Több mint 20 milliárd euró kezdeti EU-tőkebefektetéssel és pénzügyi tervezéssel 315 milliárd euró magántőkét kíván mobilizálni Jean-Claude Juncker szerdán az Európai Parlament előtt bemutatandó „befektetési terve”, amelynek célja, hogy lökést adjon a stagnáló európai gazdaságnak. A tervről részleteket kiszivárogtató Financial Times úgy tudja, hogy a 21 milliárdos „kezdőtőkéből” 16 milliárd eurót az EU-költségvetés áll majd.
Viszonylag kevés közpénz felhasználásával, ám a vonzó kondícióknak köszönhetően annál jelentősebb magántőke bevonásával állna össze az a több mint 300 milliárd eurós beruházási program, aminek segítségével a Juncker-bizottság lendületbe szeretné hozni az európai gazdaságot.
A Financial Times hétfői cikke szerint a 315 milliárd eurós gazdaságélénkítési terv kiindulópontját az a 21 milliárd euró jelentené, amit készpénz formájában az uniós költségvetés és az Európai Beruházási Bank (EIB) biztosítana. A terv szerint ezt a viszonylag szerény alaptőkét a pénzügyi tervezés igénybevételével egy európai befektetési alap (még nem végleges nevén Európai Stratégiai Beruházási Alap – EFSI) nagy mennyiségű magántőke vonzásával megsokszorozná, mégpedig úgy, hogy a véglegesen mobilizálható összeg elérhetné a 315 milliárd eurót.
Az FT is megjegyzi, hogy az efféle tőkeáttételes megoldásokat általában bizalmatlanul szemlélik politikai és gazdasági körökben, többek között éppen az új terv debütálásának színhelyének számító Európai Parlamentben is.
A befektetési alap mindenesetre számottevőnek éppen nem nevezhető közpénzek felhasználásával próbálna jelentős összegű magántőkét megmozgatni. A modell az Európai Beruházási Bank, amely nem túl jelentős alaptőkével kiváló (AAA) hitelminősítői besorolásának segítségével kedvezményesen számottevő kölcsönöket tud felvenni a tőkepiacokon, amit aztán nagy infrastruktúra-fejlesztési projektekre fordítanak Európa-szerte.
A Financial Times úgy tudja, hogy a 21 milliárd eurós „alaptőkéből” 16 milliárdot az EU költségvetése, 5 milliárdot pedig az EIB bocsát majd rendelkezésre, és ez az összeg egyfajta garanciaként szolgál majd a nagy volumenű energetikai, távközlési, közlekedési és szociális-egészségügyi projektek finanszírozásához szükséges magántőke bevonására.
Az FT értesülései szerint az uniós büdzséből származó rész több kiadási tétel között oszlana meg. Ezek közé tartozik a 30 milliárd eurós, nagy európai léptékű projektek finanszírozására hivatott európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF), a Horizon 2020 nevű hét év alatt összesen 80 milliárdos kutatási és fejlesztési program, továbbá a költségvetési tartalékok. A tagállamok ugyanakkor tetszésük szerint megfejelhetnék a keretet.
Ha ez igaz, akkor valószínűleg nem nyúlnak hozzá a strukturális és a kohéziós alapokhoz, ami a felzárkózás szakaszában lévő kohéziós országok fő félelmének számít.
A BruxInfo is úgy értesült, hogy a beruházási program keretében támogatandó projektek részletes listáját csak a későbbiekben fogadnák el és hoznák nyilvánosságra. A projektek kiválasztása egyébként egy, a Bizottság és az EIB szakértőiből álló befektetési tanácsadói csoport feladata lenne. A terv keretében finanszírozandó beruházásoknak három kritériumnak kellene megfelelniük. Ezek: az életképesség, a gyors megvalósíthatóság (ez azt jelenti, hogy a projektek kivitelezésének 2015-2017-ben el kell kezdődnie), és az európai hozzáadott érték.
A tagállamok és a Bizottság szakértőinek részvételével korábban egy munkacsoport alakult a terv előkészítésére. Lapunk úgy tudja, hogy hazánk körülbelül 50 projektet tartalmazó listát nyújtott be Brüsszelben.
A Jean-Claude Juncker által szerda délelőtt az EP-ben ismertetendő beruházási tervet december 18-19-én az állam- és kormányfőknek is el kell fogadniuk, mielőtt januárban konkrét jogszabályi javaslatok születnének – írja az FT.