Hivatalba lépése óta első EU-csúcstalálkozóján rögtön egy-két újítást kíván bevezetni Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. A volt lengyel miniszterelnök fókuszáltabb munkát akar, és a jobb érthetőség kedvéért radikálisan lerövidítené az állam- és kormányfők által elfogadott nyilatkozatokat. A csütörtöki és pénteki találkozón a vezetők megvitatják Juncker beruházási csomagját és vacsoraasztal mellett újra átbeszélik az EU orosz stratégiáját.
Már az első általa elnökölt uniós csúcstalálkozón több újítást kíván bevezetni Donald Tusk, aki december 1-jén váltotta a belga Herman Van Rompuy-t az Európai Tanács élén.
A korábbi lengyel miniszterelnök tulajdonképpen már rögtön hivatalba lépését követően egyértelmű jelét adta annak, hogy nem fogja pusztán másolni elődjének megközelítését az Európai Tanács munkájának főszervezőjeként. Tusk a megválasztását követő napokban Vlagyimir Putyin kivételével egymás után beszélt meghatározó országok vezetőivel, ezzel is jelezve azt, hogy az ezen a területen eléggé visszahúzódó Herman Van Rompuy-től eltérően aktívabb szerepet kíván játszani az uniós kül- és biztonságpolitika alakításában.
Tusknak ezeket az ambícióit egyes hírek szerint az EU-n belül és azon kívül sem nézi mindenki jó szemmel, bár szerződéses mandátuma alapján elvitathatatlan külpolitikai szerepe is van az Európai Tanács elnökének. Az EU-n belül ez leginkább Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő, illetve főnöke, Jean-Claude Juncker köreit zavarhatja, ám tanácsi információk szerint Juncker inkább a gazdaságra kíván koncentrálni, Mogherininél pedig szoros együttműködéssel próbálja eloszlatni az esetleges kételyeket a korábbi lengyel kormányfő. Ennek jegyében Mogherinit is meghívják majd minden uniós csúcstalálkozóra, amelynek napirendjén külpolitikai kérdések is szerepelnek – tájékoztatták jól értesült források a BruxInfót.
Ami a külső színteret illeti, Tusknak állítólag egyedül Vlagyimir Putyin nem gratulált a kinevezéséhez, pedig még az EU-val nem kifejezetten jó viszonyt ápoló Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök is eleget tett ennek az udvariassági gesztusnak.
Tusk másik újítása, aminek már a csütörtök-pénteki csúcson határozott jelei lesznek, hogy a korábbinál kevesebb témát kíván egy-egy állam- és kormányfői találkozó napirendjére tűzni, hogy fókuszáltabbá váljanak az ebben a grémiumban folyó viták. Az EiT új elnöke és stábja múlt héten azzal is meglepte a tagállamokat, hogy mindössze kétoldalas szövegtervezetet köröztetett a körükben, nyilvánvalóvá téve azt is, hogy a jövőben ezt inkább főszabálynak mintsem kivételnek fogja tekinteni.
Tusk környezetében úgy vélik, hogy a tagállamok vezetői háromhavonta sorra kerülő összejöveteleik során képtelenek gyakran technikai részleteket tartalmazó 20 oldalas közlemény-tervezeteket áttekinteni. Ezért a nagyobb transzparencia jegyében az elnök szándékai szerint a jövőben az Európai Tanács által elfogadandó politikai dokumentumok tényleg csak a lényegre, a legfontosabb kérdésekre fókuszálnának, és nem tennének kísérletet bizonyos jogi-szabályozási kérdéseknek már jó előre történő bebiztosítására.
Azt ugyanakkor az EiT-elnök környezetében is elismerték, hogy a kétoldalas első szövegverzió a tagállamokkal folytatott egyeztetések során valószínűleg kibővül majd.
Miként a csúcs záróközleményének a BruxInfo birtokába került nem végleges tervezetéből is kiderül, a hétvégi csúcsot két téma uralja majd: az Európai Bizottság által novemberben javasolt beruházási csomag és Ukrajna, illetve az ukrán válsággal és Oroszországgal kapcsolatos stratégia megvitatása.
Ami a Juncker-féle 315 milliárd eurós beruházási csomagot illeti, az állam- és kormányfők a tartalomra vonatkozó döntések helyett a befektetési terv végrehajtásának menetrendjét kívánják felvázolni. „Nem fogunk vitát nyitni a projektek földrajzi (értsd: egyes tagállamok közötti) elosztásáról” – jelentette ki egy nevének mellőzését kérő forrás a BruxInfónak. Emlékeztetett arra, hogy Juncker terve a magánberuházások mobilizálásáról szól. „A terv sikerének az lesz a kulcsa, hogy milyen mértékben lesz képes magánberuházásokat vonzani” – tette hozzá.
Ezzel együtt Donald Tusk környezetében bíznak benne, hogy végeredményben mindenki jól jár majd, és kialakul egyfajta földrajzi egyensúly a beruházások között. „De nem hozunk létre nemzeti pénzes borítékokat. Arra már ott vannak a kohéziós és a strukturális alapok” – teszik hozzá.
