A magyar kormány gyorsított eljárásban, két héten belül módosítani fogja a médiatörvényt, végrehajtva az Európai Bizottság által kért összes változtatást – jelentette be szerdán Neelie Kroes biztos szóvivője, néhány órával a törvényről kezdeményezett európai parlamenti plenáris vita kezdete előtt.
„A magyar kormány beleegyezett, hogy számottevően módosítja a jogszabályt, figyelembe véve minden, az Európai Bizottság által megfogalmazott aggodalmat” – jelentette be szerdán a déli órákban Neelie Kroes bizottsági alelnök szóvivője. Jonathan Todd hozzátette, hogy a magyar hatóságok gyorsított eljárásban, két héten belül módosítják a médiatörvény szövegét.
„Nagyon elégedettek vagyunk azzal, hogy a magyar kormány egyetért a törvény módosításával, biztosítandó, hogy a szöveg megfeleljen az uniós jognak, nevezetesen az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelvnek, a szerződés és az alapjogi charta rendelkezéseinek” – idézte Kroes biztos nyilatkozatát a szóvivő.
Jonathan Todd a BruxInfo kérdésére jelezte, hogy a Bizottságnak nincsenek további követelései a kormánnyal szemben a törvényt illetően, és mostantól a jogszabály gyakorlati alkalmazására összpontosítja majd a figyelmét. Todd szavaiból az is kiderült, hogy a Bizottság menetközben még egy, negyedik kifogást is talált a törvényben, amit a budapesti hatóságok ugyancsak orvosolni fognak.
A Brüsszel által jelzett egyik fenntartás az volt, hogy a törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórókon túl a lekérhető online tartalom szolgáltatókra is kiterjeszti. A magyar kormány most elfogadta, hogy úgy módosítja a törvényt, hogy az a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét kizárólag a műsorszórókra fogja érvényesíteni.
Brüsszel szerint a magyar jogszabály azzal is vétett az uniós jog ellen, hogy akkor is súlyos pénzbírságokat helyezett kilátásba nem magyarországi székhelyű uniós médiaszolgáltató cégekkel szemben, ha egyébként az adott ország törvényei nem szankcionálják ugyanazt a magatartást. Márpedig ez a Bizottság szerint megsérti a származási ország elvét, amitől csak nagyon kivételes esetben, például a gyűlöletkeltésre való felhívás esetén lehet eltekinteni. A módosítást követően nem lehet majd más tagországokban bejegyzett szolgáltatókat például gyűlöletkeltés miatt pénzbírsággal sújtani – mutatott rá a bizottsági szóvivő.
A harmadik aggály a médiaszolgáltatók előzetes regisztrációjára vonatkozott. A magyar kormány által elfogadott törvénymódosítás értelmében a működés megkezdésének nem lehet többé előfeltétele az előzetes regisztráció, amelyre hatvan napot kapnak majd a médiaszolgáltatók. Ez Jonathan Todd szerint egyúttal azt is jelenti, hogy nem lehet majd előzetes engedélyhez kötni a cégek működését Magyarországon.
A Bizottság a kormánnyal folytatott egyeztetések során egy negyedik problémára is rábukkant. A törvénynek arról a rendelkezéséről van szó, amely előírja, hogy a médiatartalom nem lehet sértő a kisebbségek és a többség tagjaira nézve. A Bizottság szóvivője szerint ez a nagyon tágan értelmezhető rendelkezés ellentétes lehet az alapjogi charta 11-ik cikkével. A magyar kormány beleegyezett, hogy a rendelkezés hatálya a gyűlöletkeltésre és a diszkriminációra lesz korlátozva és valamennyi médiaszolgáltatóra alkalmazzák majd.
Todd egy kérdésre válaszolva emlékeztetett rá, hogy az audiovizuális szolgáltatásokról szóló irányelv nem definiálja a médiafelügyeleti hatóságok függetlenségének fogalmát. A Bizottság ennek hiányában nem köthetett bele abba, hogy a Médiatanács tagjai egytől-egyig kormány közeli kinevezettek. Todd szerint ugyanakkor a most elfogadott módosítások közvetve mégis érintik a Médiahatóságot, amennyiben „módosulnak azok az alapelvek, amelyek alapján a testület beavatkozhat”. A szóvivő végül megerősítette, hogy más országokban is vizsgálják a médiafelügyelet függetlenségének kérdését.