A G7-ek vezetői hétfőn Hágában újabb lépéseket tettek Oroszország elszigetelésének irányába, és jelezték, készek fokozni a szankciókat, amelyeknek „egyre számottevőbb hatásuk lesz majd az orosz gazdaságra”.
Újabb intézkedéseket hoztak hétfői hágai csúcstalálkozójukon a világ legfejlettebb országai Oroszország diplomáciai elszigetelésére. A G7-ek úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a június elejére Szocsiba tervezett G8-as csúcstalálkozón és ehelyett az eredeti, júniusi időpontban G7-es formátumban Brüsszelben tanácskoznak majd.
Külügyminisztereik sem mennek majd el áprilisban Moszkvába a G8-as találkozóra, az energiaügyi minisztereik pedig hamarosan tárgyalóasztalhoz ülnek, hogy a kollektív energiabiztonság kérdéseiről egyeztessenek.
„Felfüggesztjük részvételünket a G8-ban amíg Oroszország kurzusa nem változik, és nem jön létre olyan környezet, amelyben a G8-ak érdemi megbeszélést folytathatnak” – szögezi le a hágai találkozóról kiadott közlemény. A vezetők – akik a globális nukleáris leszerelési csúcsra érkeztek a holland városba – újfent megerősítették, hogy Oroszország lépéseinek jelentős következményei lesznek. „A nemzetközi jog kirívó megsértése komoly kihívást intéz a globális jogállamisághoz és valamennyi nemzet számára aggodalomra adhat okot” – fogalmaz a nyilatkozat, amely elítéli „Oroszország törvénytelen kísérletét a Krím bekebelezésére”, amit nem ismernek el.
A G7-ek nemzetközi kötelezettségeire emlékeztetik Oroszországot, többek között a világgazdaság területén is. „Oroszország világos választás előtt áll. A helyzet normalizálását célzó diplomáciai csatornák nyitva maradnak, és arra ösztönözzük az orosz kormányt, hogy ragadja meg ezeket” – fordulnak Moszkvához a G7-ek. Leszögezik, hogy Oroszországnak tiszteletben kell tartania Ukrajna területi egységét és szuverenitását, tárgyalásokat kell kezdenie az ukrán kormánnyal, és el kell fogadnia a nemzetközi közvetítést és megfigyelőket. Az EBESZ különleges megfigyelő missziójának Ukrajnába küldésébe való orosz beleegyezést a helyes irányba tett lépésnek nevezi az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Japán alkotta csoport.
A G7-ek aláhúzzák, hogy egyénileg és kollektíven különböző szankciókkal sújtották Oroszországot és a felelős személyeket és entitásokat. Hangsúlyozzák, hogy „összehangolt, szektorokra kiterjedő szankciókat is ideértve készek fokozni az intézkedéseket, amelyeknek számottevő hatásuk lesz az orosz gazdaságra”, ha Moszkva a helyzet további eszkalálása mellett dönt.
A csoport tagjai támogatásukról biztosították Ukrajnának azt a törekvését, hogy új fejezetet nyisson a történelmében, és méltatták a kormány ambiciózus reformprogramját. Egyúttal arra sürgették az IMF-et és a kijevi kormányt, hogy minél előbb zárják le a tárgyalásokat, amelyek megnyitják az utat a Világbank és az EU és más országok további pénzügyi támogatása előtt.