Négy évre közel 25 millió eurós frakció-zsebpénzt, több felszólalási időt, befolyásosabb szakbizottsági helyeket hozhat Marine Le Pennek és képviselőtársainak, hogy többszöri nekifutás után a francia Nemzeti Front elnökének vezetésével újabb eurószekptikus frakció alakult kedden az Európai Parlamentben. Magyar képviselő nincs közöttük.
Le Pen asszonynak nem ez volt az első próbálkozása. Már ez előző parlamenti ciklusban is tett kísérletet frakcióalakításra, majd pedig a tavaly májusi európai választások után a brit függetlenségi harcos Nigel Farage és a francia Le Pen – az egymás közötti szövetséget kizárva – valósággal versenyt futottak a középpártoktól eltérő platformon álló európai képviselők megnyeréséért. Ebben tavaly a Ukip-vezető Farage volt az ügyesebb – nem mellesleg éppen azzal biztosítva a szükséges nemzetiségi részarányt a frakciójához, hogy Le Penéktől átcsábított egy francia honatyát.
A Nemzeti Front EP-csoportja tavaly megrekedt a hat-országos összetételnél, márpedig az Európai Parlamentben a frakcióalakításhoz legalább hét különböző tagállamból érkezett 25 képviselő szükségeltetik. Így aztán Le Penék kénytelenek voltak beülni a függetlenek közé, amivel nem jár parlamenti pénzügyi forrás, és személyenként maximálisan egy perces beszédidőre futja – hacsak nem raportőre egy témának valamely el nem kötelezett honatya -, ami nyilván nem felelt meg az élesen EU-ellenes francai politikusasszony ambícióinak.
A függetlenek között amúgy akadnak képviselők 11 különböző országból is, de ezek egy része nem akart Le Penékkel közösködni, másokat pedig a Nemzeti Front érzett még hozzájuk képest is túl szélsőségesnek, (mint a német újnácikat, a félfasiszta görög Arany Hajnal képviselőit, vagy a magyar Jobbik három EP-tagját).
A mostani frakcióalakulás előestéjén ugyan elterjedt a hír, Le Pen talán mégis összeállt a jobbikosokkal, de ez végül nem bizonyult igaznak. A „Nemzetek és Szabadságok Európája” elnevezésű szélsőséges pártcsoport zömében franciákból (Nemzeti Front, 23 fő), olaszokból (az Északi Ligától), osztrákokból (a Szabadság Pártból), hollandokból (a Geert Wilders-féle holland Szabadság Pártból), lengyelekből, egy belgából (az idegengyűlölő Vlaams Belangból) és egy ex ukip-es brit képviselőből állt össze.
A frakció megalakulása voltaképpen ez utóbbinak köszönhető: a dél-angol Janice Atkinsont márciusban tanácsolták el Farage-ék frakciójából, mivel a stábjánál az EP-elszámolások körül több ezer eurós nagyságrendű tisztázatlanságok merültek fel. Több hetes egyeztetés után végül ő vált a hetedik tagország képviselőjévé a Le Pen-féle eurószkeptikus formációban.
Tudósításunk idején még nem tudni, hogy pontosan hány fővel alakult meg az új frakció, de ha az általuk megnevezett nemzetiségek minden esetben maximálisan átültek a függetlenektől Le Penék soraiba, akkor negyvenen lehetnek. Mindez azt jelenti, hogy a Farage-vezette Szabadság és Közvetlen Demokrácia (EFDD) frakciójával együtt a két, immár EP-forrásokkal is felvértezett parátcsoport összesen 86 képviselőt számlálhat majd. (Hozzátéve, hogy az EU támadásakor az esetek nagy többségében számíthatnak a függetlenek között maradt még szélsőségesebb képviselőtársaik voksaira is. A függetlene létszáma eredetileg 51 fő volt.)
A kép teljességéhez tartozik, hogy a frakció jövője egyelőre inkább ingatag lábakon áll még. A hét ország ugyanis úgy jött össze, hogy kettőnél is (belgák és britek) csak egy-egy képviselő csatlakozott. A korábbi ciklusok tapasztalata arra int, hogy az ilyen kiszámított létszám és összetétel nagyon sérülékennyé teszi a pártcsoportot, (szűnt már meg hasonló, eurószkeptikus szerveződés egyetlen román képviselő kilépése miatt).