Egy nemleges válasz a vasárnapi görög népszavazáson azt jelentené, hogy Görögország nemet mond Európának – figyelmeztetett hétfőn az Európai Bizottság elnöke, hozzátéve, hogy Athén hitelezői és az intézmények „hegyeket mozgattak meg, amikor a görög kormány a tárgyalásokon rájuk csapta az ajtót”.
A görög választókhoz szólt hétfőn Brüsszelben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki arra kérte a görögöket, hogy bármi is lesz a kérdés, igennek szavazzanak a vasárnap tartandó referendumon.
Juncker azt is világossá tette, hogy a népszavazás – amit szombat hajnalban váratlanul jelentett be Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök – többről szól majd, mint a hitelezők és az intézmények még mindig asztalon lévő javaslatának jóváhagyásáról vagy elutasításáról. „Egy nemleges válasz azt jelentené, hogy Görögország nemet mond Európának” – jelentette ki a testület elnöke, aki nem titkolta mélységes csalódottságát a görög kormány eljárása és hozzáállása miatt.
Juncker cáfolta azt a görög narratívát, hogy a görög reformprogramról tárgyaló intézmények (ahogy a Trojkát mostanság nevezik) ultimátumot adtak volna, és „az eszi nem eszi, nem kap mást” elv alapján tárgyaltak volna Athénnal. „Már hegyeket hordtunk el, amikor a görög hatóságok becsapták az ajtót” – fogalmazott a luxemburgi politikus, hozzátéve, hogy nem azért hívott össze sajtótájékoztatót, hogy új javaslatokat ismertessen. Ezzel közvetve elismerte, hogy az intézmények ajánlata továbbra is érvényes, jóllehet június 30-án éjfélkor lejár a második görög program, és vele együtt az Athén által lehívható pénzügyi források is elérhetetlenné válnak.
EU-tisztviselők ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy Görögország június 30. után elvileg kérhetné egy új program kitárgyalását, és ebben az esetben a reformprogramról folytatott eddigi tárgyalások eredményeit is átvehetnék, nem üres papírfecnivel kezdődnének a tárgyalások.
Jean-Claude Juncker sajtóértekezletén sorról-sorra cáfolt számos állítást, ami athéni vezetők szájából elhangzott az intézmények javaslatáról. Mindenekelőtt határozottan tagadta, hogy a hitelezők által előterjesztett csomag – amiről még készek voltak tárgyalni – bér- vagy nyugdíjcsökkentéseket irányzott volna elő.
A Bizottság elnöke szerint ellenkezőleg, az intézmények a tárgyalásokon nagyon messzire mentek, hogy egy szociálisan érzékeny és tisztességes csomagot fogadjanak el. „Ez egy igényes, átfogó csomag, de tisztességes is. Ez nem egy ostoba megszorító csomag” – kötötte az ebet a karóhoz a Bizottság első embere.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az intézmények a tárgyalások során mérsékelték a költségvetési célokat (az elsődleges költségvetési többletre vonatkozó célok csökkentésével), és hosszabb időt is adtak a kormánynak a kiigazításokra. Összességében az Athénnak felajánlott csomag több mint 12 milliárd euróval kevesebb megtakarítást kért a görög kormánytól az előző kormánytól kért erőfeszítésekhez képest.
Juncker megismételte, hogy bércsökkentésekről egy pillanatra sem volt szó, hanem arról, hogy az állami szektorban az európai gyakorlatnak megfelelően modernizálják a béreket. „Még a görög kormány is egyetértett azzal, hogy a görög nyugdíjrendszert sürgősen meg kell reformálni, mert jelenlegi formájában fenntarthatatlan” – folytatta a politikus.
A Bizottság a nyugdíjak helyett a védelmi költségvetéshez is hozzá szeretett volna nyúlni, ám ebben EU-tisztviselők szerint eddig csak mérsékelt eredményt értek el. A kormány az intézmények által kért 400 millió eurós megtakarítás helyett ennek csak a felére mutatott hajlandóságot.
Az intézmények ugyanakkor nem tarthatták elfogadhatónak a görög kormány javaslatát egy egyszeri, idei évre vonatkozó társasági nyereségadó kivetésére, mert az véleményük szerint súlyosan torzító, nem vezet fenntartható javuláshoz és visszamenőleges hatálya miatt jogilag is megkérdőjelezhető.
Brüsszel másfelől további engedményeket is kész volt tenni. Belementek például abba, hogy a szállodai szolgáltatások áfa-ja 23 helyett 13 százalékos szinten legyen.
Juncker végül arra is emlékeztetett, hogy az intézmények kilátásba helyezték: egy következő programról, ősszel folytatandó egyeztetéseken készek visszatérni a kormány által igényelt adósságkönnyítés kérdésére. A Bizottság emellett az elmúlt napokban gőzerővel dolgozott egy 35 milliárd eurós növekedési és munkahelyteremtési csomagon is (itt a görögöknek 2014 és 2020 között járó uniós költségvetési források fókuszált és gyors felhasználásáról van szó), de a tárgyalások megszakításával ez is, miként a javaslat többi eleme is parkolópályára került.