Nagyon rossz üzenet lenne az egész világ számára, ha a világ két legnyitottabb gazdaságának nem sikerülne megállapodnia a vám- és nem vámjellegű korlátok lebontásáról, illetve csökkentéséről – vélekedik Cecilia Malmström, az EU kereskedelmi biztosa, aki „új kezdetről” beszélt újságíróknak a transzatlanti szabadkereskedelmi és befektetési partnerségről (TTIP) másfél éve tartó tárgyalásokon.
„Minden megállapodások szülőanyjának” nevezte az EU kereskedelmi biztosa a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségről másfél évvel ezelőtt kezdődött tárgyalásokat, amelyek az új Európai Bizottság és a Parlament felállásával, továbbá az időközi amerikai kongresszusi választások után friss startot vehetnek.
„Széleskörű és ambiciózus megállapodás elérése a célunk” – jelentette ki újságírók egy szűk csoportja előtt Cecilia Malmström, aki vasárnap utazik Washingtonba, hogy új minőségében először amerikai kollégájával, Michael Fromannal tárgyaljon. A megbeszéléseken valamennyi fejezetnél áttekintik a tárgyalások állását, de nem folytatnak majd részletekbe menő tárgyalásokat. Ez utóbbi a tárgyalások következő, február eleji brüsszeli fordulója alkalmával lesz esedékes.
„Az érdemi tárgyalások még nem is kezdődtek el igazán. Valamennyi kérdés az asztalon van” – tartott korainak a svéd biztos minden latolgatást a TTIP-ről folyó tárgyalásokon, amelyek lezárásának kívánatos időpontját elődje, Karel De Gucht 2015 végére tette. Malmström szerint ugyanakkor egy jó megállapodás sokkal fontosabb, mint egy elsietett, az új biztosi testületnek egyébként is van öt éve. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Obama-kormányzat is kiemelt céljának tekinti a kereskedelmi és befektetési alku tető alá hozását, és az időközi kongresszusi választások után létrejött republikánus többség nagy híve a szabadkereskedelemnek. Akárcsak a Juncker-bizottság, amelynek első tíz prioritása között szerepel a TTIP is.
A kereskedelmi biztos emlékeztetett rá, hogy a világgazdasági növekedés súlypontja a következő években nem Európában lesz, ezért az EU számára is különösen fontos a piacok keresése és szövetségek megkötése. Egy átfogó EU-amerikai megállapodás további előnye lenne, hogy globális sztenderdeket is teremthet.
A biztos szerint az „új kezdet” részét jelentik azok az átláthatósági szabályok, amelyeket a közelmúltban fogadott el az Európai Bizottság a TTIP-ről folyó tárgyalásokra vonatkozóan, megfelelve ezzel a közvélemény és a civil szervezetek igényeinek. Ennek részeként a jövőben az Európai Parlament összes tagjának hozzáférése lesz a tárgyalásokkal kapcsolatos dokumentumokhoz, és az EU tárgyalási pozícióit is közzé fogják tenni egy internetes honlapon, miután megvitatták azokat az amerikai tárgyalóféllel. A transzparenciának azonban korlátai is vannak – mutatott rá a biztos -, aki szerint nem lehet kamerák előtt tárgyalni.
A Bizottság svéd tagja arra is emlékeztetett, hogy a testület korábban társadalmi konzultációt indított a TTIP talán legvitatottabb területének számító befektetésvédelmi rendelkezésekről (angol rövidítése ISDS). A felhívásra 150 ezer hozzájárulás érkezett, hasonló számú beadványra nem volt még példa az EU történetében. A biztos várakozásai szerint a testület még az év vége előtt közzéteszi a konzultációról készült összegzését, de a konzultáció nem bírálhatja felül a Tanácstól kapott mandátumot.
Az EU ettől függetlenül a társadalmi konzultáció fényében is dönt majd arról a tárgyalások végén, hogy része legyen-e a befektetésvédelem a transzatlanti partnerségi megállapodásnak, ami minden idők legambiciózusabb kereskedelmi és befektetési egyezménye lenne. Az utóbbi időben több tagállamból, például Németországból és Franciaországból is olyan hangok hallatszottak, hogy az ISDS-nek nem szabadnak helyet kapnia az egyezményben. A liberális pártcsaládból érkező svéd biztos ugyanakkor érezhetően célszerűbbnek tartaná, ha teljes kivétele helyett inkább egy hatékony, a cégek visszaéléseit a minimálisra redukáló, vagy teljesen megakadályozó befektetésvédelmi rendszerben állapodnának meg az USA-val.
Az ISDS-szel kapcsolatos félelmek oka, hogy az amerikai cégek ezekre a rendelkezésekre hivatkozva támadhatnak majd meg a döntőbíróságokon fontos európai és tagállami jogszabályokat. Bizottsági források szerint azonban ezek a félelmek túlzottak, mert egyfelől az ilyen jellegű problémák megfelelő intézkedésekkel kivédhetők, másfelől a maximum, amit a panaszos cégek elérhetnek, az a pénzügyi kompenzáció, nem pedig a szabályok megváltoztatása.
Az EU által Kanadával és Szingapúrral kitárgyalt két legutóbbi szabadkereskedelmi egyezményében amúgy helyet kapott ilyen befektetésvédelmi passzus, és uniós források szerint ezek garanciát nyújtanak a visszaélések ellen. Az EU ennek ellenére elvileg nem zárja ki, hogy a konzultáció tükrében is visszatérjenek erre a kérdésre, noha az EU-kanadai szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) újranyitását el akarják kerülni, mondván, hogy azzal kinyitnák Pandora szelencéjét és szétesne az egyezmény.
Brüsszelben arra is felhívják a figyelmet, hogy az EU-tagállamok nem kevesebb, mint 1400 bilaterális megállapodást kötöttek harmadik országokkal, amelyek nagy része tartalmaz befektetésvédelmi klauzulát, de azok a CETA-ban foglaltaknál sokkal gyengébb garanciákat jelentenek a tagállamoknak.
Cecilia Malmström kérdésekre válaszolva elmondta, hogy az EU számára különös jelentőséggel bír az amerikai közbeszerzési piachoz való hozzáférés biztosítása és a szabályok és a technikai sztenderdek egymáshoz való közelítése, aminek révén rengeteg költséget takaríthatnak meg az európai cégek és vica versa. Nem titok, hogy a nem vámjellegű akadályok lebontásának egyik fő haszonélvezője az európai autógyártás lenne, amelynek nem kellene külön technikai specifikációknak megfelelni a tengerentúlon. Bizottsági becslések szerint egy ambiciózus megállapodás esetén a tengeren túlra irányuló uniós gépjármű-export körülbelül 150 százalékkal nőne.
A kereskedelmi biztos szerint furcsán venné ki magát, ha a világ két legnyitottabb gazdaságának nem sikerülne dűlőre jutnia ezekben a kérdésekben, és a tárgyalások zátonyra futnának. „Biztos vagyok benne, hogy képesek leszünk kompromisszumot kötni” – szögezte le Malmström.
A svéd biztos ugyanakkor óvott attól, hogy bárki is azt higgye, hogy a Kanadával kötött megállapodás egyfajta minta lehetne a TTIP számára is. „Ne tekintsenek erre úgy, mint egy mintára. Az Egyesült Államok egy másik kereskedelmi partner” – hangsúlyozta.