A Szocsi Téli Olimpia miatt beállt átmeneti nyugalmat próbálja Oroszország, az USA és az egy vezető beosztású amerikai diplomata által keresetlen szavakkal bírált Európai Unió is kihasználni arra, hogy a számára kedvező irányba terelje az egyre zűrzavarosabb ukrajnai belső folyamatokat.
Indignálódva reagáltak vezető európai politikusok arra a vélhetően az orosz titkosszolgálat által lehallgatott és a youtube-on kiszivárogtatott párbeszédre két vezető amerikai diplomata között, amelynek során Victoria Nuland, külügyi államtitkár-helyettes melegebb égtájakra küldte az Európai Uniót az ukrán válság szerinte impotens kezelése miatt.
Miközben az Európai Bizottság ignorálni próbálta a sértő megjegyzést, addig két hangadó európai politikus, Angela Merkel német kancellár és Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is elfogadhatatlannak nevezte az amerikai hatóságok által is közvetve megerősített kijelentést.
„Az a véleményem, hogy az amerikaiaknak nem kellene beleavatkozniuk, és hagyniuk kellene, hogy végezzük a dolgunkat. Ha van közvetítő, aki segíteni tud, az az Európai Unió” – nyilatkozta Van Rompuy, az RTBF francia nyelvű köztelevíziónak.
Bár a heves vérmérsékletéről ismert Nuland nyilvánosan is elnézést kért az európaiaktól, amerikai részről különben igyekeztek viccesen elütni az EU-ra nézve nem éppen hízelgő megjegyzés élét, és az orosz titkosszolgálatok machinációjának betudni a kiszivárogtatást. Uniós diplomáciai körökben is úgy vélik, hogy a két amerikai diplomata beszélgetésének és egy másik, magas rangú uniós diplomaták közötti beszélgetésnek a lehallgatása és megszellőztetése mögött Moszkvának az a szándéka húzódik meg, hogy összeugrassza egymással a feleket.
Az egész ukrán belpolitikai válságot az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodás tavaly novemberi aláírásának megtorpedózásával lényegében kirobbantó oroszok az utóbbi napokban többször is azzal vádolták meg az Egyesült Államokat, és általában a Nyugatot, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök ellenzékét pénzelik és beavatkoznak az ukrán belpolitikába.
Az EU, amely egy nevének elhallgatását kérő tagállami diplomata szerint „se lenyelni, se kiköpni” nem képes Ukrajnát, most a nyílt polgárháború kitörésének a megelőzésére és a belpolitikai helyzet stabilizálására helyezi a hangsúlyt. Emellett arra utaló jelek is vannak, hogy a Nyugat (az EU és az USA) a helyszínen változó erőviszonyokat (Janukovics meggyengülését) kihasználva megpróbálja visszaédesgetni magához Ukrajnát, a maga javára fordítva az oroszokkal folyó különmérkőzést.
Feltételezések szerint ennek a műveletnek a része lehet az a nagyobb politikai és gazdasági-pénzügyi csomag, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) bevonásával készítenek elő amerikai és európai illetékesek. Az erre vonatkozó szándék meglétét a The Wall Street Journalnak adott interjúban nemrég Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is megerősítette. Egyes feltételezések szerint a csomag 15 milliárd, mások szerint pedig ennél is többet, 35 milliárd dollár kölcsönt kínálna fel a gazdaságilag a szakadék szélén álló Ukrajna számára. Sokan ugyanakkor kételkednek abban, hogy Európa képes lenne olyan csomagot letenni az asztalra, ami érdemben befolyásolhatja az erőviszonyokat Kijevben.
Uniós tisztviselők mindenesetre pénteken csak annyit voltak hajlandók mondani, hogy „a csomag előkészítése folyamatban van”.
Washingtont források szerint frusztrálja, hogy az Európai Unió – szerinte – nem képes kihasználni a megnyíló lehetőséget a terepen, és ódzkodik például a szankciók bevezetésétől a tüntetők elleni brutális hatósági fellépésért felelős ukrán politikusokkal és magas rangú tisztviselőkkel szemben. Az EU köreiben ugyanakkor továbbra is az a vélemény tűnik meghatározónak, hogy a szankciókkal csak az oroszok karjaiba löknék Ukrajnát és Európa érdekeinek ártanának.
Sokan úgy vélik, hogy ha a szankciókkal hibát is követne el az EU, azok lebegtetése ugyanakkor nyomást gyakorolhat Janukovicsra és táborára. Az EU28-ak külügyminiszterei többek között a szankciók lehetőségéről is tárgyalnak hétfőn Brüsszelben. A zárt, csak a külügyminiszterek részvételével zajló beszélgetés diplomaták szerint lehetőséget nyújt majd a kulcskérdések megvitatására, és mindenekelőtt annak átbeszélésére, hogy melyek az uniós érdekek Ukrajnában és ennek fényében hogyan kell reagálni a folyamatosan változó helyzetre.
A „kibeszélő show” előtt két kormány, a svéd és a lengyel is papírra vetette elképzeléseit a hogyantovábbról. A svéd diplomácia 20 pontban foglalta össze, hogy szerinte mi a teendő a keleti partnerséggel a tavalyi vilniusi csúcs után előállt helyzetben. Az Euobserver értesülései szerint további egy tucat tagállam – köztük Németország, Lengyelország és Nagy-Britannia – által „aláírt” dokumentum sürgeti, hogy Moldovával és Grúziával lehetőleg legkésőbb augusztusban írják alá a végleges társulási és szabadkereskedelmi megállapodást. A svédek ezen kívül profi szakértők bevonásával hatékony PR-kampányt is indítanák az orosz dezinformációs kampány semlegesítésére. A tervek között szerepel még a keleti partnerek számára elkülönített források átrendezése és a folyamatban élen járó országok (Moldova és Grúzia) javára történő átcsoportosítása is.
Az ukrán szankciókat egyelőre nem támogatja a svéd külügyminisztérium papírja (egy-két hete elsőként Carl Bildt külügyminiszter tett említést elsőként róla), de nyitva hagyja azok későbbiek folyamán történő alkalmazásának lehetőségét. Az Euobserver szerint Stockholm azt javasolja, hogy az EU tartsa fenn elkötelezettségét Ukrajna mellett, és álljon készen a fejlemények fényében politikájának folyamatos kiigazítására.
A svéddel sok szempontból összecsengő lengyel levélben sem szerepel ugyanakkor Ukrajna EU-csatlakozási perspektívája, amit nemrég elsőként Davosban Stefan Füle bővítési biztos javasolt megfontolásra, hangsúlyozva, hogy az EU-nak azt is meg kell tudnia mutatnia, hogy „van fény az alagút végén”.
Brüsszelben is osztják általában azt a véleményt, hogy a pénteken kezdődött és február 23-ig tartó Szocsi Téli Olimpia alatt valószínűleg senki sem lesz érdekelt a feszültség élezésében, ezért ez a kegyelmi időszak minden érintett számára jól jön eddigi stratégiájának áttekintésére és a további lépések megtervezésére.
Vlagyimir Putyin nyilván már ennek jegyében is a pénteki olimpiai megnyitó margóján találkozott Viktor Janukoviccsal, ám eddig semmi sem szivárgott ki a találkozóról.