Ségolène Royal francia környezetvédelmi és energiaügyi miniszter október 9-én bejelentette, miután tárgyalt több francia közúti fuvarozócéggel, hogy a kormány ismét elhalasztja az ökoadó bevezetését. Ez a döntés kétmilliárd eurós hiányt jelent a francia gazdaságban.
Az ökoadó célja alapvetően a közúti fuvarozás visszaszorítása azáltal, hogy a 3,5 tonnánál nehezebb tehergépjárművekre kilométerenként tizenhárom euro cent különdíjat kell fizetni kamiononként a fuvarozó cégeknek. Bevezetésének alapgondolata az Euromatrica-irányelvből származik, ez a környezetvédelmi irányelv egy 1999-es Európai Uniós jogszabály 2006-ban, majd 2011-ben módosított változata. Kimondja, hogy a tagállamok nem csak úthasználat, de zaj- és levegőszennyezés alapján is körülbelül 17 euro cent/kilométer külön díjat vethetnek ki a 3,5 tonnánál nehezebb járművekre. Az Európai Parlament 2011-ben a 2013. október 16-i dátumot tűzte ki célul a tagállamoknak, hogy a direktíva alapján törvényt alkossanak.
Viták a bevezetés körül Franciaországban
A francia kormány reagált már az irányelv 2006-os módosítására is. Nicolas Sarkozy 2007-ben környezetvédelmi törvénycsomagot fogadott el (ún. Grenelle-törvénycsomag), amelynek negyvenötödik pontjában az Euromatrica-irányelv integrálását tűzi ki célul a francia törvénykezésbe.
Kezdetben nem alakultak ki komoly belpolitikai viták az új adónem körül, a törvény tervezetét az Országgyűlés 2008 októberében elfogadta; a terv szerint 2011-be vezették volna be. A számítások szerint az ökoadó bevezetése 1,15 milliárd eurós bevételt jelenthetett volna, ami a 2008-ban Franciaországot is elérő gazdasági válságban fontos előnynek számíthatott. Az adószedéssel a kormány az Écomouv nevű 70 százalékban olasz, 30 százalékban francia cégcsoportot bízta meg, s 2012-ben szerződött is vele. A francia részvényesek között egyébként olyan cégeket találunk, mint az SNCF, a Thales és a Steria. Az is kiderült, hogy az Écomouv a beszedett adó 20 százalékát könyvelheti el saját bevételeként, ami igen magas arány. Összehasonlításképpen Németországban az ökoadó beszedéséért felelős Toll Collect nevű cég 2009-ben a bevétel 13,6 százalékát tudhatta magáénak.
A törvénytervezet tehát elkészült, s a gyakorlatban való megvalósításának kidolgozása is folyamatban volt. Az állami bevételből nagysebességű vasutak építését, a folyami közlekedést és a helyi tömegközlekedést támogatták volna az adó által érintett utak térségében.
Felfüggesztve, elhalasztva, elnapolva…
Az adó bevezetésével kapcsolatos gondok ennél a pontnál jelentkeztek, több oldalról is. A gazdasági válság felborította a Grenelle-törvénycsomag idején készített költségvetést, s megviselte a lakosságot is. A tüntetések megjelentek a válság által jobban sújtott térségből, például Bretagne-ból, és a fuvarozó cégek részéről is. Ráadásul az ökoadó gyakorlati megvalósítása komplexebb feladatnak bizonyult, mint azt kormány eredetileg gondolta. Nem született döntés arról, hogy az adó mértéke regionálisan, vagy általánosan legyen megszabva. 2011-ben végül 2013-ra módosították a bevezetés időpontját, 2013 májusában azonban az Országgyűlés 2014. február 1-jére tolta ki ezt a határidőt. Pontosította emellett, hogy 15 000 kilométernyi előre meghatározott autópálya-szakaszon 8-15 euro cent/kilométer az adó mértéke.
A Bretagne-ban rendezett folyamatos tüntetések hatására 2013 októberében a törvénytervezetet ismét felfüggesztették, s az ökoadó helyett egy ún. szállítási útdíj bevezetését jelentette be a kormány. 2014 júniusában derültek ki ennek a díjnak a részletei, amelyet 2015. februárjában tervezett a kormány bevezetni. A kijelölt útszakaszok mennyisége 4000 km-re csökkent, s Bretagne-t alig érinti. Ez az a terv, amelynek bevezetését Ségolène Royal október 9-én elhalasztotta, s egyelőre nincs új kitűzött időpont.
A kétmilliárd eurós döntés
A miniszter asszony bejelentése komoly pénzügyi kiesést okoz a francia gazdaságnak, amellett, hogy az Európai Unió által megszabott határidőt a francia kormány már rég túllépte. A halogatás az alábbi következményekkel jár:
– 800 millió euróval tartozik a francia kormány az Ecomouvnak a már beszerzett eszközökért
– 115 milliárd euró hiányt okoz maga az adó be nem vezetése, ennyi lett volna ugyanis az állam bevétele az adóból, s ebből rendezte volna az Ecomouv felé a tartozásait is
– 122 közlekedésfejlesztési projekt nem kaphat támogatást
– 200 munkahelyet teremtett az Écomouv Metzben az adóbeszedés végrehajtására, ezek a munkahelyek most mind meginogtak
Hogyan tovább?
A bejelentés újabb kérdéseket vet fel a francia belpolitikában. Bár Manuel Valls kormányfő támogatását fejezte ki, ugyanakkor sokan ellenzik az újabb halogatást, úgy mint az előző kormány miniszterei, Frédéric Cuvillier és Cécile Duflot, valamint Jean-Paul Chanteguet, az Országgyűlés fenntartható fejlődésért felelős bizottságának elnöke. Az ökoadó bevezetése kapcsán több érdek keveredik. A kormány döntésének közelíteni kell az EU irányelvéhez, s ez a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés elvén keresztül valósul meg. Az adó bevezetése jelentősen növelné az állami bevételeket, s így a környezetvédelmen keresztül valósulhatna meg városfejlesztés, infrastrukturális fejlesztés. Kérdés, hogy megtartható-e ebben az adópolitikában az állami-privát szerződés az Ecomouvval, s hogy mikorra jut egyáltalán dűlőre az ökoadó kérdésében a lakosság, a fuvarozó cégek és a kormány.