Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa szerint még túl korai lenne megítélni, hogy Magyarországot további intézkedések meghozatalára kérjék-e fel a deficiteljárás keretében. „Ennek elkerülése érdekében rövid időn belül további részleteket várunk a kormány terveiről”– jelentette ki kedden Olli Rehn a Bruxinfo kérdésére.
A Magyarországgal és Lengyelországgal szemben a túlzott mértékű államháztartási hiány miatt folyó eljárás állásának megvitatását is napirendjére tűzte kedden az Európai Unió pénzügyminiszteri tanácsa. A BruxInfo értesülései szerint Olli Rehn, gazdasági és pénzügyi biztos az ülésen amellett érvelt, hogy még adjanak egy kis időt a magyar kormánynak a nemrég bejelentett kiigazítási terv (Széll Kálmán Terv) minden részletre kiterjedő ismertetésére, mielőtt a Bizottság bármilyen új lépést tenne a deficiteljárás keretében. A vita során értesülések szerint egyedül a dán delegáció sürgette a Bizottságot annak megállapítására, hogy Magyarország nem felelt meg a pénzügyminiszteri tanács vele szemben támasztott elvárásainak (ajánlásainak).
„Még korai lenne fontolóra venni, hogy Magyarországnak további lépéseket kell-e tennie. Ennek elkerülése érdekében rövid időn belül további részleteket várunk és további intézkedések részletezését is 2011-re vonatkozóan, hogy biztosak lehessünk abban, hogy a költségvetés hiánya tartósan a GDP-arányosan 3 százalékos szint alatt marad” – jelentette ki a BruxInfo kérdésére válaszolva a pénzügyminiszteri ülést követő sajtótájékoztatón Olli Rehn.
Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa hozzátette, hogy a nemrég bejelentett új kormányintézkedések egyértelműen a helyes irányba tett lépésnek tekinthetők. Egyúttal emlékeztetett arra is, hogy a Tanács érvényes ajánlásainak értelmében a kormánynak 2011-ben a 3 százalékos szint alá kell leszorítania a deficitet, és strukturális intézkedéseken kell alapulnia a kiigazításnak. Hozzátette, hogy az eddigi erőfeszítések nagyrészt ideiglenes intézkedésekre támaszkodtak. „Biztos vagyok abban, hogy hamarosan megkapjuk a szükséges információkat” – szögezte le Olli Rehn.
A Széll Kálmán Tervvel kapcsolatos részletek ismertetésének természetes határidőt szab az az elvárás, miszerint a tagállamoknak az európai szemeszter keretében legkésőbb április végéig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak középtávú makrogazdasági programjaikat, hazánk esetében a konvergencia programot. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy Brüsszel május 13-án közzétehesse tavaszi gazdasági prognózisát, ami az egyes tagállamokra vonatkozóan is tartalmaz majd előrejelzést például a hiány várható alakulásáról.
A Bizottság még tavaly, a magánnyugdíj-pénztári befizetések állami nyugdíjrendszerbe való átterelése előtt készült előrejelzése az akkori információk alapján a konvergencia programban felvázolt kiigazítási pályától való eltérést mutatott. Brüsszelnek ilyen esetekben joga van akár soron kívül is megállapítani a tanácsi ajánlások teljesítésének elmulasztását és a deficiteljárás keretében új ajánlásokat megfogalmazni az illető ország számára. Ez Magyarország esetében már csak idő kérdése volt, ám a kormány által bejelentett Széll Kálmán Terv bizonyos szempontból új helyzetet teremtett.
„Nem tehettünk úgy, mintha semmi sem történt volna, még ha a terv részleteit teljes mélységében továbbra sem ismerjük” – fejtette ki a BruxInfónak egy brüsszeli illetékes. A Bizottság elsősorban a terv kiadási oldalára vonatkozó intézkedéseiről szeretne több érdemi információt.