Nemzeti kormányok, a média és számos lobbiszervezet is reagált Jean-Claude Juncker múlt szerdai bejelentésére a bizottsági portfóliók szétosztását illetően.
Az egyes tagállamok ellentétes érzelmekkel viseltettek a listát illetően. Bár sok meglepetést okozott az új Bizottság összetétele, összességében azért a nemzeti médiában többnyire pozitívan reagáltak a hírre. Az új Bizottság lényege a hatalomközpontosítás, aminek révén az elnök és hét alelnök kezébe kerül a fő döntéshozatal, de legalábbis az előszelekció. Minden alelnöknek jogában áll majd „megfúrni” az olyan kezdeményezéseket (akár jogszabályi kezdeményezéseket is), amelyet a felügyeletük alatt álló biztosok javasolnak. Kérdés, hogy tekinthetjük-e az új felállást az Európai Unió új kormányának, miniszterekkel és államtitkárokkal. Lehet, hogy hosszú távon ez lenne a cél?
A Bizottság elnökének eleve jelentős hatalom áll rendelkezésére a biztosok, így a jogszabályi javaslatok felett. Akár fel is mentheti egyes biztosait (lásd Dalli-botrány 2012 októberében). A cél az, hogy a töméntelen jogszabályi kezdeményezés helyett a Bizottság kevesebb, nagyobb horderejű szabályozásra fókuszáljon. Az új biztosok meghallgatására szeptember 29 és október 7 között kerül majd sor. Ha valamelyik jelölt nem győzi meg az illetékes parlamenti bizottságot rátermettségéről, további meghallgatásra számíthat. A Parlamenti pártcsoport-vezetők Strasbourgban üléseznek ezen a héten a meghallgatások napirendjének véglegesítése érdekében. Az Európai Parlament az összes jelölt meghallgatása után az egész testületről egyszerre szavaz, azaz egyben hagyhatja jóvá vagy utasíthatja el a 28 tagú testületet.
Vannak olyan biztosok, akik kemény menetre számíthatnak majd, így a spanyol Miguel Arias Cañete is, akit klíma és energetikai biztosnak javasol Juncker. Cañete-t kritizálták már korábban is, az európai parlamenti választási kampány során tett megjegyzéseiért. De maga a klíma- és energetikai portfólió is kritika tárgyát képezi a Parlamentben. A helyzetet tovább rontja, hogy felmerült Cañete pénzügyi érdekeltsége bizonyos olajipari cégek tekintetében. Alenka Bratušek szlovén jelölt, gyakorlatilag saját magát jelölte biztosnak, míg Phil Hogan ír agrárügyi biztosjelölt egy általa ellenőrzött állami cég, az Irish Waters kettős könyvelési ügyei miatt kerülhet reflektorfénybe. A máltai jelölt Karmenu Vella, aki a környezetvédelmi, tengerészeti és halászati portfóliót vinné, az 1980-as években korrupciós és megfélemlítési ügybe keveredett.
Junckernek mérlegelnie kell a hosszú és rövid távú politikai érdekeket is. Kiemelt portfólió – gazdasági és pénzügyek – várományosa Pierre Moscovici francia jelölt, a dán Margrethe Vestager (versenypolitika), a brit jelölt Jonathan Hill (pénzügyi stabilitás, tőkepiacok), valamint a német Günther Oettinger (digitális gazdaság). Nagy-Britannia annak ellenére kapott húsos falatot, hogy David Cameron Juncker megválasztása ellen szavazott. A döntés hátterében talán az állhat, hogy az EU nem szeretné, ha Nagy-Britannia kilépne az uniós tagságból, bár egyelőre úgy néz ki, hogy ennek latolgatására csak egy 2017-re tervezett referendum keretében kerítene sort a szigetország. Magyarország – a másik Junckert nem támogató tagország – nem így járt. Navracsics Tibornak az oktatási, kulturális, ifjúsági és állampolgársági ügyek jutottak a kollégiumon belül. Navracsics a bővítési tárcát szerette volna megkapni, amelyet végül Johannes Hahn osztrák jelölt kapott meg. A magyar jelölt parlamenti meghallgatása várhatóan október 1-jén lesz.
Azonban a fajsúlyos jelöltek sem dőlhetnek hátra hivatali székükben. A pénzügyi szolgáltatások élére jelölt Jonathan Hill is kemény meghallgatás elé nézhet. Hillnek bizonyítania kell majd, hogy a saját nemzeti érdekeit hátrahagyva az európai kollektíva érdekeit szolgálja a pénzügyi szolgáltatások szabályozása tekintetében. Ennek ellenére nyilatkozatában megjegyezte, hogy várakozással áll a feladat előtt.
Moscovicit a nemzetközi sajtó trójai falóként emlegeti. A németek vajon csalódottak, hogy nem az ő jelöltjük kapta a posztot? Hans-Olaf Henkel euroszkeptikus parlamenti képviselő szerint ez egybevág Merkel terveivel, miszerint minél inkább támogatja a Bizottság az Európai Központi Bank pénzkibocsájtását (amire Moscovici részéről várhatóan van hajlandóság), annál ritkábban kell Schäuble-nek pénzért kuncsorognia a német parlamentnél (Bundestag) a szegényebb déli országok megsegítésére. Moscovicitól azt várják, hogy nem fog a fiskális politika mellett kitartóan fellépni saját országával szemben. Kritikát válthat ki Dimitrisz Avramopulosz görög jelölt kapcsán tett portfólió-választás is (menekültügyi portfolió), mert Görögországot számos alkalommal érték súlyos vádak a menekültügyi és menedékjogi politikája kapcsán.
A nők fontos posztok várományosai, ahogy arra korábban ígérettétel is történt Juncker részéről. A román Corina Cretu a regionális politikát, a svéd Cecilia Malmström a kereskedelmet, a szlovén Alenka Bratusek az energiapolitikát, míg lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piaci portfóliót fogja vinni.
A felröppent hírek mellett azonban tekintettel arra, hogy a Juncker által javasolt biztosok közül 14 az elnök mögött álló Európai Néppárt tagja, (nyolc a bal közép Szocialisták és Demokraták, öt az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségének és egy az Európai Konzervatívok és Reformisták támogatottja) valószínűtlennek tűnik, hogy az Európai Parlament nem fogja áldását adni a Bizottságra.