- Barack Obama és Benjamin Netanjahu viszonya nem éppen felhőtlen, ennek megfelelően az amerikai-izraeli kapcsolatok sem a legvirágzóbbak manapság
- Az elmúlt időszakban az Iránnal megkötött nukleáris megállapodás nehezítette tovább a két állam közti kapcsolatokat
- Ugyanakkor Washington számára Tel-Aviv továbbra is az elsőszámú közel-keleti szövetséges, míg Izrael számára az Egyesült Államok rendkívül fontos partner biztonságának garantálásában
- A találkozó fontos lépés a viszony javítása felé
- Irán, Szíria és a palesztinok helyzete mellett, nagy kérdés volt az is, hogy megegyezik-e a két politikus a Netanjahu által szorgalmazott megnövelt támogatásokban
Barack Obama amerikai elnök és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn, a Fehér Házban folytattak tárgyalásokat, amelyen a közel-keleti térség legfontosabb stratégiai, biztonságpolitikai kérdései voltak napirenden. A találkozónak továbbá fontos célja volt az amerikai-izraeli kapcsolatok javítása, miután az Obama és Netanjahu közti viszony feszültségekkel terhelt, amelyet az Iránnal kötött nukleáris megállapodás tovább nehezített.
Kétállami megoldás
Az izraeli miniszterelnök biztosította Obamát, hogy továbbra is elkötelezett az izraeli-palesztin béke megteremtése és a kétállami megoldás mellett. Barack Obama külpolitikai prioritásainak egyik alappillére a békefolyamat elősegítése, amelyet Washington a kétállami megoldás keretében képzel el. Ugyanakkor az amerikai vezetés nem rég elismerte, hogy Obama ciklusának végéig nem kizárt, hogy nem sikerül megoldani a kérdést.
Netanjahu elmondta, támogatja a „két állam két népnek” elképzelést, ugyanakkor továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a létrejövő, mindenkori palesztin államnak demilitarizáltnak kell lennie, és Izraelt mint a zsidó nép hazáját kell elismernie. A palesztin fél ezt elutasítja.
A találkozóra egy olyan időszakban került sor, amikor a palesztinok és Izrael között ismét kiéleződtek az ellentétek, amelynek eredményeként mindennapossá váltak az izraeli rendőrök, katonák elleni kezdetben fegyveres, majd ezen eszközök viszonylag egyszerű felismerése miatt, mára késeléses akciók.
Obama elítélte az eseményeket, és elismerte Izrael jogát az önvédelemre, ugyanakkor hangsúlyozta, Netanjahu-nak konkrét ötletekkel kell előállnia a feszültségek csökkentése, illetve a palesztin és izraeli érdekek találkozásának érdekében.
Védelmi támogatások
A két vezető közti egyeztetéseknek további – főleg Izrael számára – rendkívül fontos területe az amerikai katonai támogatások időtartamának meghosszabbítása, illetve az összeg növelése voltak. Az Egyesült Államok jelenleg körülbelül évi három milliárd dollárnyi támogatást nyújt a zsidó állam számára, amelyet Netanjahu öt milliárdra kíván feltornászni az iráni nukleáris „deal” és annak – Izrael szerint – negatív következményei miatt. A VOX és a Reuters amerikai vezető tisztségviselőkre hivatkozva azt jelentette, hogy várhatóan körülbelül négy milliárd dollárra emelik az Izrael biztonságát garantáló támogatásokat.
Izrael az Egyesült Államok legfontosabb közel-keleti szövetségese évtizedek óta, továbbá a zsidó állam biztonságának elsőszámú garantálója. A két fél Izrael Állam megalakulása óta rendkívül szoros politikai, gazdasági, katonai kapcsolatokat ápol. Ez annak ellenére ma is így van, hogy Obama és Netanjahu viszonya nem nevezhető rózsásnak.
Izraelt a térség arab államainak jelentős része és Irán is „eltüntetné a térképről”, amely az izraeli biztonsági percepciókat jelentősen befolyásolja. Közvetlen fenyegetésként értékelik a palesztinok és a Hezbollah tevékenységét, valamint az Iránnal fenntartott mélyen ellenséges kapcsolatok is nagyban hozzájárulnak a zsidó állam fenyegetettség-érzésének fennállásához. Netanjahu és az izraeli vezetés a nukleáris megállapodást nem sikerként könyvelik el, hanem sokkal inkább Izrael létét fenyegető fejleményként értékelik. Netanjahu szerint a szankciók feloldásának eredményeként fellendülő iráni gazdaság és a nagyobb bevételek a perzsa államot még agresszívebbé fogják tenni, illetve nagyobb erőforrásokat lesz képes mozgosítani nukleáris képességének javítására.
