A kínai állami média máris kiemelte a két egymást követő látogatás jelentőségét: a Global Times szerint Peking gyorsan a globális diplomácia középpontjává válik, és megjegyezte, hogy az Egyesült Államok és Oroszország vezetőinek egy héten belüli fogadására rendkívül ritkán kerül sor.
Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden érkezik Pekingbe, hogy kétnapos csúcstalálkozón vegyen részt Hszi Csin-ping kínai elnökkel; ezzel olyan szövetséges országba látogat, amelynek alig volt ideje összeszedni azokat az ünnepélyes díszleteket, amelyeket alig néhány nappal korábban Donald Trump amerikai elnök tiszteletére állítottak fel.
A május 19–20-ra tervezett csúcstalálkozó egy éven belül már a második találkozó a kínai és az orosz elnök között.
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója gyakorlatilag elszigetelte Moszkvát, és a nyugati szankciók miatt kereskedelmi szempontból erősen függővé tette Pekingtől, az orosz fél így komoly elvárásokkal vág neki a találkozónak.
Amellett, hogy tovább mélyítenék a stratégiai-gazdasági partnerséget, Putyin arra vonatkozóan is megerősítést fog kérni, hogy a Kína és Washington közötti kapcsolatok bármilyen javulása sem változtatja meg azt a „stratégiai háromszöget”, amelynek köszönhetően Kína és Oroszország szorosabb kapcsolatban áll egymással, mint bármelyikük az Egyesült Államokkal – mondta Dennis Wilder, egykori amerikai hírszerző tisztviselő és a Georgetown Egyetem professzora.
Az Egyesült Államok már régóta nyomást gyakorol Pekingre, hogy csökkentse a Moszkva számára nyújtott gazdasági támogatását, amely nyugati tisztviselők szerint hozzájárul Oroszország katonai kapacitásának fenntartásához. A NATO Kínát az ukrajnai háború „döntő elősegítőjének” nevezte, hivatkozva arra, hogy kínai cégek kettős felhasználású árukat szállítanak az orosz hadigépezet ellátására.
Trump múlt heti látogatása – melynek keretében fényűző állami bankettet rendeztek – számos konkrét eredményt hozott, többek között Kína évi 17 milliárd dollár értékben vásárol majd mezőgazdasági termékeket az USA-tól 2028-ig, valamint egy 200 darabos Boeing repülőgép-megrendelést is bejelentettek.
Az orosz féllel viszont várhatóan az energiavásárlás lesz fókuszban. Az elmúlt években Kína vált Moszkva legnagyobb olaj- és gázvásárlójává: az ukrajnai háború és az ennek nyomán kivetett szankciók miatt az európai kereslet a 70-es évek közepe óta nem látott mélypontra zuhant – ennek a folyamatnak pedig Kína lett a haszonélvezője, mivel az orosz szállítmányokat jelentős árengedménnyel vásárolja meg.
A Hormuzi-szoros lezárása ráadásul Ázsia-szerte fokozta az energiabiztonsági aggodalmakat, így most már Pekingnek is újabb oka van arra, hogy tovább vásárolja az orosz energiahordozókat, míg Moszkvának a bevételekre van szüksége gazdasága – és a háborús gépezet – fenntartásához.
Putyin már a múlt héten jelezte, hogy Oroszország közel áll egy komoly gáz- és olajmegállapodás megkötéséhez Kínával.
„A gáz- és olajszektorban egy komoly, nagyon jelentős előrelépésről szóló megállapodás megkötésének nagyon előrehaladott szakaszában vagyunk” – mondta Putyin egy sajtótájékoztatón, hozzátéve:
„Ha sikerül ezeket véglegesíteni és a látogatás során az utolsó simításokat elvégezni, akkor nagyon örülni fogok.”
Forrás: CNBC