Szlovákiában csaknem hatezer szavazóhelyiség nyílt meg szombaton reggel, s ezzel megkezdődött az ország történetének negyedik közvetlen államfőválasztása – írta az MTI pozsonyi tudósítója.
Az elnökválasztáson 4,3 millió szavazásra jogosult vehet részt, a szlovákiai álladó lakhellyel rendelkező szlovák állampolgárok személyazonossági igazolványuk bemutatása alapján, a külföldön élők pedig útlevelük bemutatásával. A parlamenti választásoktól eltérően, amelyeken levélben is lehet szavazni, az államfőválasztáson csak az ország területén lévő szavazóhelyiségekben lehet voksolni.
Az államfőválasztáson rekordszámú, összesen 14, többségében függetlenként induló jelöltre lehet szavazni. A szlovák elnökválasztásokon a részvételi arány rendszerint nem magas, az előrejelzések szerint ezúttal is 50 százalék körül alakul majd.
Az ország történetében negyedik alkalommal tartanak közvetlen államfőválasztást Szlovákiában, a szlovák szabályozás szerint az új államfő első fordulóban töténő megválasztásához a leadott voksok több mint felének megszerzésére van szükség, ellenkező esetben második fordulót tartanak, amelybe az első fordulóban legjobb eredményt elérő két jelölt jut be. Az eddigi közvetlen szlovák elnökválasztásokon még nem volt példa arra, hogy már a választás első körében új államfőt válasszanak, s a felmérések eredményei most is azt valószínűsítik, hogy az államfőválasztás kétfordulós lesz.
Sok a jelölt
Az államfőválasztáson eredetileg 15 jelölt indult, ám mivel egyikük, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SAS) által jelölt Peter Osusky, még januárban visszalépett, a voksoláson összesen 14, többségében függetlenként induló jelöltre szavazhatnak a szlovákiai választók. Az államfőjelöltek közül a felmérések szerint hat jelölt támogatottsága haladja meg az öt százalékot, közülük négynek lehet valós esélye arra, hogy szombaton a második fordulóba küzdje magát.
A választás első fordulójában a várakozások szerint Robert Fico többszörös és egyúttal jelenlegi kormányfő, akit a baloldali kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) indított, érheti el a legjobb eredményt, a felmérések szerint az első fordulóban a voksok 35-40 százalékára számíthat. Mivel Szlovákiának eddig csak volt kommunista államfői voltak, s Fico az esélyesnek tartott jelöltek közül az egyetlen, aki korábban a Csehszlovák Kommunista Párt (KSC) tagja volt, megválasztása a „hagyomány” megtartását jelentené.
A választás második, március 29-én esedékes fordulójába a kormányfő mellett a legnagyobb valószínűséggel a felmérésekben 20 százalék feletti támogatottsággal rendelkező, független jelöltként induló Andrej Kiska vállalkozó juthat. Bár ennek az elemzők sem nagy esélyt jósolnak, nem zárják ki annak lehetőségét, hogy bukik a papírforma és a megszerzett voksok arányában Kiskát megelőzi a két tíz százalék körüli támogatottsággal rendelkező jelölt valamelyike, azaz a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) tagjaként parlamenti képviselővé lett, majd a pártból kilépett Radoslav Procházka vagy a függetlenként induló Milan Knazko színművész, aki korábban rövid ideig a Meciar-kormány külügyminisztere volt. Az államfőválasztáson az ország történetében először magyar jelölt is van, a Magyar Közösség Pártja (MKP) által indított Bárdos Gyula Csemadok-elnök személyében, aki a felmérések szerint 5 százalék feletti eredményre számíthat.
A 2014-es államfőválasztáson induló jelöltek száma rekord, eddig még soha nem pályáztak ennyien az elnöki posztra Szlovákiában. A szlovák államfőt a hatályos jogszabályok szerint 5 évre választják, hivatalos székhelye 1996 óta ismét a pozsonyi Grassalkovich palota, amely először a második világháborús szlovák állam idején volt elnöki központ. A szlovák államfő jogkörei meglehetősen korlátozottak, bár a törvényalkotási folyamatban elvben vétójoggal rendelkezik, a gyakorlatban eddig ritkán esett meg, hogy az elnök által kifogásolt jogszabályokat a parlament, áttörve a vétót, ne szavazta volna meg újra. A szlovák államfőnek járó bér ugyanakkor az egyik legmagasabbnak számít a régióban, a mindenkori szlovák parlamenti képviselők bérének négyszerese, azaz több mint kilencezer eurót (megközelítőleg 2,7 millió forint) tesz ki havonta. Az összehasonlítás kedvéért: az Egyesült Államok elnökének fizetése 24 ezer, Vlagyimir Putyin orosz államfőé pedig havonta tíz és fél ezer eurónak felel meg.