Elfogadták hétfőn a tagállamok az egységes bankszanálási mechanizmus létrehozásáról szóló tanácsi rendeletet, ami az Európai Parlamenttel áprilisban kötött politikai megállapodást önti jogi formába. Az EKB által közvetlenül felügyelt, illetve a határokon átnyúló tevékenységet folytató bankok szanálására egységes szabályokat létrehozó jogszabályt két lépcsőben, 2015. január 1-jén és 2016. január 1-jén léptetik életbe.
A Tanács (kivételesen az agrárminiszterek) hétfőn további vita nélkül elfogadta azt a rendeletet, ami jogi formába önti a bankunióhoz tartozó európai bankok szanálásának és rendezett felszámolásának egységes szabályait.
Az egységes bankszanálási mechanizmus tartalmáról még áprilisban kötött politikai megállapodást a Tanács és az Európai Parlament. Most az utóbbin a sor, hogy várhatóan szeptemberi plenáris ülésén megszavazza a jogszabályt, amelyet követően még egy utolsó tanácsi jóváhagyás kell, mielőtt a bankunió egyik alappillérének számító rendelet életbe léphet.
Erre a tagállamok közötti megállapodás értelmében két lépcsőben kerül majd sor. Első szakaszban, 2015. január 1-jén a bankszanálási tervek elkészítésére és a tagállami bankfelügyeletekkel való együttműködésre vonatkozó szabályok lépnek majd hatályba. Rá egy évre pedig minden más rendelkezés alkalmazhatóvá válik majd, így a tulajdonképpeni bankszanálás, aminek első fázisa mindig a bankok belső feltőkésítése lesz, biztosítandó, hogy a jövőben az adófizetők csak egészen kivételes esetben állják a bankmentések költségeit.
Ekkortól ketyeg majd az óra az egységes bankszanálási alap számára is, amely egy nyolcéves átmeneti időszak után válik majd igazán közössé és a bankok befizetéseiből addigra felhalmozódó 55 milliárd eurót utána lehet majd maradéktalanul közös célokra felhasználni.
Az egységes bankszanálási mechanizmus az egységes bankfelügyelettel együtt az európai bankunió két pillérét alkotja és a bankszanálási döntések meghozataláért felelős egységes bankszanálási hatóság (testület) illetékessége alá azok a bankuniós hitelintézetek tartoznak majd, amelyek közvetlenül az Európai Központi Bank (vagyis az egységes bankfelügyelet) hatálya alá kerülnek, továbbá a határokon átnyúló tevékenységet folytató bankok is.
A most elfogadott rendeletet egy május 21-én a tagállamok többsége (így Magyarország) által is aláírt kormányközi megállapodás egészíti ki, ami a majdani egységes bankszanálási alap tagállami bankszanálási alapokból történő fokozatos feltöltéséről és a közösbe bedobott rész felhasználásának feltételeiről szól.
A bankunió az euróövezet bankrendszerének folyamatban lévő átfogó felülvizsgálatának eredményétől függően idén november 4-én kezdi meg a működését, amikor is elkezd működni az EKB égisze alatt az egységes bankfelügyeleti mechanizmus (SSM). A bankuniónak kötelezően tagja lesz az eurózóna minden tagja és a kritériumoknak megfelelő bankjaik. Az euró bevezetésére átmeneti időszakot kapott tagállamok lényegében bármikor beléphetnek a rendszerbe, ennek csak az a feltétele, hogy körülbelül 5 hónappal a csatlakozás időpontja előtt hivatalosan jelezzék ebbéli szándékukat Frankfurtnak (az EKB-nak).
A bankunióba az egységes bankfelügyeleti rendszeren keresztül vezet az út, és ha egy ország belép, akkortól kezdve az alaphoz való hozzájárulást is ideértve a bankszanálási mechanizmus szabályai is vonatkoznak rá.
Magyarország ugyan a kormányközi megállapodás aláírásával belépett a bankunió „előszobájába”, de a bankunióba egyelőre nem, legalábbis még nem jelzett ilyen igényt. Erre azonban egészen az euróra való áttérés ideéig bármikor sort keríthet.