„Izrael biztonsága az egyik legfontosabb külpolitikai prioritásaim közé tartozik, amely nem csak szavakban, hanem tettekben is kifejezésre kerül”, fogalmazott Obama, megnyugtatva Netanjahut, illetve egyben reagálva az amerikai republikánusok azon vádjaira is, miszerint Obama és a Demokrata Párt nem eléggé elkötelezett Izrael mellett.
Amerikai tisztségviselők már a találkozó előtt közölték, hogy a két vezető politikus egyeztetései során nem kerül aláírásra semmilyen, a két állam közti együttműködésről szóló dokumentum, ugyanakkor elmondták, Obama feltehetőleg áldását fogja adni arra a szándéknyilatkozatra, amelynek keretében Izrael F35-ös harci gépeket, illetve egyéb harci gépeket, katonai felszereléseket kap az Egyesült Államoktól.
Egyes vélekedések szerint azonban Netanjahu könnyen lehet, hogy kivár Obama távozásáig bízva abban, hogy helyét egy Izraellel jóval közvetlenebb és szorosabb kapcsolatot ápoló elnök veszi át, akivel a támogatások feltételei is Izrael számára kedvezőbb módon tárgyalható.
Nukleáris megállapodás és Szíria
Az egyébként is a szokásosnál feszültebb kapcsolatot a nyáron az Irán és a P5+1 között megkötött nukleáris megállapodás mélyítette tovább, amelyet megelőzően Netanjahu már márciusban nagy vihart kavart látogatást tett Washingtonban a republikánus házelnök, John Boehner meghívására annak érdekében, hogy megkerülve Obamát és a demokrata vezetést, meggyőzze a Kongresszust és az amerikai népet a nukleáris megállapodás elutasításáról.
A találkozót számos szakértő eleve úgy értékelte, hogy annak célja a nézeteltérések félretétele a palesztin-izraeli konfliktus és főleg az iráni nukleáris „deal” körül kialakult viták megoldásának céljából. Netanjahu elmondta, nem értettek egyet Obamával az iráni nukleáris tárgyalások alatt, de mára ezt a kérdést megbeszélték és „egyetértünk abban, hogy Iránt a földön kell tartani”, fogalmazott a miniszterelnök.
A szíriai polgárháborút illetően sem feltétlenül közösek Washington és Tel-Aviv érdekei. Az Egyesült Államok mindenképpen meg akar szabadulni Aszadtól lehetőleg minél hamarabb, de legrosszabb esetben is egy politikai átmenet folyamatában, korlátozott ideig viselné el az alavita elnök hatalmon maradását. Izrael számára azonban Aszad távozása számos biztonságpolitikai kockázatot vethet fel. Ugyan Szíria és Izrael kapcsolata konfliktusos, de konkrét fegyveres összecsapásra az elmúlt években nem került sor, valamint nem jelentett közvetlen fenyegetést a Bassár el-Aszad vezette ország Izrael számára.
Izrael stratégiai érdekeinek látszólag megfelelne Irán egyik fontos szövetségesének bukása, ezzel a perzsa állam regionális hatalmának gyengítése, ugyanakkor nagyobb problémát jelenthet, ha Aszadot egy nála még inkább Izrael-ellenes vezető váltaná az elnöki székben.
Irán és Szíria kérdése az izraeli vezetés számára szorosan összefonódik. A legnagyobb fenyegetésként a palesztinok után az Irán által támogatott libanoni síita szervezetet, a Hezbollah-ot értékeli Izrael, amely a szíriai polgárháború kezdete óta harcol az Aszad-rezsim oldalán. A zsidó államot az aggasztja, hogy Teherán a szíriai instabilitást kihasználva hatékony, komoly fegyvereket, egyéb harci eszközöket juttathat el a Hezbollah-nak, amelyet komoly biztonságpolitikai kihívásként kezel Izrael.
Így nem véletlenül Netanjahu közölte Obamával, hogy Izrael semmilyen, a szíriai polgárháború kapcsán születő megállapodást nem tekint magára nézve kötelezőnek, amely nem akadályozza meg azt, hogy Irán szíriai területeket használva közvetlenül fenyegesse Izraelt, illetve fegyvereket küldjön a Hezbollah-nak.
„Izrael biztonsága az elsődleges és legfontosabb tényező, ami aggaszt Szíriában és ennek garantálása érdekében továbbra is, akár fegyverekkel is cselekedni fogunk”, fogalmazott az izraeli miniszterelnök.