Kitekintő.hu

Egykori politikus és író a „kalifátus” területén

Jürgen Todenhöfer 1972 és 1990 között a német Kereszténydemokrata Néppárt (CDU) parlamenti képviselője volt, azóta íróként és újságíróként is tevékenykedik. Nemrég pedig napjaink kétségkívül legveszélyesebb területeit látogatta meg: Rakkát, Deir al-Zort és Moszult, amelyek az Iszlám Állam fennhatósága alá tartoznak. Utazásáról a CNN-nek számolt be.

A szíriai Rakka a terrorszervezet központjaként működik, Deir al-Zor felett szintén teljes ellenőrzést gyakorol a szervezet, míg Moszul a legfontosabb iraki „bástyája” a dzsihadistáknak. 

Moszul városában Todenhöfer betekintést nyert az Iszlám Állam által uralt város mindennapi életébe, még azt a mecsetet megtekinthette, ahol Abu Bakr al-Baghdadi, a szervezet vezetője egyetlen nyilvános beszédét mondta. 

„Százharmincezer keresztényt lakoltattak ki, a síiták elmenekültek, számos embert kivégeztek, a város azonban működik és az emberek tulajdonképpen élvezik a stabilitást, amit az Iszlám Állam hozott nekik”, mondta az egykori politikus, de hozzátette, hogy a félelem is mindennapos érzés a lakosok körében, mivel „a büntetés az Iszlám Állam szigorú szabályinak megszegéséért nagyon kemény.”

Az Iszlám Állam vezetése szerint Moszult mindössze háromszáz harcossal foglalták el, szemben a húszezer fős iraki hadsereggel. Todenhöfer megkérdezett néhány, a műveletben részt vevő dzsihadistát, hogy vajon ez valóban így történt-e. 

„Nem egyszerre harcoltunk mindannyiukkal. Keményen támadtuk egy részüket, öngyilkos merénylőket is alkalmazva. Ennek hatására a többiek elmenekültek”, magyarázta egy fiatal dzsihadista, majd a siker további okait alátámasztva hozzátette, hogy ők Allahért harcolnak, míg az iraki katonák pénzért és más egyéb dolgokért, amiben tulajdonképpen nem hisznek.

Todenhöfer számára a leginkább feltűnő dolog az Iszlám Állam harcosainak a lelkesedése volt. „Amikor megérkeztünk a toborzó házhoz, ötven új harcos érkezett”, mesélte a német publicista. „Megdöbbentett a csillogás a szemükben. Úgy érezték, hogy egy ígéretes országba jöttek harcolni a helyes dologért.”

„Rendkívül magabiztosak, tele vannak önbizalommal. Ez év elején alig néhány ember hallott az Iszlám Államról. Mára pedig egy Nagy-Britannia nagyságú területet birtokolnak. Ez egy kicsi mozgalom egy nukleáris bomba vagy egy cunami erejével.”

„Ők egyébként nem buta emberek. Egyikük nemrég szerezte meg jogász diplomáját, kiváló álláslehetőségeket kapott, de inkább a harcot választotta.” Todenhöfer és csapata Európából és az Egyesült Államokból származó emberekkel is találkozott. „El tudják képzelni, hogy valaki New Jersey-ből ide utazik harcolni az Iszlám Államért?”, tette fel a kérdést, utalva egy new jersey-i amerikai állampolgárra, akivel találkozott. 

Todenhöfer az általa tapasztaltak alapján azt mondta, hogy a szervezet legnagyobb ereje tagjainak azon akaratában rejlik, hogy készek meghalni ügyükért a harcmezőn. Egyikük például minden egyes nap az öngyilkos merényletekhez használt övet visel azért, hogyha fogságba esne, azonnal végezhessen magával.

Az egykori politikusnak lehetősége adódott beszélgetni egy kurd fogollyal is. A foglyot számos fegyveres vette körbe, ugyanakkor elmondása szerint nem kínozták meg. Todenhöfer ezt nehezen hitte el. „Egy megtört ember állt velem szembe. Nagyon gyenge volt és látszott rajta a fogva tartóitól való félelem.”

Todenhöfer utazásának talán egyik legjelentősebb pillanta egy német állampolgárságú harcossal való beszélgetés volt, aki az Iszlám Állam vezetőségének nevében beszélt. A férfi felhívást intézett Európa számára is.

„Európába is akarnak jönni?”, tette fel a kérdést Tödenhofer. „Egy napon meg fogjuk hódítani Európát. Nem az a kérdés, hogy mikor, de ez biztos. Számunkra nem léteznek határok. Csak frontvonalak vannak”, válaszolt a német férfi, majd folytatta: „Terjeszkedésünk folyamatos. Az európaiaknak tudniuk kell, hogy érkezésünk nem lesz szép. Fegyverekkel jövünk, és akik nem térnek át az iszlámra vagy nem fizetik az iszlám adót, azok meghalnak.”

Arra a kérdésre, hogy mi lesz azzal a mintegy százötvenmillió síitával, akik nem hajlandók áttérni az iszlám szunnita ágára, a német férfi úgy felelt, hogy teljesen mindegy hányan vannak, „mind megöljük őket”.

A lefejezéseket és a lakosság egy részének rabszolgaként való kezelését természetesnek tartják. Úgy gondolják, hogy ez az iszlám vallás része, és elősegíti a fejlődést. „Számos rabszolga megtért, és ezáltal felszabadultak”, fogalmazott a német dzsihadista.

James Foley brit újságíró lefejezésével kapcsolatban pedig úgy érvelt a szervezet tagja, hogy „Ő nem azért halt meg, mert mi úgy akartuk. Ő a kormánya miatt halt meg, aki nem nyújtott neki semmilyen segítséget.”

„Úgy hiszem, hogy az Iszlám Állam nagyobb veszélyt jelent, mint ahogy a nyugati vezetők értékelik. Hisznek abban, amiért harcolnak, és felkészültek a legnagyobb vallási megtisztító hadjáratra, amit valaha látott a világ”, mondta Jürgen Todenhöfer. 

Exit mobile version