Konzervatív családpolitika, alacsonyabb adók és hosszabb munkahét – az exelnök ezzel akarja visszahódítani a szavazókat.
Visszatérésének híre után Nicolas Sarkozy sokáig próbálta elvonni a figyelmet 2017-es elnökjelölti terveiről, és a pártpolitikára koncentrálni. A Le Figaronak nemrég adott interjújában mégis meglebegtette várható programját arról, hogyan képzeli el Franciaország talpraálllítását. Bár korábban arról beszélt, probléma számára a tehetség és a fiatalság kivándorlása is, jelenlegi tervei nem szólnak a fiatalok helyzetének javításáról, sokkal inkább állami megszorításokról és általános gazdasági élénkítésről szól a fáma.
Az állami szektor
Az állami szektorban a kiadások csökkentését a közszolgák számának csökkentésében látja. Jelenleg Franciaországban minden ötödik munkavállaló az állami szektorban dolgozik, Sarkozy pedig visszatérne korábbi politikájához, miszerint csak minden második nyugdíjazásra jutna egy új munkavállaló felvétele. Továbbá bevezetné az ötéves szerződéseket, és visszafogná a fizetett szabadságokat, a rövid betegszabadságot pédául teljesen bérmentessé tenné.
A kormányzati kiadásokról
Sarkozy céljai közé tartozik a kormányzati kiadások lefaragása, amely nem haladhatná meg a GDP 50 százalékát: Amennyiben mégis megszalandának a kiadások, megkötné a kormányzat kezét, hogy az ne háríthassa a terheket az adózókra.
Az adózásról és az állami juttatásokról
Az adóterheket inkább csökkentené, ennek konkrétumairól azonban nem beszélt, mindössze annyit jelzett, hogy szerinte fontolóra kellene venni egy Németországgal összehangolt rendszert.
A szociális támogatások kapcsán az RSA-t, a munkanélküli segély megszűnése után járó „aktív szolidaritási jövedelmet” reformálná meg úgy, hogy az a valódi beilleszkedés eszköze lehessen.
Több munkaóra és magasabb nyugdíjkorhatár
A versenyszektorban „munkahelygyilkosnak” tartja a jelenlegi 35 órás munkahetet. Újraválasztása esetén engedélyezné, hogy a vállalatok – egyeztetés alapján- megemelhessék a heti óraszámokat, és adómentes túlórát is ígér.
Az növekvő várható élettartam és az elöregedő társadalom figyelembevételével felemelné a nyugdíjkorhatárt- ahogy tette elnöksége alatt is-, ami így 63 év lenne. (Egyébként előző ciklusa alatt ő emelte 60-ról 62-re – a szerk.)
Konzervatívabb családkép
Az egyneműekre vonatkozó törvényekben konzervatív Sarkozy nem szólt arról, hogy visszavonná-e a szocialisták alatt elogadott házasodási törvényt, de az látható, hogy családpolitikája sokkal konzervatívabb. Alkotmányban rögzítené például, hogy mesterséges megtermékenyítést csak a heteroszexuális családok számára tenné lehetővé, a béranyaságot azonban senki számára sem engedélyezné.
Sarkozy számára különösen fontos lesz, hogy programjával minél szélesebb közeget szólítson meg. A szocialisták 2011-es nyitott előválasztása után 2017-ben az UMP is szabaddá teszi majd a nem- UMP tagok számára is, hogy beleszóljanak, ki legyen a párt elnökjelöltje. A cél a pártpolitikai döntések helyett az átláthatóság, és nem mellékesen a választópolgárok preferenciáinak felmérése, és a választók bemelegítése a nagyobb siker reményében.