A Bettel-kormány korábbi ígéretéhez hűen nem tétovázik: a nagyhercegségben jövőre minimum négy kérdéskörben tartanak konzultatív népszavazást. A referendum olyan kényes témákat fog érinteni, mint a külföldiek szavazati joga vagy a kormányzati mandátumok hossza.
Xavier Bettel már rögtön kormányalakítása után megfogalmazott több olyan rövid-és hosszú távú célt, amelyről korábban, a Juncker-kormány idején nem született döntés. Ide tartozik többek között az egyneműek házassághoz és örökbefogadáshoz való joga, amelyről rendkívül gyorsan döntött a luxemburgi parlament, így várhatóan már 2015-ben legálisan egybekelhetnek a homoszexuális párok. Ugyancsak rekordgyorsasággal sikerült elfogadtatni a diákhitel folyósításának módosításáról szóló kormányrendeletet, amely a külföldön tanuló diákok helyzetét hivatott megkönnyíteni. A Bettel-kormány tehát reformok sokaságát hajtja végre, ugyanakkor akadnak politikaterületek, amelyek kihívást jelentenek az egyébként rendkívül hatékony végrehajtó hatalomnak.
A kormány várhatóan jövőre bocsátja népszavazásra azokat a vitás ügyeket, amelyek tekintetében kiírható referendum. Bár a konkrét kérdéseket még nem sikerült megszövegezni, a miniszterelnök szeptember végén négy területet jelölt meg a 2015-ös népszavazás kapcsán. Ezek között a választójog körüli vita a leginkább meghatározó, hiszen egyrészt terítékre kerülne a 18 év alattiak aktív szavazati joga, illetve a Luxemburgban élő külföldiek választáshoz való jogosultsága. Utóbbi évek óta a Demokrata Párt (DP) vesszőparipája, ugyanis szerintük a választási rendszer reprezentatív jellege megkérdőjelezhető, míg az országban élő mintegy kétszázezer külföldi nem rendelkezik választójoggal.
A választási reform lehetősége nem újkeletű Luxemburgban, Xavier Bettel mellett korábban Etienne Schneider miniszterelnök-helyettes is állást foglalt a változtatások szükségessége mellett. Velük szemben Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság hamarosan hivatalba lépő elnöke teljesen elhatárolódott a reformok véghezvitelétől, a veterán politikus szerint a nagyhercegségben szinte biztosan megerősödik a xenofóbia, amennyiben a külföldiek is szavazati jogot kapnak.
A választójog mellett szintén nagy horderejű kérdésnek tűnhet az egyházszervezetet érintő változtatások lehetősége. Emlékezetes, hogy kora ősszel a Religious Freedom Report vallási esélyegyenlőség szempontjából leminősítette Luxemburgot, hiszen a jelentés szerint a meghatározó nagyságú muszlim közösség rendkívül szűkös anyagi forrásokkal rendelkezik. A tervezett reform bár konkrétan nem az állam és a muszlim vallási közösség viszonyát érintené, az egyházszervet szempontjából azonban jelentős: az állam tovább csökkentené a bejegyzett vallási csoportoknak szánt összegeket, kezdve az egyházi alkalmazottak fizetésével.
Az utolsó, referendum által érintett terület a kormányzati mandátumok hossza, amely két ciklusban, azaz tíz évben maximalizálná a politikusok megbízatási idejét. A népszavazás megszövegezése még várat magára, de Xavier Bettel azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy az év végéig újabb területeket csapnak hozzá az eddigi négy kérdéskörhöz.