A tevékenységi körök határozzák meg egy vállalkozás működésének alapját, hiszen egy cég kizárólag olyan munkáról adhat számlát, amely szerepel a cégjegyzékben. A fő tevékenység kiválasztása törvény által kötelező, amelyből minden vállalkozásnak csak egy lehet – emellett számos másodlagos és kiegészítő tevékenység áll rendelkezésre, hogy a nyilvántartásokban szereplő adatok, a „jogi profil” valóban lefedje a cég tényleges tevékenységét. A kötelezettség a gazdasági társaságokat és az egyéni vállalkozókat egyaránt érinti.
Rövid cikkünkben összegyűjtöttünk a legfontosabb tudnivalókat: a jogszabályi háttér bemutatásán túl megnézzük, hogyan választhatunk okosan tevékenységi köröket vállalkozásunk számára!
Milyen szabályok vonatkoznak a tevékenységi körökre?
Az egyéni vállalkozókra és a gazdasági társaságokra eltérő szabályok vonatkoznak: amíg előbbiek az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény hatálya alá tartoznak, addig a legfontosabb társasági jogi rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyvben találhatjuk. A jogszabályok kötelező jelleggel írják elő, hogy a gazdasági tevékenység megkezdésének feltétele, hogy a nyilvántartásba vételi eljárás során legalább a főtevékenységet be kell jelenteni az illetékes szervnek. Ez egyéni vállalkozó esetében a NAV-ot, gazdasági társaság esetén pedig a Cégbíróságot jelenti.
Mit jelent a főtevékenység és a melléktevékenység?
A főtevékenységből minden vállalkozásnak csak egy lehet – ez utal arra a tevékenységre, amelyből a legtöbb bevételre számít a működése során. Nem az a fontos, hogy erre vonatkozóan állítsa ki a legtöbb számlát, a főtevékenység az a legprofitábilisabb tevékenység, amely a legnagyobb mértékben járul hozzá az összes hozzáadott értékhez. A melléktevékenység egy köznapi szófordulat a jogszabályok által használt másodlagos és kiegészítő tevékenység kifejezésekre. Ez lényegében minden olyan tevékenység, ami nem főtevékenység. A törvények nem korlátozzák, hogy mennyi vehető fel ezekből, de értelemszerűen célszerű ezt cégünk valós tevékenységeire szabni.
Hogyan válasszunk tevékenységi kört?
Ha igazán praktikusan és szakmai alapokon szeretnénk közelíteni a kérdéshez, akkor érdemes egy kicsit megismerkedni a TEÁOR-kódokkal. A TEÁOR egy mozaikszó, amely a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere kifejezésre utal. A TEÁOR-számok pedig azok a kódszámok, amely a cégkivonatban az egyes tevékenységi körök mellett szerepelnek, segítve azok azonosítását és osztályozását. Az egyéni vállalkozókra pedig az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke vonatkozik, az ez alapján alkotott ÖVTJ-kódok pedig nagyban hasonlítanak a TEÁOR-számokhoz, első négy számjegyük meg is egyezik egymással.
A TEÁOR-kód egy betűből és négy számból áll, szakágazati szinten megkülönböztetve az egyes tevékenységeket. Olyan módon, hogy az első két számjegy az ágazatokat, a harmadik az alágazatokat, a negyedik pedig a szakágazatokat jelöli. A cégkivonatban ezzel a négy számjeggyel találkozhatunk: a szintén a TEÁOR-kód részét képező betű pedig az összesen 21 nemzetgazdasági ágazatra utal, ezt azonban inkább statisztikai kimutatásokban szokták feltüntetni.
Hogyan segítenek minket a tevékenységi körök kiválasztásában?
Ha pedig a tevékenységi körünket szeretnénk pontosan meghatározni, érdemes követni az osztályozási rendszer logikáját. A főtevékenység meghatározásához elsőként a nemzetgazdasági ágazatot kell megtalálni, majd az úgynevezett „top-down” módszert alkalmazva fentről lefelé haladni: először ágazatot, majd az alágazatot, végül pedig a szakágazatot kell kiválasztani. A lényeg, hogy végül megtaláljuk azt a tevékenységet, amely a legfőbb bevételi forrást jelenti.
A másodlagos és kiegészítő tevékenységek kiválasztásához a legtöbb esetben elég lehet szak-, legfeljebb alágazati szinten vizsgálódni, a 21 nemzetgazdasági ágazat között ugyanis olyan nagy gyűjtőcsoportok vannak, mint a „C” bányászat, „D” feldolgozóipar vagy „M” oktatás. Ezt a logikát követve könnyen megtalálhatjuk és azonosíthatjuk a számunkra szükséges tevékenységi köröket.
Fizetett tartalom (x)