2015. december 31-ig elhalasztják az EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás ideiglenes alkalmazását, és eközben Moszkva és Kijev között a régi módon és feltételek mellett folytatódhat az árucsere. Erről állapodtak meg pénteken az EU, Oroszország és Ukrajna képviselői, tizenöt hónapot adva maguknak az EU-ukrán egyezményben Oroszország által kifogásoltak tisztázására. A Moszkvának tett engedmény ellenére jövő héten az EP és Ukrajna is ratifikálni fogja a dokumentumot.
Figyelemreméltó kompromisszumot kötött pénteken Brüsszelben az Európai Bizottság, Oroszország és Ukrajna képviselője a Moszkva által kifogásolt EU-ukrán mély és átfogó szabadkereskedelmi egyezményről (DCFTA) zajló vitában. A bizottsági tárgyalódelegációt vezető kereskedelmi biztos bejelentése szerint a háromoldalú miniszteri szintű tárgyaláson megállapodtak, hogy 2015. december 31-ig elhalasztják az EU-ukrán szabadkereskedelmi egyezmény alkalmazását.
Karel De Gucht magyarázata szerint ez lényegében azt jelenti, hogy az EU jövő év végéig a maga részéről lemond a szerződésben rögzített kereskedelmi előnyökről. Ukrajna jogait azonban így sem csorbítaná a Moszkvának tett engedmény, miután az EU továbbra is egyoldalúan alkalmazná vele szemben az úgynevezett autonóm kereskedelmi intézkedéseket.
Magyarán: az ukrán áruk továbbra is vámmentesen juthatnak be az Európai Unióba a DCFTA végleges hatályba lépése előtt. Ehhez csupán arra van szükség, hogy az EP és a Tanács a Bizottság javaslatára az együttdöntési eljárás keretében meghosszabbítsa a november 1-jén lejáró autonóm kereskedelmi rendelkezéseket. De Gucht jelezte, hogy a Bizottság már a következő napokban előterjeszti a javaslatát.
A biztos az ukrán gazdaság nagyon nehéz helyzetével indokolta ezt a megoldást. Hozzátette, hogy a háromoldalú kompromisszummal 15 hónap áll a felek rendelkezésére, hogy mindenkit kielégítő megoldást találjanak. Sajtójelentések szerint Moszkva nem kevesebb, mint 2300 módosító indítványt tett az EU-ukrán mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodáshoz, amely körül kialakult vita végső soron az egész ukrajnai konfliktus kiváltója volt. Az EU az orosz kifogások túlnyomó részét mondvacsináltnak tartja, de kész a további egyeztetésre.
Ráadásul, ahogy arra a mostani háromoldalú megállapodás szövege is céloz, a felek a békefolyamat részének tekintik az alkut, ami tehát nem kizárt, hogy további enyhüléshez vezet az ukrán válságban, de legalábbis van egy ilyen szerepe.
A kompromisszum része, hogy Moszkva és Kijev minimum addig is fenntartja egymás felé azokat a kedvezményeket, amelyeket a FÁK-tagországok között érvényben lévő szabadkereskedelmi egyezmény biztosít. Ukrajna tehát kétszeresen is jól jár: az EU-ba is vámmentesen exportálhat rengeteg területen, és közben az orosz piac sem zárul be előtte. Jóllehet, az EU szerint semmilyen jogi akadálya nincs annak, hogy Ukrajna Európával és Oroszországgal is liberalizált kereskedelmet folytasson, Moszkva egyes feltételezések szerint az uniós áruk versenyétől tartva a preferenciális kedvezmények megvonásával fenyegette meg korábban Kijevet, ha az EU-val aláírja a szabadkereskedelmi egyezményt.
De Gucht hangsúlyozta, hogy a DCFTA ideiglenes alkalmazásának elhalasztásához formailag tanácsi döntés kell.
Az EU kereskedelmi biztosa szerint a háromoldalú alku semmit sem változtat azon a tényen, hogy jövő héten mind az Európai Parlament, mind az ukrán törvényhozás ratifikálhatja a mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást. A Bizottság szerint a szerződés szövege elég rugalmas ahhoz, hogy bizonyos orosz igényeknek meg tudjanak felelni, ha erről a következő 15 hónapban meg tudnak állapodni.
Orosz részről a gazdasági, ukrán részről pedig a külügyminiszter vett részt a brüsszeli egyeztetésen. „Levegővételnyi szünetet kapunk most a problémák megvitatására. Én nem látok leküzdhetetlen problémákat” – jelentette ki az EU kereskedelmi biztosa.
De Gucht elmondta, hogy az éppen pénteken hatályba lépett uniós szankciókat és a lehetséges orosz válaszlépéseket nem vitatták meg a találkozón.