Erősödik a Štefan Harabin megválasztása elleni polgári kampány, szerdán megszólalt az ügyben Andrej Kiska megválasztott köztársasági elnök is.
„A Legfelsőbb Bíróságot erkölcsi és szakmai tekintélynek kellene vezetnie” – hívta fel az Igazságszolgáltatási Tanács tagjainak figyelmét Kiska. Nevet nem mondott, véleményt sem nyilvánított az egyes jelöltekről, de megerősítette, hogy továbbra is érvényes az a kijelentése, miszerint mindent megtesz majd azért, hogy Štefan Harabint ne kelljen kineveznie az LB elnökének, akkor sem, ha megválasztják őt erre a posztra. Az LB elnökét ugyanis a köztársasági elnök nevezi ki, és a Čentéš-ügy óta – Ivan Gašparovič nem akarta őt kinevezni, az Alkotmánybíróság döntésével igazat adott neki – gyakorlatilag lehetősége van a mindenkori elnöknek, hogy bizonyos esetekben visszautasítsa a kinevezésre javasolt személyeket.
„A választás nemcsak az igazságszolgáltatás működését befolyásolja, hanem azt is, hogy a nyilvánosság hogyan értékeli majd a bírók képességeit, hogy az Igazságszolgáltatási Tanács tagjai meghallják-e az emberek hangját, akik már hosszú ideje elégedetlenek, dühösek az igazságszolgáltatás állapota miatt” – magyarázta Kiska. Szerinte változásra van szükség, a kontinuitás, amit Harabin megválasztása jelentene, nem fogja javítani a bíróságok megítélését.
Ivan Gašparovič jelenlegi köztársasági elnök nem nevezheti ki a Legfelsőbb Bíróság új elnökét, áll a Via Juris polgári társulás által kiadott, neves alkotmányjogászok és jogi szakértők által jegyzett állásfoglalásban.
A Szlovák Tudományos Akadémia tagjai és több egyetem jogi karának oktatói által jegyzett dokumentum szerint a bírói testület elnökét már Andrej Kiskának kell kineveznie, mivel Štefan Harabin mandátuma június 23-án, vagyis már az ő hivatali idejében jár le.Ugyanez vonatkozik a már megválasztott alkotmánybíró-jelöltekre, akik a mandátumukat júliusban kitöltő alkotmánybírák helyére léphetnek. „Az alkotmány rendelkezésének megfelelően a Legfelsőbb Bíróság elnökét és az alkotmánybírákat annak az elnöknek kell kineveznie, akinek a hivatali idejében ezek a funkciók megürülnek” – áll a jogi állásfoglalásban. A jogászok szerint Gašparovič alaptörvényt sértene, alkotmányos jogaiban korlátozná Andrej Kiskát, ha idő előtt kinevezné az LB megválasztott elnökét vagy az alkotmánybírókat.
Tegnap a Fair-Play Szövetség is folytatta tiltakozó akcióját Harabin megválasztása ellen, a kormányhivatal előtt képeslapokat osztogattak, amelyen a kampányuk szlogenje „Miniszterelnök Úr, állítsa meg Harabint!” volt olvasható. Az Igazságszolgáltatási Tanács jövő héten, május 19-én választja meg az LB új elnökét, a posztra Harabin mellett Jana Bajánková, az igazságügyi miniszter és Zuzana Ďurišová, az egyik bírói szövetség jelöltje pályázik.