Több mint 13 milliárd euró odaítélésére terjesztett elő javaslatot összesen 276 közlekedési projekt számára hétfőn az Európai Bizottság. A jóváhagyott listán 11 magyar vonatkozású beruházás is szerepel.
13,1 milliárd euró odaítélésére tett javaslatot 276 közlekedési projekt számára hétfőn az Európai Bizottság.
„Nagy örömmel jelentem be az eddig előterjesztett legnagyobb közlekedési beruházási csomagot. A csomag keretében támogatásra kiválasztott projektek egyaránt szolgálják a lakosság és a vállalkozások érdekeit, hiszen fejlesztik az infrastruktúrát és megszüntetik az esetleges szűk keresztmetszeteket. Emellett fenntartható és innovatív közlekedési megoldásokat tesznek elérhetővé. Ez a példátlan összegű beruházás a Bizottság növekedési és munkahelyteremtési törekvése szempontjából is kulcsfontosságú. A transzeurópai közlekedési hálózat megvalósítása 2030-ig európai szinten akár 10 millió állást teremthet, a GDP-t pedig 1,8 százalékkal növelheti” – jelentette ki Violeta Bulc, a közlekedési politikáért felelős uniós biztos.
A kiválasztott projektek többsége az alapvető transzeurópai hálózatokhoz kapcsolódik. A kedvezményezettek között vannak olyan vezető kezdeményezések, mint a „Rail Baltica” balti vasútvonal kiépítése, a Brenner-bázisalagút fejlesztése, a Szajnát az Escaut-val összekötő víziút építése, a rotterdami kikötőben található Caland-híd felújítása vagy a Fehmarnbelt-szoroson áthaladó állandó összeköttetés megvalósítása. A kisebb léptékű projektek között vannak határokon átívelők is, így a Groningent Brémával összekötő út vagy a „Vas-Rajna” (Rheidt–Antwerpen) vasútvonal fejlesztése, és vannak LNG-vel (cseppfolyósított földgázzal) kapcsolatos és a Duna hajózhatóságát javító projektek.
A most jóváhagyott lista 11 olyan magyar vonatkozású beruházást tartalmaz, amelyeknek átlagosan 50 százalékát az uniós költségvetés, azon belül is a Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) állja. A listán szerepel többek között a Békéscsaba és Lökösháza (határ) közötti vasúti pályaszakasz felújításáról szóló tanulmányok és tervek elkészítése, a kelenföld és Pusztaszabolcs közötti vasúti pályaszakasz korszerűsítése, a Komárom és Komárno közötti híd, a Liszt Ferenc repülőtérnek a Budapest és Arad közötti vasúti pályába történő bekapcsolása, a Duna magyarországi szakaszának jobb hajózhatósága és a PAN-LNG projekt tervezése.
A 2014 szeptemberében meghirdetett CEF-felhívásokra háromszoros volt a túljelentkezés, több mint 700 pályázatot nyújtottak be. Így a Bizottság a legnagyobb európai hozzáadott értékkel rendelkező projekteket válogathatta ki, közben arra is ügyelve, hogy földrajzi szempontból és a különböző közlekedési módok között is kiegyenlített legyen a támogatás. Csaknem 4,8 milliárd eurót különítettek el a kohéziós alapok igénybevételére jogosult tagországok számára. Az elbírálás során azt is figyelembe vették, hogy a pályázatok hozzájárulnak-e a Bizottság más kiemelt intézkedései, például az energiaunió vagy a digitális egységes piac céljaihoz.
Az uniós pénzügyi hozzájárulás támogatás formáját ölti, amely egy adott projekt költségeinek 20–85 százalékát fedezheti, a projekt típusától függően.
A javasolt támogatási határozatot hivatalosan el kell fogadnia az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközzel foglalkozó bizottságnak, amely 2015. július 10-én ülésezik. Az egyéni támogatási megállapodásokat az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynöksége (INEA) készíti elő, és ezeket 2015 második félévében írják alá a kedvezményezettekkel.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) számára 24,05 milliárd eurót irányoztak elő az Unió 2014–2020-as költségvetéséből az uniós tagállamok TEN-T-projektjeinek társfinanszírozására. Ebből az összegből 11,305 milliárd euró a Kohéziós Alapból támogatható országok részére van elkülönítve.