Az EU összes gáztárolóját csordultig fel kell tölteni és az ukrán földalatti tárolókban legalább 20 milliárd köbméter földgázt kell bespájzolni, ha Európa a következő fűtési szezont simán át akarja vészelni –állítják nevük mellőzését kérő források az Ukrajnába irányuló orosz gázszállítás megszakítása után előállt helyzet nyomán.
Brüsszelben nem látnak okot a pánikra az orosz gázcsap elzárása után, de figyelmeztetnek, hogy néhány feltételnek teljesülnie kell ahhoz, ha Európa az előttünk álló téli szezonban nem akar ellátási problémákkal szembesülni. Emlékezetes, hogy a Gazprom a Kijevvel folytatott hét eleji sikertelen ártárgyalásokat követően új fizetési rendszerre állt át, amelynek értelmében az oroszok ezentúl csak előre történő fizetés esetén szállítanak földgázt Ukrajnának.
Mivel Kijev vitatja az oroszok által kiszámlázott tarifát és a stockholmi döntőbíróság előtt keresi az igazát, a hétfői bejelentés gyakorlatilag egyet jelent az ukrajnai orosz gázszállítások megszakításával.
A Gazprom döntése ugyanakkor elvileg nem érinti az Ukrajnán keresztül Európába irányuló földgáz-szállításokat, jóllehet egyesek attól tartanak, hogy Kijev a 2006-os és 2009-es gázválsághoz hasonlóan a hideg téli hónapok beállta előtt megcsapolja majd az EU-nak szánt gázmennyiséget.
EU-illetékesek szerint ahhoz, hogy a gázellátási válság ne következzen be újra, minimum két feltétel meglétéről kell gondoskodni. Először is az EU gáztárolóit a téli időszak előtt csordulásig fel kell tölteni. Másodszor legalább 20 milliárd köbméter földgáznak kell rendelkezésre állnia az ukrán földalatti tárolókban novemberig. Az elérhető ukrán tartalékkapacitás jelenleg csak 12 milliárd köbméter, de szakértők szerint már léteznek tervek a hiányzó mennyiség pótlására.
Az egyik lehetőség, hogy Norvégia 10 milliárd köbméterrel növeli Európába irányuló gázszállítását, ami aztán elsősorban Szlovákián keresztül jutna el Ukrajnába. Egy másik elképzelés szerint az európai rendszerirányítók gondoskodnának a tárolókapacitás teljes feltöltéséről. Végül arról is szó van, hogy az ukrán Naftogas tározókapacitásai egy részét bérbe adja európai cégeknek, akik aztán gondoskodnának a feltöltésről.
Ukrajna éves szinten 15 milliárd köbméter földgázt vásárolt eddig Oroszországtól, amit 20 milliárd köbméter saját kitermelés egészít ki. Szlovákia és Ukrajna között nemrég megállapodást írtak alá a gáz fordított irányú áramlásának ősztől történő biztosításáról, és úgy tudni, hogy a cégek aukción már leköthetik a szállítandó mennyiséget.
Günther Oettinger környezetéből úgy tudni, hogy az energiaügyi biztos a hét eleji kudarc ellenére jövő héten újra találkozik az ukrán energiaügyi miniszterrel és július közepéig megpróbálnak még egyszer megállapodást tető alá hozni a Gazprommal. A rendkívül intenzív alkudozások elvileg a tarifákon csúsztak el, miután az orosz fél elutasította a Bizottság kompromisszumos javaslatát, amelynek értelmében a téli időszakban 385, nyáron pedig 300, de maximum 326 dollárt fizetne a Naftogaz a földgáz ezer köbméteréért.
Jól értesült források szerint mégsem az volt a kudarc igazi oka, hanem az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a pillanatnyi helyzetre reagálva, politikai szempontokat az üzletiek elé helyezve megtiltotta az orosz delegációnak a kompromisszumos javaslat elfogadását. Putyin elzárkózásának a kijevi orosz nagykövetség előtti zajos tüntetés lehetett megfigyelők szerint a fő oka, amelynek során az egy ukrán szállítógép lelövése miatt tüntetők követségi autókat borogattak és rongáltak meg.
A politikai motivációjú döntés jól értesült források szerint a Gazpromnak is rosszul jött, tekintettel arra, hogy a cég vezetője Alekszej Miller nagyobb rugalmasságot mutatott a tárgyalásokon. A Gazpromnak nagyon hiányoznak a kieső milliárdok, miközben tulajdonosainak 49 százaléka magánbefektető. Uniós források rámutatnak, hogy ha a két vitatkozó partner a stockholmi döntőbírósághoz fordul, és nem állapodik meg peren kívül, akkor a Gazprom legalább két évig keresztet vethet a pénzére (az orosz-ukrán gázvitáról lásd még külön cikkünket).
Uniós források megerősítették a BruxInfónak, hogy a friss történések nagy valószínűséggel változtatásokat tesznek szükségessé az európai energiabiztonsági stratégiában, amit néhány hete javasolt az Európai Bizottság, és amit jövő héten fogadnak el várhatóan a tagállamok vezetői. Emlékezetes, hogy a közlemény rövid-, közép és hosszú távú intézkedéseket javasol az Oroszországtól való energiafüggőség csökkentésére. Az azonnali lépések sorában a tagállamoknak még idén nyáron le kellene tesztelniük energiaszektorukat, különös tekintettel egy esetleges téli gázellátási krízis esetleges beálltára.
A rövid távú tervek között szerepel többek között az áramtermelés és a hőerőművek gázról való átállítása szénre, közép távon pedig az EU területén meglévő gázvezetékek egymással való összekapcsolása annak érdekében, hogy szabadon áramolhasson a földgáz az Unión belül. „A mostani történések hatására még több forgatókönyvet kell kidolgoznunk, egy új stratégiát kell elfogadnunk” – közölte egy nevének mellőzését kérő illetékes, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben Moszkva a következő 6-12 hónapban még lépéselőnyben lehet, ezt követően azonban elfogy ez az előnye Európával szemben.