Nincsenek azonnali következményei az EU-svájci kapcsolatokra a vasárnapi népszavazásnak, amelyen az alpesi ország lakói az Unióból érkező munkavállalók beáramlásának korlátozására voksoltak. Ha viszont a svájciak a közeljövőben nem emelik a többi tagország rangjára a horvátokat, búcsút inthetnek a kutatási együttműködésnek és az Erasmusban való részvételnek.
Bár az Európai Unió és az alpesi ország között fennálló megállapodásokkal ellentétes a vasárnapi svájci referendum eredménye az EU-ból érkező munkavállalók számának korlátozásáról, azonnali következményei nem lesznek a kétoldalú kapcsolatokra – erősítették meg hétfőn EU-illetékesek.
Az azonnali vészhelyzet elmaradásának oka, hogy a svájci kormánynak elvileg három éve van a nép akaratát tükröző törvény előterjesztésére. Így, ha csak a svájci kormány nem lép már rövid távon, a két félnek elegendő ideje lehet egy mindkét oldal számára potenciálisan ártalmas helyzet megelőzésére – figyelmeztetett hétfőn egy nevének elhallgatását kérő EU-forrás.
Brüsszeli illetékesek ugyanakkor világossá tették azt, hogy az EU a kétoldalú szerződések súlyos megsértésének tekintene minden olyan svájci törvényt, ami korlátozná az EU állampolgárainak (és munkavállalóinak) szabad mozgását. Az EU számára bármilyen korlátozás elfogadhatatlan.
Jelenleg több mint 1 millió uniós állampolgár él Svájcban és további 230 ezren kelnek át a határon naponta munkavégzés céljából. De, Svájcnak sem mindegy, milyen a viszonya az EU-val, hiszen 430 ezer állampolgára él az EU tagországaiban.
Ameddig tehát a svájci parlament nem fogad el korlátozó jogszabályt, marad a status quo. Ha az egyik oldal felmondja a kétoldalú megállapodásokat, akkor a másik oldalnak sem kell alkalmaznia azokat (ez az úgynevezett „guillotin” záradék). Az EU az idők folyamán egy sor szektorális megállapodást írt alá az alpesi országgal, ám uniós források szerint a személyek szabad mozgásával kapcsolatos vita is jól szemlélteti, hogy ez a megközelítés elavult, hiszen nem lehet egy-egy ágazatra korlátozni az esetleges hatásokat.
Az Európai Bizottság ezért szerdán mandátumot szeretne kapni a Tanácstól egy új intézményi keret kitárgyalásához Svájccal. Brüsszel szerint, bár rosszabb pillanatban nem is jöhetett volna a svájci „retesz”, a mandátum megadását a referendumtól függetlenül mégis fontosnak tartaná.
Egy területen ugyanakkor nem kizárt, hogy már viszonylag rövid távon súrlódni fog az EU Bernnel. Ha a népszavazást követően a svájci parlament felfüggesztené a személyek szabad mozgására vonatkozó rendelkezések kiterjesztését az EU legújabb tagjára, Horvátországra, akkor uniós illetékesek szerint az azonnali hatállyal a Svájcnak az EU kutatási programjaiban és az Erasmus diákcsere programjában való részvételéről folyó tárgyalások felfüggesztéséhez vezetne. Ez azonban csak a kiterjesztés ideiglenes megtagadását jelentené, és nem pedig az EU-val kötött megállapodás megsértését, ezért más szankciók sem követnék.
Brüsszelben ugyanakkor nem tartanak attól, hogy a történtek fényében a svájci hatóságok május végén nem számolnák fel végleg (az átmeneti időszak lejártával) a munkavállalási kvótákat az EU 25 tagállamával szemben (Bulgária és Románia ennek nem része). Ez ugyanis egy már létező megállapodás, aminek blokkolásától vélhetően tartózkodni fognak a svájciak – remélik az EU-nál.
Egyelőre nem világos, hogy egy esetleges svájci munkaerő-korlátozás milyen hatással lenne az ország schengeni kötelezettségeire. Elvileg ugyan nincs direkt összefüggés a kettő között, de ha a svájci hatóságok esetleg a határokon ellenőrzéseket vezetnének be a tagállami kvóták kontrolljára, akkor az már a schengeni rendelkezések is sérülhetnek – mutatnak rá EU-források.