Illetékesek arra is rámutatnak, hogy az Európai Tanács „nem alakul át donorkonferenciává”, arra célozva, hogy a tagállamok és a nemzeti fejlesztési bankok is csatlakozhatnak ahhoz az Európai Stratégiai Befektetési Alaphoz (EFSI), amely várhatóan június közepén kezdi meg működését és a 315 milliárdos beruházási csomag motorja és platformja lesz. Tusk környezetében ugyanakkor arra számítanak, hogy a tagállamok többsége legalább érdeklődést mutat majd a csúcson az alap iránt, mihelyt az felállt és elkezdi a működését.
A záróközlemény szövegtervezete egyfajta menetrendet szab a Juncker-csomag végrehajtásával kapcsolatos teendőknek. Először is abból indul ki, hogy a Bizottság 2015 január elején előterjeszti a terv végrehajtásával kapcsolatos jogszabályi javaslatait, amelyekről az uniós jogalkotók 2015 júniusáig megállapodhatnak, hogy jövő év közepén megkezdődhessen az új befektetések mobilizálása.
Az Európai Beruházási Bankot addig is felkérik, hogy saját hatáskörben és a befektetési tervre rendelkezésre álló 5 milliárd eurós kezességvállalás terhére fogjon hozzá a projektek előkészítéséhez és megvalósításához.
A tagállamok vezetői ugyancsak támogatják a Bizottságot és az EIB-t abban, hogy technikai tanácsadással segítse az európai léptékű és a tagállami projektek megvalósítását, és egyfajta befektetési tanácsadói platformként 2015 közepétől kezdje meg az ilyen irányú szolgáltatást. Tanácsi források a Bizottság által korábban „Jasper” néven létrehozott szakértői támogatáshoz hasonló tanácsadási szolgáltatásban gondolkoznak.
Az EU vezetői arra is felkérik majd a Bizottságot, hogy még jóval a 2015 márciusi EU-csúcs előtt terjessze elő Energia Unióra vonatkozó új javaslatát, majd a júniusi EU-csúcs előtt rukkoljon elő a digitális egységes piacról szóló kezdeményezésével.
A szövegtervezetből az is kiderül, hogy Tusk februárban soron kívüli informális csúcstalálkozót kíván összehívni a Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) egy ideje függőben lévő továbbfejlesztésének és kiteljesítésének kérdéskörében. A februári összejövetelen mindenféle döntéskényszer nélkül csupán megvitatnák a témát, jelzéseket adva a négy intézményi elnöknek a jelentésük elkészítéséhez, amely legkésőbb 2015 júniusában kerülne a vezetők elé.
Úgy tudjuk, hogy a gazdaságpolitikai koordinációban a továbblépés, és az európai szemeszter esetleges reformja lehetne a csapásirány.
Az eheti csúcs másik témája az ukrajnai helyzet, és általában az Oroszországhoz való hozzáállás megvitatása lesz. A témáról a csütörtök esti vacsorán cserélnek majd eszmét a vezetők Donald Tusk vitaindítónak szánt gondolatai után. Brüsszelben emlékeztetnek rá, hogy a 2015-ös év kulcsfontosságú lesz az orosz stratégia át- és esetleg újragondolása szempontjából. Annál is inkább, mert 2015. március elején lejár a Janukovics korábbi ukrán elnökkel és társaival szemben meghozott európai szankciók egy éves határideje, és dönteni kell az esetleges meghosszabbításukról. Az igazi kérdés azonban majd áprilisban, és főleg július végén lesz, amikor az Oroszország ellen hozott gazdasági szankciók folytatása lesz napirenden.
A pénteki EiT-következtetések szűkszavúan csak annyit mondanak, hogy „a kelet-ukrajnai helyzet továbbra is komoly aggodalom forrása”, és „az Európai Tanács kész további lépések meghozatalára, ha a helyzet úgy kívánja”. Szinte bizonyosan a pénteki dokumentumban lesz nyoma a Krímmel való kereskedelmet korlátozó újabb oroszellenes szankciók elfogadásának is, amelyek azért késnek, mert a hétfői külügyminiszteri tanács előtt nem sikerült nyélbe ütniük erről a megállapodást a tagállamoknak.
Oroszországgal kapcsolatban tanácsi források úgy látják, hogy némi elbizonytalanodás, mások szerint „szankciós fásultság” tapasztalható az EU tagállamainak körében. Miként azt néhány napja Tusk is egy interjúban megfogalmazta: „Oroszország stratégiai probléma, amivel mindenképpen foglalkozni kell, hogy ne maradjon meg annak”.
Ezzel hozható kapcsolatba az az EUobserverben megjelent írás, amely közelebbről nem megnevezett EU-s forrásokra hivatkozva azt állítja, hogy Moszkva elsősorban Ciprusnál, Magyarországnál és Olaszországnál próbál lobbizni az európai szankciók meghosszabbítása ellen.
A csütörtöki vacsoravitán tehát egyfajta ötletelés (brainstorming) lesz a Moszkvával kapcsolatos megközelítésről. Ami már csak azért is fontos, mert jövő májusban Rigában csúcstalálkozót tartanak az európai szomszédságpolitikáról és a keleti partnerségről.