A Kobane városát védő kurd erők visszafoglalták a település egyes részeit, miután számos légicsapás érte az Iszlám Állam állásait. A légitámadások intenzitásának növekedése jelentősen gyengítette a dzsihadisták pozícióit az elmúlt napokban, amely lehetővé tette a kurdok számára, hogy offenzívát indítsanak.
A dzsihadista szervezet egyre inkább szorul vissza Kobane északi területeiről, nyilatkozta a BBC-nek egy kurd parancsnok. Baharin Kandal elmondta, hogy az Iszlám Állam kiszorult a város több területéről, kivéve egyes keleti részeket.
Az USA vezette koalíció légitámadásai segítettek a várost védő kurdoknak visszaszorítani a terrorszervezet harcosait. A tegnapi napon számos támadást hajtottak végre.
A légicsapások – a kezdeti szkepszis után – egyre sikeresebbek. Az elmúlt három nap támadásai jelentős lökést adtak az Iszlám Állam meggyengülésének a város környékén. A támadások intenzitása drámaian megnőtt, amerikai harci gépek tizennégy légicsapást hajtottak végre szerdán és csütörtökön.
Csütörtökön a kurdok heves harcokban visszafoglaltak egy utcát a dzsihadistáktól Kobane területén belül, mondta a brit Szíriai Megfigyelőközpont az Emberi Jogokért (Syrian Observatory for Human Rights).
A légitámadások első alkalommal tették lehetővé a várost védő kurdok számára, hogy offenzívát indítsanak az Iszlám Állam harcosai ellen, mióta azok benyomultak a városba. Abdulrahman Gok helyi tudósító elmondta, hogy „vezető tisztviselők állítják, hogy a légicsapások hatékonyak, ugyanakkor nagy szükség van szárazföldi akciókra is az Iszlám Állam eltörléséhez. A YPG képes erre, de több fegyverre van szükségük.”
A légitámadások gyengítik a dzsihadista szervezetet, ugyanakkor a biztonsági helyzet a városban és környékén még mindig rendkívül veszélyes, olvasható egy amerikai közleményben.
A Kobane városáért zajló harc az Egyesült Államok vezette, légicsapásokra épülő stratégia sikerességének fő tesztje is: amennyiben nem sikerül visszaszorítani a dzsihadistákat, és elfoglalják a várost, az komoly csapást jelent Obama elnök elképzelésére. Mivel a várost védő kurdokhoz Törökország elutasítása miatt nem érkezik fegyver és más harci felszerelés, a légitámadásoknak kell a hiányzó segítség jelentette űrt betölteni.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtökön elmondta, hogy első alkalommal kezdődtek tárgyalások múlt hétvégén egy szíriai kurd csoporttal Párizsban, amely Szíriában – beleértve Kobanét is – harcol az Iszlám Állam ellen. Egy kurd szóvívő elmondta, a kurd erők jelentései segítik az Egyesült Államok számára meghatározni a dzsihadisták pozícióit.
A tárgyaláson szóba került Törökország szerepe is, amely bizalmatlan a szíriai kurd Demokratikus Egyesülés Pártjával (PYD), mivel az szoros kapcsolatokat ápol a török Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), amely évtizedek óta autonómiáért harcol Törökországban, számos konfliktust eredményezve a török kormánnyal szemben.
Az Egyesült Államok eközben Törökországgal is folytat tárgyalásokat, hogy rávegye egy aktívabb szerep felvállalására az Iszlám Állam elleni harcban. A Pentagon egyik szóvívője csütörtökön úgy fogalmazott, hogy a tárgyalások jó úton haladnak.
Törökország már menekültek százezreit látja el a határ mentén, valamint vállalta, hogy segít a mérsékelt szíriai erők kiképzésében, azonban nem kíván aktívabb szerepet vállalni a konfliktusban. A török vezetés magatartása mögött egyrészt a kurdok megerősödésétől való félelem áll, valamint nem kívánja a szíriai elnök, Bassár el-Aszad pozícióit sem erősíteni.
Törökország szerint a legnagyobb a probléma a polgárháború eredményezte hatalmi vákuum Szíriában, amiért az egyetlen felelős Bassár el-Aszad. Ankara úgy lenne hajlandó nagyobb szerepet vállalni, ha a szíriai elnök eltűnne a hatalomból. Ezt azonban a nyugati hatalmak elutasítják.
Ankara továbbá garanciát szeretne a nyugati hatalmaktól arra, hogy a körülbelül 1,6 millió menekült visszatelepítésében segítséget nyújtanak Törökországnak, valamint egy biztonsági zónát kíván létrehozni a szír-török határnál.
Törökország miniszterelnöke, Ahmet Davutoglu úgy fogalmazott: „Törökország minden segítséget megad, ha a védelmi zónák kiépülnek. Azonban ha nem épülnek ilyenek, akkor Törökországot kérni, hogy egymaga avatkozzon be, azt jelenti, hogy Törökország egymaga is vállalja a kockázatokat.”
A szíriai külügyminisztérium megismételte véleményét az ütközőzónákról, figyelmeztetve, hogy az a nemzetközi jog komoly megsértését jelentené.