A korábban vártnál hosszabb ideig is eltarthat, ameddig Herman Van Rompuy javaslatot tehet az állam- és kormányfőknek a bizottsági elnökjelölt személyére – vélelmezték EU-források, miután olybá tűnik, hogy a néppárti győzelem ellenére sem egyértelmű a helyzet a parlamenti térfélen.
Kedden este ülnek össze először, de egészen biztosan nem utoljára az EU28-ak állam- és kormányfői, hogy megvitassák az EP-választások eredményét és egyelőre konkrét személyek említése nélkül meghatározzák a prioritásokat a bizottsági elnök kijelöléséhez elvezető folyamatban.
Bár a vasárnap éjjel véget ért európai szavazás az Európai Néppárt és hivatalos jelöltjének, a luxemburgi Jean-Claude Junckernek egyértelmű győzelmét hozta, minimum két körülmény folytán szinte bizonyos, hogy kedden nem vehet villámrajtot a jelölési folyamat. Először is ennek előfeltétele, hogy a választás végeredménye végleges legyen, ami azonban akár még napokat, sőt a teljes képhez talán még heteket is igénybe vehet. Az eredmények hétfőn is folyamatosan módosultak, ahogy az egyes tagállamokból beérkeztek a végleges eredmények (az aktuális eredményt lásd alább).
A másik késleltető körülmény, hogy a második helyen végzett szocialisták és demokraták frontembere, Martin Schulz vasárnap éjjel nem tette le a fegyvert, hanem jelezte, hogy a győztes néppárti riválisával párhuzamosan ő is kísérletet tesz egy parlamenti többség tető alá hozására. Bár Schulz azóta némileg módosította hétfő hajnali nyilatkozatát, nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament berkeiben is tisztázásra vár a helyzet. Erre kínálhat jó alkalmat az elnökök konferenciájának kedd déli ülése, ahol az EP pártcsoportjai egyeztethetik a stratégiát.
A három legnagyobb pártcsoport korábbi megállapodása szerint elsőként a választásokon legtöbb mandátumot szerző párt hivatalos jelöltje kezdheti meg az egyeztetéseket egy parlamenti többség (minimum 376 szavazat) létrehozásáról. Ha esetleg kudarcot vallana, akkor a második helyezettre szállna a kezdeményezés joga és így tovább.
„Érezhetően a csúcsjelöltek ötletét bedobók is annyifelé húznak most, ahányan vannak. Úgy látszik, hogy egészen addig komolyan veszik a megállapodást, ameddig valaki a nyertes” – jegyezte meg némi szarkazmussal hétfőn egy inkognitóban nyilatkozó forrás, aki szerint elhúzódó folyamatra kell felkészülni.
Mások is úgy vélekedtek egy nappal a csúcsvacsora előtt, hogy a tagállamokat semmi sem sürgeti jelenleg és a folyamat következő szakaszba lépésének előfeltétele, hogy a parlamenti térfélen tisztázódjon a helyzet.
Ez egyes vélemények szerint akár június 23-ig is eltarthat. Ez a hivatalos határidő a pártfrakciók megalakulására. Addigra tehát legkésőbb ki kell derülnie, hogy ki, melyik pártcsoportnak lesz a tagja, vagy független marad. Márpedig az ilyen bizonytalan szándékú képviselők száma szokatlanul nagynak tűnik a mostani választás után. Ebbe a kategóriába az utolsó állás szerint 64 képviselő tartozik plusz még idesorolható a 41 független képviselő. Ergo közülük még jónéhányan dönthetnek egyik vagy másik frakcióba való belépésről és az máris hatással lehet a szavazás eredményére.
David Harley, az EP korábbi főtitkár-helyettese egy hétfői panelbeszélgetésen „többdimenziós árnyékbokszolásnak” nevezte azt, ami a jelöltállításig következik.
Diplomaták szerint gyakorlatilag kizárható, hogy Herman Van Rompuy – aki kedden kap mandátumot az állam- és kormányfőktől az EP-vel való konzultációk lefolytatására (ahogy arról az EU-szerződéshez csatolt nyilatkozat rendelkezik) – bármilyen névvel előrukkolna addig, ameddig nem biztos, hogy mindkét intézményben (az EP-ben és az Európai Tanácsban) is megvan a jelölt mögött a szükséges támogatás.
Egyelőre az sem egyértelmű, hogy az Európai Tanács elnökének a parlamenti oldalon kik is lesznek a tárgyalópartnerei. Most még ugyanis a régi, kifutó EP prominensei sürgölődnek, de elvileg már az újakkal kellene nyélbe ütni az alkut.
Névtelenségbe burkolózó források nem tartják elképzelhetetlennek, hogy a jelölési folyamat akár júliusba is átcsússzon. Ebben az esetben valamikor július elején dönthetnének a vezetők az alkalmasnak tartott jelöltről, akiről július 17-én szavazhatna a Parlament. Egy júliusi soron kívüli csúcs esélyét növelheti, hogy a félévzáró június 26-27-i csúcs első napját Ypres-ben tartják meg, az első világháborús megemlékezés jegyében (100-ik évforduló). Herman Van Rompuy vélhetően nem kívánja az alkalmat egy késhegyre menő vitával beárnyékolni.
Az Európai Tanácsnál egyáltalán nem biztos, hogy vörös szőnyeget gördítenek a választási győztes Jean-Claude Juncker lábai elé. Ennek a jele, hogy David Cameron brit miniszterelnök és a Junckerrel egy pártcsaládhoz tartozó Orbán Viktor is közölte, hogy nem támogatják a luxemburgi jelölését. A magyar kormányfő ilyen tartalmú nyilatkozata nagy feltűnést keltett, az érintett néppárti frontember pedig „nem elegáns” gesztusnak titulálta.
Bár az említett két kormányfő vétója kevés lenne ahhoz, hogy útját állják Junckernek vagy bárki másnak (a szabályok értelmében minősített többség kell), a nyilatkozatok azt a benyomást erősítik, hogy az Európai Tanács nem biztos, hogy a listavezetők közül választ majd jelöltet. Ami valószínűleg kiütné a biztosítékot a parlamenti térfélen. Herman Van Rompuy állítólag „nagyon bő többség” meglétét tekinti a jelölés előfeltételének, ami a konszenzusnál kevesebb, de a minősített többségnél több lehet.
A legutolsó adatok szerint az Európai Néppárt 213 mandátumon állt, megelőzve a 190 hellyel rendelkező szocialistákat és a 64 mandátumra visszacsúszott liberálisokat. A zöldek jelenleg 53 képviselőt küldhetnek az EP-be, az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) 46-ot, míg az Egyesült Baloldal 42-őt. Az UKIP fémjelezte Szabadság és Demokrácia Európája (EFD) 38 mandátumnál tartott, míg 41 volt a függetlenek és 64 az egyebek (ők azok az új képviselők, akikről egyelőre nem tudni, hová tartanak).
Ha ez marad a helyzet, az EPP 61, a szocialisták 6, a liberálisok 19, a konzervatívok 11, a zöldek 4 helyet veszítenek a 2009-es választásokhoz képest. Az Egyesült Baloldal ellenben 7-tel növelni tudta a létszámát, a függetlenek száma 8-cal több és az egyebek 64-en vannak.