- Francois Hollande találkozott a brit, amerikai, német és orosz kollégájával annak érdekében, hogy egy nemzetközi koalíció jegyében közösen harcoljonak az Iszlám Állam ellen.
- A nemzetközi sikerek ellenére egyre borúsabbak a kilátásai a francia köztársasági elnöknek a bel- és gazdaságpolitikát illetően.
Aki Franciaországba látogatott november 27-én, az a benyomása lehetett, hogy Franciaországban az úgynevezett nemzeti lobogó napja van, mint például Lengyelországban május 4-én. Ugyanis országszerte a francia trikolór lógott sok lakás ablakából, erkélyéről, sörözők, kávézók és boltok kirakataiból. Az országban azonban nem nemzeti ünnepet tartottak, hanem a két héttel azelőtti terrorcselekményekre emlékezett a francia nemzet november utolsó péntekén, így arra kérte a kormányzat a francia polgárokat, hogy zászlóval tisztelegjen az elhunytak emlékei előtt, a nemzeti összetartozás mellett. Francois Hollande köztársasági elnök pedig az Invalidusok udvarán tartott nagyszabású megemlékezést a francia nemzetért.
Jobbra át
A szocialisták azonban emellett is egyre több lépést tettek a jobboldali értékek kiszolgálása felé; ilyen volt többek között a rendkívüli állapot kihirdetése, amelyet a jobboldal már a januári támadások után is sürgetett. Sőt, Bernard Cazeneuve belügyminiszter szerint a rendkívüli állapot a körülmények javulásáig meg lesz hosszabbítva. Akciófilmekbe illő rajtaütések követték egymást a terroristák utáni hajszában, nyílt vita indult a nemzeti identitás kérdéséről, amelyet 2007-ben még az akkori konzervatív UMP is felvetett, de a baloldal akkor még nem volt hajlandó tárgyalni róla. Bevetették továbbá a Charles de Gaulle nukleáris anyahajót a szíriai konfliktusban, amelynek fedélzetéről légi támadásokat indítanak Szíriában, – ezt ugyancsak a konzervatívok próbálták korábban eredménytelenül kikényszeríteni. Szintén ide sorolható a menekültek európai szintű befogadásának megkérdőjelezése a miniszterelnök részéről. Mindez jól mutatja, hogy a kormányzó szocialisták az események következményeként részben jobbra tolódtak. Mindezeken felül egy nemzetközi katonai koalíció létrehozását is szorgalmazták az Iszlám Állam ellen.
Washingtontól Moszkváig, egy hét alatt a Föld körül
Ennek köszönhetően a francia köztársasági elnök mögött a nemzeti gyásznap előtt nehéz napok álltak, ugyanis a pénteki megemlékezést megelőzően folyamatos tárgyalásokon vett részt az Iszlám Állam legyezősében illetékes összes nagyhatalom vezetőjével. Mindezt annak érdekében, hogy nemzetközi koalíciót tudjon összekovácsolni.
„Az Egyesült Királyságnak úgy kell viselkednie, mint Churchillnek, s nem úgy mint Chamberlain-nek” – olvasható David Cameron kijelentése a Le Monde napilapban, aki november 23-án tett látogatást a francia elnöki palotában, az Elysée-ben. A brit miniszterelnök ezzel biztosította a francia elnököt, hogy Nagy-Britannia kész harcolni Franciaország oldalán az Iszlám Állam ellen, hajlandó a szíriai légtérbe küldeni a brit légierő Tornado típusú repülőgépeit.
David Cameron után Francois Hollande az amerikai elnökkel találkozott Washingtonban azért, hogy meggyőzze Barack Obamát egy nemzetközi koalícióban való részvételben. Az amerikai elnök is támogatásáról biztosította a francia köztársasági elnököt, s a jövőben annyi „változás” várható az amerikaiak oldaláról, hogy még intenzívebb légicsapásokat fognak mérni a szír területekre. Azonban Obama felhívta Francois Hollande figyelmét, hogy Oroszország szíriai politikájában nem várható változás, azaz az oroszok továbbra is az egykori elnököt, Bassár el-Aszadot fogják támogatni, amely így egy esetleges jövőbeni rendezés során konfliktusokat szülhet. Több részlet nem szivárgott ki egy esetleges amerikai szárazföldi beavatkozásról, írja a Le Figaro, de Hollande leszögezte, hogy Franciaország légitámogatására mindenképpen számíthat az Egyesült Államok, ha esetleg a csapataik szárazföldön is beavatkoznának Szíriában, de a franciák szárazföldi csapatokat nem fognak küldeni.
