A tavalyi feszültségek tovább fokozódtak a két ország között, mivel egy a Nagy-Albániát ábrázoló zászlót vetítettek ki Edi Rama albán kormányfő miniszterelnöki rezidenciájának falára, írja a Danas című napilap.
Habár a szerbek diplomáciai jegyzékben tiltakoztak, Ivica Dačić szerb külügyminiszter mégis higgadtságra intett mindenkit az ügy kapcsán. Nem ez volt az első alkalom, hogy Nagy-Albánia eszméje vagy az azt ábrázoló zászló feszültséget okozott a két ország között.
A külügyminiszter kifejtette, hogy Szerbia emiatt az incidens miatt nem fogja másképp kezelni az Albániához fűződő diplomáciai kapcsolatait. Azonban nyomatékosan kijelentette, hogy minden hasonló esetben reagálni fognak, és ha szükséges tiltakoznak az ilyen incidensekkel kapcsolatban. De ez nem vonja maga után azt, hogy ne fogadnák illendő módon albán kollégáikat. Céljuk mindig az lesz, hogy olyan megoldásokat keressenek, amelyek mindkét fél érdekeit szolgálják.
“Az eddigiekben sem, és ezután sem szeretnénk semmi olyat tenni, ami veszélybe sodorhatná jó kapcsolatainkat a régió országaival, közöttük Albániával” – jelenttette ki Ivica Dačić a lap kérdéseire reagálva.
Dačić az interjúban azt is elmondta, hogy véleménye szerint az utóbbi évtizedekben azt tartja Szerbia legnagyobb politikai tévedésének, hogy az “szeretetet” várt a többi országtól. Ezt a politikai szemléletet azonban a jövőben meg szeretné változtatni, a politikus szerint a „közös érdekek megtalálása” lesz ezután a legfőbb céljuk.
“A jövőben a piacra, a beruházásokra, a tőke és az áruk szabad áramlására, a régiós foglalkoztatásra, a közös projektekre akarunk fókuszálni”- jelentette ki a külügyminiszter, amely jól mutatja, hogy a szerbek ebben a kérdésben is az uniós értékek felé próbálnak orientálódni.
Mi is az a Nagy-Albánia?
Nagy-Albánián az „anyaországot”, Koszovót, valamint Montenegró déli részét, északnyugati görög területeket, Macedónia nyugati felét, illetve a Koszovó környéki szerb körzeteket (Raška, Toplica, Jablanica és Pčinja) értjük. A szerbeket természetesen a többségében albánok lakta Koszovó kérdése sérti, mivel annak függetlenedését a kezdetek óta nem ismerik el.
A most megjelent képpel kapcsolatban azt lehet tudni, hogy még az ünnepek előtt Rama felhívást adott ki a facebook – profilján, hogy küldjenek neki ünnepi üzeneteket, amelyeket majd kivetítenek a kormányfői rezidencia falára. Innen származik a Nagy-Albániát ábrázoló zászló képe is.
Nem ez az első konfliktus
Még tavaly októberben került sor Szerbia és Albánia között arra a labdarúgó Európa-bajnoki selejtezőre, amikor az első félidőt annak vége előtt néhány perccel félbeszakították. Ugyanis a két tábor között komoly zavargás tört ki azt követően, hogy egy ismeretlen személy egy távirányítható helikopterrel egy, a Nagy-Albániát ábrázoló zászlót emelt a pálya fölé. A provokáció hatására a szerb nézők megdobálták az albán labdarúgókat. A bíró először szünetet rendelt el, majd egy óra múlva a mérkőzést is lefújta. Az ügy pikantériája, hogy a lehetséges elkövetők között az albán miniszterelnök testvérének, Olsi Ramának a neve is felmerült.
A történteket követően későbbre halasztották Edi Rama belgrádi látogatását, ami történelmi jelentőségűnek számított, hiszen az ezt megelőző 68 évben nem járt albán vezető Belgrádban. Rama ekkor azt javasolta Szerbiának, hogy „fogadja el a realitásokat” Koszovóval kapcsolatban. Vagyis hogy törődjön bele egykori tartománya 2008-as elszakadásába.
„Koszovó kérdése már lezárt ügy, Koszovó független” – jelentette ki akkor Rama. Az eset kapcsán a szerb miniszterelnök akkor kemény hangnemben válaszolt albán kollégája szavaira;“Nem fogom megengedni és az én dolgom az, hogy ne engedjem meg senkinek, hogy megalázza Szerbiát Belgrádban. Koszovó Szerbia része, Szerbia alkotmánya szerint is az, és semmi köze nincs és nem is lesz Albániához.”
A Nagy-Albánia tervéről már sokkal árnyaltabban nyilatkozott Rama 2014 novemberében a dél-szerbiai Preševóban; „Az albánok nem Nagy-Albániáért, hanem egy olyan Nagy-Európáért harcolnak, amely magában foglalja az összes albánt és minden területet, ahol albánok laknak.”
Nagy-Albánia létrejöttét már korábban is felvetették, Sali Berisha egykori kormányfő (2009-2013) egyik emlékezetes beszédében, amit a függetlenség centenáriuma alkalmából tartott, a görögországi Prevezától a szerbiai Preševo-ig határozta meg az „albán földek” területét. Ez a kijelentés akkor az összes érintett ország felháborodását kiváltotta.
Az albán nacionalizmus ez irányú törekvése mindeddig vágyálom maradt, amely valószínűleg ugyanolyan vízió csupán, mint Nagy-Szerbia megteremtése vagy újraélesztése.