Franciaországra is ugyanúgy vonatkoznak a költségvetési szabályok, mint bármilyen más tagállamra – erősítette meg újra és újra csütörtöki parlamenti meghallgatásán a gazdasági és pénzügyi biztosi posztra jelölt francia Pierre Moscovici, aki azt ígérte, hogy objektíven és pártatlanul fogja ellátni a munkáját. A teljesítménye azonban nem győzte meg a saját jelöltjeik kikezdése miatt a baloldalon túszokra vadászó jobboldalt, amely visszarendelné pótmeghallgatásra a volt francia pénzügyminisztert.
Háromórás meghallgatásának első felében szinte egyetlen kérdést sem kapott a Jean-Claude Juncker által a gazdasági, pénzügyi, adózási és vámügyi portfólió élére kiválasztott Pierre Moscovici, ami ne lett volna kapcsolatban korábbi pénzügyminiszteri tevékenységével és Franciaország rendkívül rossz költségvetési mérlegével.
A szocialista párti politikus meghallgatásának az sem tett jót, hogy éppen egy nappal korábban tették közzé a jövő évi francia költségvetés tervezetét, ami az uniós költségvetési szabályokkal dacolva nem irányozza elő az államháztartási hiány 2015 végi határidőre történő leszorítását a GDP 3 százalékának megfelelő referenciaszint alá.
Mint később kiderült, Pierre Moscovicit az is sebezhetővé tette, hogy a baloldali pártok szerdán két néppárti biztosjelöltet, a magyar Navracsics Tibort és a spanyol Miguel Arias Canete-t is „várólistára” helyezték, további kérdezősködések tárgyává téve őket. Ezt a néppárti oldalon egyesek a két legnagyobb pártcsalád, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között létrejött hallgatólagos megnemtámadási szerződés felrúgásának tekintették.
Ilyen előzmények után került sor a volt francia pénzügyminiszter meghallgatására, akinek a gazdasági és pénzügyi posztra való vezénylését korábbi francia kormánytagsága miatt fél Európa eleve szkeptikusan fogadta, attól tartva, hogy Moscovici biztosi minőségében nem fog majd kellő pártatlansággal fellépni a stabilitási és növekedési paktum rendelkezéseit egyre nyilvánvalóbban megsértő hazája ellen.
A BruxInfo értesülései szerint Moscovici meghallgatását követően a hét frakciót képviselő koordinátorok közül mindössze egy, a szocialista bólintott rá a francia biztosjelöltre, a többiek viszont a zöldektől a Nigel Farage féle EFFD-ig elégtelennek tartották a teljesítményét, és azon tanakodtak, hogy pótkérdéseket tegyenek-e fel vagy pótmeghallgatásra hívják vissza a jelöltet. Csütörtök éjfél előtt ültek össze a pártcsoportok, hogy eldöntsék, melyik verziót válasszák.
Moscovicit nem érhette váratlanul, hogy felhánytorgatják majd neki pénzügyminiszteri múltját és hazájával szembeni elfogultságát, arra azonban talán nem, hogy a kérdés végig ennyire uralni fogja a három órás meghallgatását. A francia néppárti Alain Lamassoure adta meg a jelet, amikor arról lamentált, hogy bárki is komolyan gondolja azt, hogy Moscovici biztosként elboldogul majd azzal, amibe francia pénzügyminiszterként beletörött a bicskája. A kérdező arra célzott, hogy a biztosjelölt pénzügyminisztersége alatt Párizs nem volt képes a szabályok által előírt mértékben lefaragni az államháztartási hiányból, és csak a Bizottság jóindulatának köszönhette, hogy kétszer is haladékot kapott a túlzott mértékű hiány felszámolására.
Moscovici akkor is, és a későbbiekben is hangsúlyozta, hogy pénzügyminisztersége idején először is részben a szerkezeti reformoknak köszönhetően tényszerűen csökkent az államháztartási hiány, még ha nem is az előírt mértékben, másodszor Franciaország egyetlen alkalommal sem szegte meg a szabályokat, hanem minden az Európai Bizottság egyetértésével történt. „Franciaország minden egyes alkalommal a szabályokkal összhangban kapott haladékot” – jelentette ki Pierre Moscovici.
A francia jelölt újra és újra megerősítette, hogy bár büszke „franciaságára”, új funkciójában kizárólag az európai érdekek és az európai szabályok érvényesítése vezérli majd. Leszögezte, hogy a stabilitási és növekedési paktum érvényesítése során nem lehet különbséget tenni a tagállamok között aszerint, hogy kicsik vagy nagyok, hanem mindenkinek egyenlő bánásmód jár. Külön is kitért rá, hogy ez a megállapítás Franciaországra is vonatkozik. „Franciaországot is ideértve valamennyi tagállamnak tiszteletben kell tartania a szabályokat” – közölte.
„Igazságos és pártatlan ítész leszek” – bizonygatta a képviselőknek, hozzátéve, hogy amennyiben egy deficiteljárás alá vont tagállam nem hoz hathatós intézkedéseket a szabályoknak való megfelelés érdekében, habozás nélkül alkalmazni kell vele szemben a szabályokat. Az ügy pikantériája, hogy Moscovici, ha csak nem fúrják meg, biztosként hamarosan dilemma elé kerülhet, hogy mit kezdjen saját hazájának kormányával, amelynek nemrég még a pénzügyminisztere volt. Jóllehet, a javaslat nem egyszemélyi felelőssége lesz, hanem azt – ahogy azt Juncker elnök megígérte a képviselőknek – az alelnökként a területét felügyelő lett Valdis Dombrovskisszal együtt kell kezdeményeznie.
A biztosjelölt azonban kevéssé tudta meggyőzni a képviselőket. Bernd Lucke, az euróellenes Alternatíva Németországért nevű párt elnöke azt kérdezte tőle, hogy milyen erkölcsi alapon tud majd ő számon kérni valamit, amire maga is képtelen volt.
Moscovici egy mondat elejéig kiesett a szerepéből és átvedlett pénzügyminiszterré, amikor rámutatott, hogy Németországnak is tíz évre volt szüksége arra, hogy a versenyképességet javító reformok kifejtsék hatásukat. Úgy vélte, hogy ezért Franciaországnak is türelmet kell adni.
Moscovici a képviselők faggatózására határozottan tagadta, hogy bármiféle alá- és fölérendeltségi viszony lenne közötte és a területét felügyelő két alelnök, a lett Valdis Dombrovskis és a finn Jyrki Katainen között. Hangsúlyozta, hogy rivalizálás helyett az együttműködés szelleme fogja áthatni a munkakapcsolatukat. „Ha eredményt akarunk elérni, akkor egy irányba kell húznunk” – jelentette ki, noha arra nem adott egyenes választ, hogy milyen pontos szerepmegosztás lesz közöttük.
Moscovici azt is megosztotta a hallgatóságával, hogy év végéig felülvizsgálják a gazdaságpolitikai kormányzást megreformáló kettes és hatos csomagot. A félreértések eloszlatása végett azonban közölte, hogy a szabályok gyengítése nem jöhet szóba, inkább az egyszerűsítésükről és átláthatóságuk javításáról van szó.
A gazdasági és monetáris unió továbbfejlesztésével kapcsolatban a Bizottság 2012-es útitervére és a négy intézményi elnök közös jelentésére hivatkozott, hozzátéve, hogy nagy hangsúlyt kell helyezni a szociális dimenzióra és igazságosságra is. Készségét jelezte az euróövezet intézményi architektúrájának egyidejű mélyítésére és új tagországok felvételére, amennyiben azok megfelelnek valamennyi feltételnek.
Werner langen német kereszténydemokrata kérdésére válaszolva leszögezte, hogy az eurókötvények és az adósságmegosztás hasonló formáinak még nem jött el az ideje, és a következő öt évben előreláthatóan nem is lesz téma.
A meghallgatás során többször is elmondta, arra törekszik majd, hogy az adózás és az adóharmonizáció markánsabban jelen legyen a gazdaságpolitikai koordináció eszközének számító európai szemeszterben. Elismerte egyúttal, hogy az adózás főleg tagállami hatáskör, de például a munkát terhelő adók csökkentése és az adóterhelés környezetet igénybe vevő tevékenységek felé történő súlypontáthelyezése európai eszközökkel is előremozdítható.
Moscovici hitet tett a pénzügyi tranzakciókat terhelő adó bevezetése mellett, amiről a megerősített együttműködés keretében 11 tagállam tárgyal jelenleg.
Azt is előrevetítette, hogy kezdeményezni fogja az uniós vámkódex felülvizsgálatát. Végezetül elmondta, hogy prioritásának fogja tekinteni az adócsalás, a különféle adóelkerülési és profitoptimalizálási módszerek elleni küzdelmet, és céljának nevezte a magánszemélyek és cégek külföldön tartott megtakarításairól szóló automatikus információcserét egész Európában.