A keddi washingtoni látogatást Angela Merkel párizsi randevúja követte, ahol közösen vettek részt a République téren szervezett megemlékezésen. A németek a szerdai találkozó alkalmával kijelentették, hogy 650 katonával támogatják a francia csapatokat Mailban, ahol a francia kormányzat szárazföldi hadműveletekben vesz részt a helyi dzsihadista erők ellen. Azonban a két vezető találkozóját némiképp beárnyékolta francia miniszterelnök Manuel Valls nyilatkozata, miszerint „… a menekültek befogadása tiszteletre méltó lépés volt, de nem Franciaország volt az aki azt mondta: jöjjetek hozzám. (…) Európának ki kell mondania, hogy nem tudja az összes bevándorlót befogadni, ez egyszerűen nem lehetséges.” Ezzel főként Angela Merkel német kancellárnak üzent Manuel Valls, aki egyébként nem először szólalt fel a bevándorlással kapcsolatban. Szeptember folyamán már kijelentette, hogy Franciaország nem tud mindenkit befogadni, akik a konfliktuszónákból menekülnek, emellett azt is kijelentette, hogy meg kell különböztetni a menekültet és a gazdasági bevándorlót, akiket vissza kell küldeni a kibocsátó országba. (A november 29-i információk szerint Németország kész a szír konfliktusban is segíteni Franciaországot).
Farkasokkal táncoló
Francois Hollande-nak csütörtökre maradt a legnehezebb dolga, ami a nemzetközi koalíció összekovácsolását illeti. Ekkor találkozott Vlagyimir Putyinnal, akivel a krími konfliktus óta meglehetősen fagyos kapcsolatai voltak Párizsnak, gondoljunk csak a visszamondott Mistral hadihajó megrendelésre. A francia kormányzat sokszor vádolta Putyint annak antidemokratikus viselkedése és Aszad katonai támogatása miatt. Azonban Putyin nem az a haragtartó típus, s kitart az elkötelezettsége mellett, miszerint „az Isten feladata, hogy megbocsásson a terroristáknak, az övé azonban az, hogy felküldje őket hozzá„, így nem zárkózott el a franciák által felkínált közös katonai fellépéstől, írja a francia Le Monde. „Egyetértünk abban, hogy meg kell erősítenünk az együttműködést a terrorizmus elleni harcban, illetve fokozni a katonai beavatkozással kapcsolatos információcserét„, jelentette ki Vlamigyir Putyin. Az információcsere mellett az orosz és a szövetséges csapatok együttesen koordinált légicsapásokat fognak véghez vinni annak érdekében, hogy még hatékonyabban támadásokat tudjanak mérni az Iszlám Állam területére. A csapások főbb célpontjai a logisztikai hálózatok, illetve az olaj szállítását elősegítő vezetékek és utak. A cél, hogy megnehezítsék az Iszlám Állam olajkereskedési lehetőségeit, melyből a legfőbb bevétele származik, olvasható a Le Monde-ban. Azonban ezek mellett Vlamigyir Putyin azt is tisztázta, hogy továbbra is támogatja az egykori szír diktátort, Bassár el-Aszadot , ugyanis nem lát semmilyen más szárazföldi csapatot Szíria területén, amely hatékonyan fel tudja venni a harcot a terroristákkal.
Még nincs vége az évnek: klímakonferencia és regionális választások
Francois Hollande egyhetes nemzetközi kampánykörútja tehát sikeresen zárult, a nagyhatalmak készek részt venni egy nemzetközi koalícióban az Iszlám Állam ellen. A francia elnök mégsem várhatja nyugodtan a karácsonyt, ugyanis Párizsban zajlott a Nemzetközi Klímakonferencia, ahol a rövid távú probléma helyett a világ több mint 150 országának egy hosszú távú kihívásra, a globális felmelegedésre kellett megoldást találnia. Francois Hollande-ra házigazdaként így jelentős szerep hárul, hogy tető alá tudjon hozni egy nemzetközi megállapodást.
Azonban úgy tűnik, hiába a jobbra fordulás, hiába a nemzetközi koalíció, hiába a légitámadás Szíria ellen, a francia Szocialista Párt nem tudta elkerülni a nagyarányú vereséget a december 6-i regionális választások első fordulójában: a párt a szavazatok 23,37 százalékát szerezte meg. Ami igazán aggasztó lehet számukra, hogy első helyre nem a fő rivális Republikánusok érkeztek (a szavazatok 26,96 százalékát szerezték meg), hanem a szélsőjobboldali Nemzeti Front, amely 28,07 százaléot szerezett. Marine Le Pen több olyan régióban tudott nyerni, amely egykor a baloldal bázisa volt, s mellesleg ahol országos szinten a legnagyobb a munkanélküliek aránya.
Így meglehet, hogy Francois Hollande-nak és kormányának az Iszlám Állam elleni harc mellett a munkanélküliséggel szemben is még hatékonyabban kellene küzdenie. A kedvező várakozások ellenére 1,2 százalékkal emelkedett a munkanélküliek száma az országban a november végi adatok szerint, mely 2013 szeptembere óta a legnagyobb emelkedés, s így a munkát keresők száma már eléri a 5,4 millió főt, mely 2011 óta megállás nélkül emelkedik.