projekt. Mindenki számára egyértelmű volt azonban, hogy óriási hercehurca áll még a vitatott törvény előtt, az ellenzék honatyái mellett kormánypártiak is köthetik annak kerekét. Az előrelátható komplikációkat megelőzendő a koalíciós pártok megegyeztek, a jogszabályt az eddigi három helyett csak egy parlamenti bizottság, az emberjogi, vallási és kisebbségi bizottság fogja tárgyalni.
Úgy tűnik azonban, hogy a román parlament most sem hazudtolja meg legendás lassúságát, a politikum pedig paranoiás nemzetféltő beidegződéseit. A múlt csütörtöki bizottsági ülés azzal kezdődött, hogy a képviselők elhatározták nem onnan folytatják a 78 cikkelyes statútum tárgyalását, ahol korábban abbahagyták, hanem újrakezdik az egészet. Így a nap végéig a 18. cikkelyig jutottak csak el. Ez a rövid út sem volt zökkenőmentes, hiszen az RMDSZ koalíciós partnere, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) képviselői javaslatára módosították azt a részt, amely megtiltotta volna, hogy az állam olyan módon rajzolja át az ország közigazgatási és választási térképét, hogy az változtasson a kisebbségi népesség számarányán.
A demokrata-liberális Marius Dugulescu a Realitatea.net-nek elmondta, nem tettek mást, mint alkotmányos keretek közé hozták az előírást. Meglátása szerint, elfogadhatatlan, hogy egy törvény ilyen módon kösse meg a kormány és a parlament kezét. A módosított változat szerint az átszervezéseknek nem szabad kisebbségi jogokat sérteni, ám etnikai arányokról már nincs benne szó, ahogy azt az RMDSZ szerette volna, és ahogyan azt mellesleg az Európai Tanács Nemzeti Kissebségek Védelméről Szóló Keretegyezménye is előírja. A módosítás egyébként összekapcsolódik Traian Băsescu államfő és a PDL új projektével, amely szerint Romániát nyolc hatalmas megyére osztanák fel.
A bizottsági patthelyezet megoldását a hétfőn ülésező koalíciós tanácsnak kellett volna magára vállalni, ám az, épp a közigazgatási reform margóján történő tárgyalások miatt, egy szakértői bizottsághoz utalta a problémát. A bizottság azonban szintén nem tudott megállapodásra jutni, jó szokás szerint a vitás kérdések kezelését későbbre halasztották. Egyébként a legellentmondásosabb pontot a már említett cikkely képezi, közösen egy másikkal. Ez utóbbi vétójogot adna a törvény nyomán létrejövő kulturális autonómiatanácsnak kisebbségi kulturális intézmények alapítása és felszámolása kérdésében. Problematikus még magának a kulturális autonómiának a tartalma is, melyet majd a jogszabály biztosítana a kisebbségeknek, ha valaha a Hivatalos Közlönybe kerül. Ebben a tekintetben bizonyára sokat nyom majd a latban a Román Akadémia cégére alatt nyilvánosságra került tanulmány is, amely szerint a kulturális autonómia valójában etnikai alapú politikai autonómiát jelent, és ekképpen alkotmányellenes.
Kedden újra ülésezett az parlamenti bizottság és újabb kiemelkedő eredményt ért el, hiszen sikerült újabb 10 cikkelyt jóváhagynia. Ilyen sebességgel elképzelhetetlen, hogy a kisebbségi statútum kikerüljön a bizottságból, illetve átmenjen a képviselőház plénumának vitáin is. A Boc-kabinet előtt egy másik lehetőség is áll, hogy gyorsan, a parlamentet megkerülve kormányzati felelősségvállalással léptesse érvénybe, erre az RMDSZ ígéretet is kapott tavasszal. A nagyobbik kormánypárt élpolitikusainak utóbbi nyilatkozatai alapján azonban már erre sem lehet igazán számítani. Májusban Traian Băsescu úgy nyilatkozott, nem érti, mi tart ennyi ideig, ha tehetné, ő azonnal elfogadná a törvényt. Ezt az álláspontját egy szerda esti televíziós műsorban újra megerősítette.
A kisebbségek jogállását szabályozó törvény az utóbbi napokban erősen összefonódott az országban dúló közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos őrülettel. Sokak szerint a köztársasági elnök kifejezetten azért indította el az utóbbit, hogy nehéz helyzetbe hozza az RMDSZ-t, hiszen a Szövetségnek választania kellene a kisebbségi törvény és a magyar többségű megyék megtartása között. Ugyan az RMDSZ elutasította, hogy egy csomagban kerüljön a „megamegyék” létrehozása és a kisebbségi törvény, ám a kialakuló helyzet így sem rózsás. Úgy tűnik sikerül megakadályozni az ország területi átszervezését, hiszen csütörtökön már a PDL főtitkára, Ioan Oltean is úgy nyilatkozott, ha nem sikerül megegyezniük a Szövetséggel, akkor elnapolják a projektet. Ebben a kérdésben valószínűleg jövő hétfőn-kedden látunk majd tisztábban.
Az esetleges sikerrel párhuzamosan azonban egyre komplikáltabb helyzetbe kerül a kisebbségi törvény ügye is. Ahogy arra az imént rámutattunk, nincs arra esély, hogy normális parlamenti úton a hónap végéig jogerőre emelkedjen a tervezet. A felelősségvállalási procedúra pedig úgy tűnik már nem szerepel a demokrata-liberálisok tervei között. Nem is csoda, hiszen az amúgy is rossz állapotban lévő párt újabb támadásoknak tenné ki magát az ellenzék részéről, és egyébként is, egyetlen román pártnak sem érdeke, hogy megszülessen a kisebbségi statútum. Az RMDSZ azonban többször is jelezte, amennyiben koalíciós partnereik nem tarják be tavaszi ígéretüket, a Szövetség szemében megszűnik a Boc-kormány törékeny parlamenti többségét biztosító koalíció. A kormányból való kilépésről is dönthet a szombaton megrendezésre kerülő Szövetségi Küldöttek Tanácsának ülése, amely egyébként a megye-reformról fog megbeszélést folytatni. Rövid időn belül tehát akár a kormány bukásáról számolhatunk be, a kisebbségi törvény elfogadásáról valószínűleg annál kevésbé.