A jelenleg ismert forgatókönyv szerint az Európai Unió létszáma hosszabb távon 36 országra nőhet. A soron következő bővítések nem vetnek fel új intézményi problémákat az EU-ban, de el fogják mélyíteni a már meglévőket –állítja egy új könyv, ami több európai kutatóintézet együttműködésének az eredménye.
Egy több európai kutatóintézet koprodukciójában született friss könyv abból a hipotézisből indul ki, hogy az Európai Unió a bővítési folyamatban így vagy úgy jelenleg érdekelt nyolc országgal elérheti a maximális 36-os létszámot, és utána már nem terjeszkedik tovább keleti irányba.
A soron következő bővítések nem tesznek már hozzá az EU egy ideje meglévő intézményi problémáihoz, de tovább mélyítik majd azokat – húzza alá a budapesti Közép-Európai Egyetem EU-bővítési tanulmányok központja által koordinált és Brüsszelben hétfőn bemutatott könyvnek a bővítés intézményi hatásairól szóló része.
Balázs Péter, a központ igazgatója emlékeztetett rá, hogy az EU az egymást követő bővítések eredményeként kinőtte a kereteit. A kezdetben egy „családi ebédlőasztalt” körülülő 6-9 országos létszámról előbb igazgatótanácsi méretre nőtt (12-15 tag), mielőtt 2004-ben a nagy bővítés után valóságos „közgyűléssé” nőtt volna. Jelenleg pedig úgy néz ki, „mint egy XXL-es méretű tinédzser, aki L-es méretű pólót hord”. Ez utalás arra, hogy a sorozatos kibővülések dacára az EU intézményi szerkezete és munkamódszerei jószerivel alig változtak – szögezte le a Bajnai-kormány korábbi külügyminisztere és Magyarország első uniós biztosa.
Balázs szerint az Unió közgyűlés jellegén érdemben már nem változtatna az, ha idővel 36-tagra bővülne. Ilyen sok tag mellett ugyanakkor már törvényszerűen megindul egy spontán szegmentációs folyamat – mutatott rá.
A CEU professzora személy szerint arra számít, hogy a következő öt évben csak két új tagállam, Szerbia és Montenegró csatlakozik az Európai Unióhoz. A Nyugat-Balkán többi országa két külön csoportban követheti a szerbeket és a montenegróiakat, de csak hosszabb szünet után. Az egyikben várakozásai szerint Albánia, Koszovó és Macedónia lesz, míg a másikban Bosznia-Hercegovina. Törökország belépése és annak időpontja ugyanakkor továbbra is kérdéses. Izland pedig, mint közismert abbahagyta a tárgyalási folyamatot.
Balázs Péter nem hisz abban, hogy az EU a keleti partnereknek, köztük Ukrajnának, Moldovának vagy Grúziának is felkínálná az uniós tagságot. Ahogy ugyanis távolodunk Brüsszeltől, úgy csökken az EU vonzereje és úgy nő Oroszország hatása.
Ami az intézményi korlátokat illeti, a szerző több észrevételt is tett. Az egyik, hogy a kormányzati szegmensben túl intenzívek az EU és a nemzeti szint közötti vertikális összefonódás, miközben a parlamenti szegmensben nem elegendő A kormányok képviselői sűrűn közlekednek Brüsszel és a fővárosok között, addig az európai parlamenti képviselők fizikailag és politikailag is távol esnek az állampolgároktól. Ez a képviseleti szakadék szorosan összefügg a demokratikus deficittel, és erős hatása van az EU alacsony népszerűségére a tagállamokban – állítja a professzor.
A volt külügyminiszter úgy véli, hogy tagállamok növekvő száma elmélyítette a nemzeti és az uniós kormányzás közötti „stabilitási szakadékot”. A Bizottság és az Európai Parlament ötéves mandátuma alatt az EU28 tagállamában minimum 35 kormányváltásra kerül sor és 945 új kétoldalú kapcsolatfelvételt kell létesíteni a tagállamok között. Balázs szerint az ötévesnél rövidebb hivatali idő az uniós intézményekben közelebb hozná egymáshoz a két szintet és javítaná az uniós intézmények átláthatóságát és elszámoltathatóságát is.
A 2004-es belépéskor fél éven át hazánkat a Bizottságban képviselő Balázs Péter megszüntetné azt a gyakorlatot, hogy minden uniós tagállamnak saját biztosa legyen. Emlékeztetett rá, hogy a Lisszaboni Szerződés vonatkozó részének értelmében (amit azonban azóta a tagállamok egyhangúlag módosítottak – a szerk.) a biztosok száma a tagállamok létszámának kétharmadára csökkenne. A bővítési központ igazgatója ezt úgy oldaná meg, hogy nem küldhetne tagot a Bizottságba egy ország, ha valamelyik fontos uniós intézmény élén már állna embere. Balázs arra is lehetőséget adna, hogy a kormányok visszahívhassák biztosukat a testületből. Végül pedig a Bizottság elnökének egyszerre több, mondjuk három jelölt közül kellene választania minden egyes ország esetében.
Frédéric Esposito, a Genfi Egyetem Globális Tanulmányok Intézetének professzora arra hívta fel a figyelmet, hogy a 36 tagú EU-ban megnő majd a népszavazások száma és valószínűsége, egyúttal az ezekkel kapcsolatos biztonytalansági faktor is erősödni fog. Márpedig az európai referendumok alapvető problémája, hogy negatív eredmény esetén az EU nem képes egységes intézményi megoldást javasolni. Esposito ezért megfontolásra érdemesnek tartja az európai konzultáció intézményének a bevezetését, amikor igazán európai vonatkozású kérdésekben konzultálnak az állampolgárokkal, kötelező érvény nélkül.