Tizenhárom magánszemély és két orosz cég feketelistázása mellett az EU-tagállamok külügyminiszterei hétfőn felzárkóztak az EBESZ-elnökség terve mögé, amely már a következő napokban tárgyalóasztalhoz ültetné az ukrán kormány és a kelet-ukrajnai szeparatisták képviselőit. Az EU továbbra is kitart a május 25-i ukrán elnökválasztás mellett és Moszkva hozzáállásától teszi függővé további szankciók alkalmazását.
További 13 névvel bővítette hétfőn az Európai Unió oroszellenes szankciólistáját, és a szankciós kritériumok módosításával ezúttal első ízben két olyan orosz céget is vagyonbefagyasztással büntetett, amelyek illetéktelenül és jogsértő módon tették rá a kezüket a Krím elcsatolása után elkobzott ukrán vagyonra.
A 13-as bővítéssel immár 61 orosz magánszemély került fel a feketelistára, ami az EU területére való beutazást tiltja meg és vagyonbefagyasztással sújtja a célszemélyeket. A külügyminiszterek nyitva hagyták a további intézkedések lehetőségét is annak fényében, hogy Oroszország konstruktívan viszonyul-e a következő napokban a május 25-re tervezett ukrán elnökválasztás „szabad és tisztességes” lebonyolításához.
„Az Európai Unió megkülönböztetett figyelmet fordít valamennyi érdekeltnek a szabad és tisztességes elnökválasztások megtartásával kapcsolatos hozzáállásához, amikor esetleges jövőbeli intézkedésekről dönt” – fogalmaz a külügyminiszteri közlemény, amely ugyanakkor nem teszi egyértelművé, hogy a május 25-i választások megzavarása a szankciók 3-ik, gazdasági szakaszának a kezdetét, vagy a második szakasz folytatását jelentené.
A Tanács tudomásul vette az orosz elnök legutóbbi, az eddiginél kevésbé ellenséges nyilatkozatait az ukrán elnökválasztásról és azt várja Vlagyimir Putyintól, hogy támogatni fogja a május 25-re kitűzött voksolást. EU-diplomaták hangsúlyozták, hogy a több hónapja tartó konfliktus kezdete óta a május 25-i választás kínálhatja az Európai Unió számára az első alkalmat arra, hogy ne folyton reagáljon az orosz elnök manővereire, hanem magához ragadja a kezdeményezést. Az ukrán elnökválasztással kapcsolatban most Moszkvának kell pozícionálnia magát.
A 28-ak külügyminiszterei hétfőn két órán át tárgyaltak Didier Burkhalter svájci elnökkel, az EBESZ soros elnökével a nevével fémjelzett négypontos tervről, ami az április 17-i genfi négyoldalú megállapodást ültetné át a gyakorlatba. A diplomáciák vezetői Martonyi János szerint teljes egyetértésükről biztosították a svájci EBESZ-elnökség forgatókönyvét, így azt az elképzelést is, hogy sürgősen nemzeti kerekasztal-tárgyalások kezdődjenek az ukrán kormány és a kelet-ukrajnai szeparatisták képviselői között. Catherine Ashton főképviselő a találkozó után közölte, hogy reményei szerint az érintettek között már a következő órákban megbeszélésre kerülhet sor, hogy az EBESZ-elnökség jelenlétében minél előbb megkezdődhessen a párbeszéd.
Diplomaták jelezték, hogy tekintettel a május 25-i elnökválasztás közelségére, nincs veszítenivaló idő: a választások szabad és tisztességes jellegének megőrzéséhez és a választások után egy legitim kormány megalakulásához nélkülözhetetlen, hogy Kelet-Ukrajnában is megtartsák a voksolást.
„Nagyon fontos magyar érdek, hogy az elnökválasztás sikeres legyen” – jelentette ki a magyar külügyminiszter, aki a gazdasági szankciók elkerülését is lényegesnek mondta, mivel Magyarország szerinte a nyolc leginkább érintett uniós tagállam közé tartozna. Martonyi azt is fontos fejleménynek tartja, hogy megállapodás született a legesélyesebbnek tartott államfőjelölt, Porosenko és a kárpátaljai magyar kisebbség képviselői között a nemzeti kisebbségek jogainak bővítéséről. A külügyminiszterek nyilatkozata külön is leszögezi, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait az Európa Tanács vonatkozó normáival összhangban maradéktalanul szavatolni kell”.
A külügyminiszterek közleményükben törvénytelennek és illegitimnek nevezték a Kelet-Ukrajna egyes városaiban tartott „referendumot”, ami a szervezők szerint elsöprő igent mondott az önigazgatásra. Megfigyelők rámutatnak, hogy ez nem egyenlő az önállósággal, vagy az Ukrajnából való kiválással.
Az EBESZ a következő napokban főszerepet játszhat az ukrajnai folyamatok alakításában. A szervezet több mint ezer megfigyelő küldését tervezi a május 25-i elnökválasztásra. Emellett felügyelheti Burkhalter négypontos tervének a végrehajtását. Emlékeztetőül. A terv első pontja az erőszakos cselekmények megszüntetésére szólít fel. Ezt követné a fegyveres csoportok leszerelése. Párhuzamosan megindulnának egyszerre több szinten is a kerekasztal-tárgyalások. A folyamatot a május 25-i elnökválasztás tetőzné be.
Az EU-külügyminiszterek végül a május 2-i odesszai tragikus események alapos kivizsgálását és a felelősök megbüntetését is szorgalmazták nyilatkozatukban.