Franciaország egy évtizede küzd a túlzott költségvetési hiánnyal, most pedig elérkezettnek látszik az uniós szankciók ideje. Az EU-t is megosztja a kérdés, hogy követeljék-e a szigorú megszorításokat a gyors eredményekért, vagy ne szítsák tovább az amúgy is erősödő belpolitikai konfliktusokat, tovább erősítve ezzel az euroszkeptikusok táborát.
Az Európai Unión belül is megosztó a francia költségvetési hiány megítélése. Franciaország kétfrontos játszmát űz, hiszen amellett, hogy az EU-val harcol, a népszerűtlenségi csúcsot döntött Francois Hollande-nak belső csatáit is meg kell vívnia.
A gazdasági mélyrepülés és a rekordmagas, 11 százalék körüli munkanélküliség az euroszkeptikusok táborát erősíti. A munkakeresőknek 25 százaléka ráadásul 25 év alatti, ami még elkeserítőbbé teszi a helyzetet.
Michel Sapin pénzügyminiszter azt nyilatkozta az RTL Radionak, hogy nem fogadja el az EU jogkörét, ami a nemzetállami költségvetések elutasítását illeti. Szerinte ennek egyedüli terepe a nemzeti parlament. A pénzügyminiszter előre bejelentette, hogy a hiány 2015-ben várhatóan 4,3 százalékos lesz, és ezen nem tudnak tovább faragni.
Ha Brüsszel túl erős megszorításokat követel Franciaországtól, az tovább gyengíti majd Hollande hatalmát, és tovább nőhet a szélsőjobboldali Nemzeti Front és az euroszkeptikusok tábora. Herman van Rompuy szerint nem létezik a költségvetés „konstruktív visszautasítása”, tart az esetleges tovább növekvő politikai csatáktól, ezért ő az előzetes megegyezés pártján állt.
A Washington Times olyan brüsszeli kijelentésről is írt, miszerint már nem hisznek Franciaország próbálkozásaiban, hiszen tíz éve küzd az egyre csak növekvő hiánnyal, így nem hajlanak az alkukra. Abban mindenki egyetért, hogy blokk megbízhatóságáról van szó, így ” nem fogadnak el a Paktumon kívüli megállapodást”.
Sapin egy, a Europe 1-nak adott interjújában azt mondta, „elérkezett az idő, amikor ez európai gazdasági doktrínát meg kell változtatni”.
Eközben az EU kisállamai, mint Görögország, vagy Portugália azért lobbiznak, hogy Franciaország esetében is keményen kötelezzék az országot kötelezettségei betartására, vagyis, hogy mindenkire egyformán alkalmazzák a szabályokat.
Várhatóan október 29-én, a Jose Manuel Barroso vezette Bizottság utolsó ülésén fog eldőlni, hogy milyen sors vár a francia költségvetésre, és hogy Párizs milyen megszorítások elé kell, hogy nézzen.
Franciaország a szolgáltatások szektorában tervez reformot, a tömegközlekedés terén pédául engedélyezné a piaci versenyt. Az EU és Németország azonban – akárcsak Sarkozy a nemrég meglebegtetett választási program –előzetesében– inkább a 35 órás munkahéten, és a munkaszerződéseken változtatnának az országban.
Manuel Valls miniszterelnök előző heti londoni látogatása során jelentette be, hogy az országban szükségét látják a szociális kiadások csökkentésének, ami érinti például a családok számára, vagy a munkanélkülieknek juttatott támogatásokat is. Ez komoly ellenérzéseket keltett, hiszen a francia szociális modell Európa egyik legbőkezűbb rendszere. A munkakeresők számára a támogatás összege elérheti akár a 6 000 eurót is egy hónapban, de a juttatások átlaga az országban nagyjából 900 euró (összehasonlításban: az Egyesült Királyságban a maximális ilyen juttatás alig több, mint 600 font, vagyis 750 euró).
Valls azt is bejelentette, hogy év végén megszűnik a 75 százalékos „szuperadó”, amit az 1 millió euró fölötti bevételekre vetettek ki, és nagyobb szabadságot kapnak a boltok a vasárnapi nyitva tartásban.
Az országban a háromoldali egyeztetések erős hagyománya miatt a kormány nem lesz egyedül a döntés meghozatalában. A szakszervezetek és a munkáltatók beleegyezése elengedhetetlen lesz a reformok véghezviteléhez.
Megszorítások jönnek az egészségügyben is. Itt 3 év alatt szeretnék a elérni a kitűzött költségcsökkentést. A szerdán a parlament elé került törvénytervezet főbb részei inkább a betegek számát szeretné csökkentené, és a renszert racionalizálni. Egészségesebb életmódra kívánja vezetni Franciaországot, drasztikusan megszigorítaná például azoknak a helyeknek a számát, ahol engedélyezett a dohányozás, vagy az alkoholfogyasztás.
Jean- Yves Le Drian védelmi miniszter szerint az ország szuverenitásának megtartása nem csak a katonai védelmen múlik, de a költségvetési helyzeten is, így a védelmi minisztérium is kiveszi majd a részét a költségcsökkentésekben. A hadseregben egy tüzérséget darabolnának fel és 7500 munkahely szűnne meg 2015-ben (a szaktárca összesen közel 290 000 embert foglalkoztat) valamint a híres Vale-de-Grace katonai kórházat is tehermentesítenék, és néhány beavatkozást más kórházakba helyeznének át.