Ukrajna elzárta a Krími félszigetet édesvízzel ellátó Észak-krími-csatornát – jelentette szombaton az UNIAN hírügynökség, amely fényképet is közölt honlapján az üres csatornamederről.
A csatorna a Dnyeper folyó főágát köti össze a Krímmel, és a félsziget édesvízellátásának 85 százalékát biztosítja. A 402,6 kilométer hosszú Észak-krími-csatornát 1961-71 között építették, a Kahovkai-víztárolónál kezdődik, és a félsziget keleti csücskén fekvő Kercs városánál ér véget. Másodpercenként háromszáz köbméter víz áteresztésére képes.
Oroszország márciusban annektálta a Krímet. A függetlenségi népszavazás után, március 18-án írták alá a Kremlben a megállapodást arról, hogy a Krími Köztársaság és a félszigeten különleges státust élvező Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozik.
A természetes édesvízforrásokban szűkölködő Krím vízellátásának problémája rögtön a félsziget annektálása után felvetődött. Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök nemrégiben elismerte, hogy ez az egyik legsúlyosabb probléma az Ukrajnától elcsatolt félszigeten, mivel vízellátása „külső forrástól”, az Észak-krími-csatornától függ. A másik gond az, hogy a vízvezetékrendszer nagyon elavult, az ivóvíz mintegy fele kárba vész.
Medvegyev azt ígérte, hogy a kormány megvizsgál minden lehetőséget a probléma orvoslására. Lehetőségként felvetette, hogy csővezetéket fektetnének le a félszigettől keletre, a Kercsi-szoroson túl fekvő Kubanból, vagy víztároló épülne az ugyancsak a Kercsi-szoros túlpartján fekvő Taman-félszigeten. Medvegyev szerint kútfúrással vagy tengervíz sótalanításával is meg lehetne oldani a Krím vízellátását.
Vlagyimir Kasin akadémikus, az orosz duma természeti erőforrások és környezetvédelmi bizottságának a vezetője azonban úgy vélekedett, hogy a krími vízellátást nem lehet megoldani a Don vagy a Kubán folyó vizének átcsapolásával. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a Kaukázus és a Krasznodari terület maga is vízhiányban szenved, és az ottani forrásokból legfeljebb Kercs városát lehetne ellátni édesvízzel.
Hétfőn újabb szankciók
Az Egyesült Államok és az Európai Unió hétfőn várhatóan újabb büntető intézkedésekkel sújt orosz vállalatokat és embereket Moszkvának „a Kelet-Ukrajna destabilizálására irányuló törekvései miatt”. A brit hírügynökségnek névtelenül nyilatkozó források szerint az Európai Unió 15 emberre vet ki szankciókat, amelyekkel azokat veszi célba, akikről úgy véli, felelősek az ukrajnai válságért.
Uniós tisztviselők elmondták, hogy a tagállamok várhatóan hétfőn nagyköveti szinten döntenek a lista kibővítéséről. Az újonnan szankcióval sújtottakra utazási tilalom és az unióban elhelyezett javaik zárolása vár – az EU listáján jelenleg 33 név áll.
Az Egyesült Államok vállalatokat is büntető intézkedésekkel sújt majd – tudatták a washingtoni források. A listán szerepelnek Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állók is.
A két lista részben fedi egymást, de nem teljesen egyforma – jelentette a Reuters, amely forrásaira hivatkozva azt írta: az EU-t és az Egyesült Államokat csak az téríthetné el attól, hogy hétfőn újabb szankciókat vessen ki, ha „az orosz támogatású szakadár mozgalmak hirtelen visszavonulót fújnának Kelet-Ukrajnában”.
Az EBESZ képviselők sorsa
Oroszország mindent megtesz az EBESZ katonai megfigyelőinek kiszabadításáért – közölte szombaton Andrej Kelin, a bécsi székhelyű szervezet oroszországi képviselője. A szakadárok ugyanakkor közölték, hogy kémeknek tartják a megfigyelőket, és egyelőre nem engedik őket szabadon.
Andrej Kelin leszögezte, hogy a Kelet-Ukrajnában foglyul ejtett megfigyelőket mihamarabb ki kell szabadítani, és Oroszország EBESZ-tagországként ennek érdekében minden tőle telhetőt megtesz. Azt mondta, Oroszország nem ismeri az eset körülményeit, de más EBESZ-tagországokhoz hasonlón nyugtalankodik a történtek miatt, mert amennyiben valóban elfogták a megfigyelőket, az nem járul hozzá a feszültség oldásához és a konfliktus rendezéséhez a térségben.
„Amennyire értjük a sajtóból, a megfigyelők tegnap merész utat tettek az övezetbe, ahol pattanásig feszült a helyzet, és Donyeck megye lakói arra számítanak, hogy bármelyik pillanatban megkezdődhet a katonai művelet a békés tüntetők ellen” – mondta az EBESZ-képviselő. Kelin felhívta a figyelmet arra, hogy a fegyvertelen katonai megfigyelők biztonságáért azok felelősek, akik meghívták őket, vagyis az ukrán hatóságok.
Olekszandr Turcsinov ügyvivő ukrán államfő viszont bűncselekménynek nevezte a megfigyelők elfogását, és azt mondta, hogy ez nem történhetett meg a moszkvai vezetők engedélye vagy közvetlen parancsa nélkül. Turcsinov szerint Oroszország hangolja össze azoknak a terroristáknak a tevékenységét – és demonstratívan támogatja őket -, akik fegyverrel a kezükben épületeket szállnak meg, túszokat ejtenek és gyilkosságokra vetemednek – közölte a kijevi politikus.