Előrehozott választásokat kell kiírni Törökországban, ha a parlament nem szavazza meg az államfő jogköreit kiszélesítő alkotmánymódosítást – jelentette ki csütörtökön a kormánypárt egyik képviselője, az alkotmányügyi bizottság elnöke, akit az Anadolu hírügynökség idézett.
„Ha a javaslat nem megy át a törvényhozásban, Törökország kénytelen lesz választásokat tartani, még ha ezt nem is akarja senki” – mondta Mustafa Sentop.
A török parlament a héten kezdte el tárgyalni az alkotmányreform javaslatait, amelyek bevezetnék a Recep Tayyip Erdogan államfő és támogatói által régóta kívánt elnöki rendszert. A reformjavaslatok szerint a következő elnök- és parlamenti választások 2019-ben lennének Törökországban. A megváltoztatott alkotmány értelmében Erdogan nevezhetne ki és meneszthetne minisztereket, ismét ő lehetne a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) vezetője, és elnökként egészen 2029-ig kormányozhatna.
Az alkotmányügyi bizottság elnöke délelőtti nyilatkozata előtt, az alkotmánymódosítás szerdán éjszakába nyúló vitáján, pontosabban a bizonyos cikkelyekről szóló titkos szavazáson verekedés tört ki a kormányzó AKP és az ellenzéki CHP képviselői között.
A CHP képviselői ugyanis tiltakoztak az ellen, hogy az AKP honatyái nem a titkos szavazás biztosítására létesített fülkében adták le a voksukat. Tömörülés alakult ki a szónoki emelvény körül, és ezt egy CHP-képviselő elkezdte filmre venni a mobiltelefonjával. Az AKP képviselői ki akarták kapni a telefont a kezéből, és ez váltotta ki a lökdösődést és az ökölcsapásokat.
Az Erdogant támogató AKP és a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) azzal az indoklással akarja átpréselni a parlamenten az alkotmánymódosítást, hogy egy erős elnöki rendszerben elkerülhető a borulékony kormánykoalíciók megalakulása, mint hogy ilyenek már többször léteztek. Az alkotmánymódosítás parlamenti elfogadásához a képviselők 60 százalékának jóváhagyása kell. Ha ez meglesz, akkor a változtatásokról tavasszal népszavazást is rendeznének.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI