Bár politikai előélete miatt óhatatlanul bírálatokat von majd magára, a magyar Navracsics Tibor sorsa mégis elsősorban attól függ majd, hogy milyen teljesítményt nyújt a szerdai háromórás parlamenti meghallgatáson – nagyjából ez szűrhető le azokból a háttérbeszélgetésekből, amelyeket a BruxInfo folytatott a biztosjelölti meghallgatás előtt az Európai Parlamentben.
„A támadások eléggé valószínűnek tűnnek”. „Meglehetősen furcsa meghallgatás kerekedhet ki belőle”. „Nagyon oda fognak figyelni majd minden szavára”. Ilyen és hasonló megjegyzésekkel ecsetelték a magyar biztosjelölt meghallgatásával kapcsolatos várakozásaikat nevük mellőzését kérő parlamenti források, főleg a meghallgatás első számú felelőse, az EP kulturális és oktatási szakbizottságának a környékéről.
És bár a beszélgetőpartnerek szinte kivétel nélkül forró pillanatokat és főleg korábbi magyar kormánytagsága és miniszteri tevékenysége kapcsán kellemetlen kérdéseket jósolnak Navracsics Tibornak, az is leszűrhető, hogy a három órás meghallgatást vezető kulturális és oktatási szakbizottságban közel sem uralkodik „lincshangulat”.
A magyar biztosjelöltet általában a Juncker-csapat azon tagjai közé sorolják, akiket potenciálisan visszadobhat az Európai Parlament, amelynek ugyan formailag csak az egész Bizottság jóváhagyásába van beleszólása, de megvannak az eszközei céljainak elérésére.
Úgy tudjuk, hogy a jelölés óta Európa számos részéből tömegesen érkeztek levelek a parlamenti meghallgatás lebonyolításáért felelős kulturális és oktatási szakbizottsághoz és annak egyes tagjaihoz, amelyek nem éppen kedvező fényben állítják be az Orbán-kormány korábbi igazságügyi és közigazgatási, majd külügyminiszterét és a tevékenységét.
Egyes beszélgetőpartnerek nem meglepő módon arra számítanak, hogy a baloldali képviselők kemény bírálatokat és vádakat is a magyar biztosjelölt fejéhez vágnak majd. Majdnem biztos elutasításra mindazonáltal az idézett források szerint talán csak az Egyesült Baloldal részéről számíthat. Ez azonban önmagában még nem jelent semmit, mert a 31-tagú szakbizottságban csak két szélsőbaloldali képviselő van, és kisebbségben lehetnek azok, akikről feltételezhető, hogy meg akarnák buktatni Navracsicsot.
Forrásaink szerint minden azon dől el, hogy az EP két legnagyobb politikai pártcsoportja, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták betartják-e azt a „megnemtámadási egyezményt”, amit előzőleg kötöttek egymással. Többen ugyanakkor beszédes jelnek tekintik azt, hogy a szocialisták a szeptemberi plenáris előtt nem támogatták a liberálisoknak azt a javaslatát, hogy tűzzék a plenáris ülés napirendjére a magyarországi helyzet megvitatását. Kérdés persze, hogy mennyire lehet tartani a frakciófegyelmet. Alain Lamassoure, az egyik rangidős néppárti képviselő mindenesetre a héten arra figyelmeztette a szocialistákat, hogy minden egyes néppárti biztosjelölt elleni támadást duplán meg fog bosszulni a Néppárt a szocialista jelölteken.
Ez alapján is véleményezték többen azt, hogy végső soron a meghallgatáson nyújtott teljesítmény lesz a meghatározó. Vagyis az, hogy milyen benyomást keltenek a biztosok.
A 31 tagú kulturális és oktatási szakbizottságban többségben vannak a néppártiak és a szocialisták (együtt 17-en), de a többiek meglehetősen heterogén klubot alkotnak, több függetlennel vagy eurószkeptikussal. A biztosjelölt alkalmasságáról ugyanakkor csak abban az esetben szavaz majd a szakbizottság, ha első körben a pártcsoportok koordinátorai nem tudnak zöld ágra vergődni a kérdésben.
Navracsics Tibort szerdán kora este a kulturális mellett az ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottság és „csendes társként” a petíciós bizottság hallgatja majd meg. A politikus 15 perces bevezetőjét követően a különböző pártok képviselői összesen 45 kérdést tesznek majd fel, a legtöbbet, 11-et az erőviszonyok alapján éppen a Fidesz-KDNP pártja, az EPP. A kérdések feltevésére maximum 1, a válaszokra pedig 2 perc idő áll majd rendelkezésre.
A háttérbeszélgetésekből kiderül, hogy a kulturális és oktatási szakbizottságban nem túlzottan örültek Jean-Claude Juncker választásának. Ez részben a jelölt személye által küldött üzenetnek, részben pedig a leendő portfólió tartalmának szól. A képviselők általában úgy vélik, hogy Juncker politikai prioritásai között valahol a leghátul foglal helyet a kultúra és az oktatás. Úgy látják, hogy a politikailag támadható magyar jelölt erre a posztra állítását elsősorban politikai megfontolás vezérelte, éspedig az, hogy minél kevesebb kockázatot jelentsen.
„Megértjük azt, hogy miért ezt a megbízatást kapta a magyar biztosjelölt, de ez nem szerencsés nekünk” – vélekedett egy nevének mellőzését kérő bennfentes.
A kulturális szakbizottságnál ezzel hozzák összefüggésbe azt is, hogy Juncker megnyirbálta az eredeti portfóliót, eltávolítva belőle a médiát, ami a digitális politikáért felelős biztos, a német Günther Oettinger felügyelete alá kerül. A forrás által a legfontosabb dossziénak nevezett „Kreatív Európa Program – MEDIA”) kerül el a portfóliótól máshová. Aggályosnak nevezte, hogy a kultúrát elválasztják a médiától. „Újra szétbontják a kettőt, nyilvánvalóan a leendő biztos kedvéért” – vélelmezte a beszélgetőpartner.
A média kivétele egyúttal elvben azt is jelenti, hogy a magyar biztosjelölt nem lesz köteles válaszolni a médiával és így a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos kérdésekre sem – állítják jól értesült személyek az EP-ben.
A média mellett a felnőttképzés is máshová kerül, a foglalkoztatási és szociális ügyi biztos felügyelete alá. És mivel a médiával a filmipar is „távozik”, valószínűleg Günther Oettinger vonulhat majd végig a Cannes-i vagy éppen a Velencei Filmfesztivál vörös szőnyegén, már persze, ha meghívást kap.
Cserébe Navracsics Tibor megkapja az uniós polgársággal kapcsolatos ügyeket, ami a kulturális szakbizottság számára is új terület, és az láthatóan egyelőre nem is nagyon tud mit kezdeni vele.
A képviselők éppen azért, mert megítélésük szerint ilyen mostohán bánt Juncker a kedvenc szakterületükkel, olyan biztost szeretnének látni a tárca élén, aki „nem csak dísz lesz” és politikailag gyenge tagja a biztosi testületnek, hanem határozott elképzelésekkel és erős ambíciókkal rendelkezik. „Igaz, hogy a portfólió alá tartozó politikai területek a szubszidiaritás elve alapján nemzeti szinten dőlnek el, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet hasznos dolgokat kihozni belőle” – fogalmazott egy interjúalany.
A háttérbeszélgetésekből az is kiderül, hogy a képviselők egyáltalán nem voltak elájulva az eddigi biztos, a ciprusi Andrulla Vasziliu teljesítményétől, akitől hiányolták a hiteles érdeklődést és az igazi ambíciókat. Ha Navracsics Tibor képes lesz az ellenkezőjéről meggyőzni meghallgatásán a képviselőket, nyert ügye lehet.