Szövetségi állammá válik az eddigi egységes szerkezettel bíró Jemen, jelentette be ma az ország elnöke az ügyben eljáró bizottság döntését. Ezenkívül írunk még a boszniai tüntetésekről, a svájci népszavazásról és a korrupció európai, meglehetősen elkeserítő helyzetéről is. Napi összefoglalónk következik.
Átalakul Jemen
Szövetségi állammá válik az eddigi egységes szerkezettel bíró Jemen, jelentette be ma az ország elnöke az ügyben eljáró bizottság döntését, az AFP közleménye szerint. Az Arab-félsziget legdélebbi állama az 1967-es függetlenné válás után évtizedekig két ország volt: Dél-Jemen – avagy a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság nyíltan az oroszok vezette keleti blokkhoz kötődött, az ország másik felét alkotó Jemeni Arab Köztársasággal pedig a nyolcvanas évek végén indultak meg az egyesülési tárgyalások, amik 1990-ben egyesítették a két államot. Négy évvel később a déliek el akartak szakadni, ezek a kísérletek azonban végül viszonylag gyorsan véget értek akkor, amikor az északi hadsereg lerohanta a délieket, és ezzel erőszakkal vetett véget a függetlenségi vágyaknak.
A déliek helyzete azonban nem javult, az országot pedig különféle fegyveres csoportok zaklatták. A déli részek lakói ezért egyre több autonómiát követeltek, aminek az elnök, Abdrabu Manszúr Hádi a mostani döntéssel kíván megfelelni. Eredetileg arról is szó volt, hogy mindösszesen két régiót hoznak létre, azonban sokan attól tartottak, hogy ez rövid időn belül a déli területek elszakadásához vezet majd. A hat régió létrehozása így kompromisszumos megoldás, és összhangban van az ENSZ által kidolgozott útitervvel is, amit azután fogadtak el, hogy a 2012-es elnökválasztás után távozásra kényszerült az országot 33 éven keresztül irányító Ali Abdullah Száleh.
Beintettek a svájciak Európának
Fuck the EU! – szól a Brüsszelnek címzett üzenet, ezúttal azonban nem Victoria Nuland amerikai külügyértől, hanem a svájciak többségétől. A vasárnapi svájci népszavazás eredményeképp új időszámítás kezdődik a bevándorlóknak, szigorú kvótarendszerrel és határellenőrzéssel. A város-vidék harcát (ismét) utóbbi nyerte, ha csak 20 ezer szavazattal is. Az EU pedig figyelmeztet, hogy a szabad mozgás korlátozásának akár Schengen és a gazdasági-kereskedelmi engedmények láthatják kárát. Azt pedig már a pénztárcájukon fogják érezni a jó helvétek. De legalább nem lesznek tömött villamosok.
Ismét összejött a Svájci Néppártnak (SVP). Az emlékezetes mecset-tilalom után most vasárnap, ha csak kis többséggel, újabb komoly célkitűzését tudta megvalósítani a svájci jobboldali-konzervatív párt: a tömeges bevándorlás megakadályozását. A svájciaktól szokatlanul magas részvételi arány mellett a választásra jogosultak 50,3 százaléka támogatta az SVP javaslatát, az ország viszont minden tekintetben megosztottá vált. Kiéleződtek a város-vidék, illetve a német-francia területek közötti különbségek.
Nincs korrupciómentes ország Európában
Az Európai Bizottság elkészítette az első korrupcióellenes jelentését, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy a korrupció kihívást jelent egész Európa számára, és évente mintegy 120 milliárd euró értékű gazdasági kárt jelent.
A Bizottság 2011-ben döntött arról, hogy kétévente jelentést készít a korrupció helyzetéről, amelyben megjelöli az egyes tagállamokban felmerülő problémákat, és javaslatot tesz azok kezelésére. A korrupció jelenségének összetettségét az is mutatja, hogy ugyan számos korrupcióellenes intézkedést hoztak a tagállamokban az utóbbi években, de ezek gyakran jelentősen különböznek egymástól, amely főként a hatékonyságukban mutatkozik meg.
Elég volt az ország vezetéséből
Bosznia-Hercegovinában a hétvégén is folytatódtak a tiltakozó megmozdulások, s bár vasárnap késő délutánig nem jelentettek újabb erőszakos cselekményeket, ma már szemmel látható, hogy a boszniai tavaszként is aposztrofált események szele a határokon túlra is elért. Szerbiában hétfőn szimpátiatüntetést szerveznek, a horvát kormányfő személyesen látogatott Bosznia-Hercegovinába, Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője pedig azt sem zárta ki egy nyilatkozatában, hogy az Európai Unió csapatokat küld majd a délszláv országba.
Bosznia-Hercegovinából vasárnap késő délutánig nem jelentettek újabb erőszakos megmozdulásokat, de a tüntetések így is folytatódtak a délszláv államban. Valentin Inzko, a Bosznia-Hercegovinában működő Főmegbízotti Hivatal (OHR) vezetője szerint 1995-óta nem volt ilyen rossz a helyzet az országban. Az osztrák állampolgárságú, de szlovén nemzetiségű főképviselő nem mellesleg jogosnak, indokoltnak nevezte a boszniai tüntetéseket, ugyanakkor azt is világossá tette: ha a helyzet eszkalálódni fog, akkor az Európai Unió is elgondolkodhat egy kontingens esetleges kiküldésén. Igaz Inzko mindehhez azt is hozzátette: egyelőre nem látják ennek szükségességét, de azt is elárulta, hogy február 11-én mindenképpen áttekintésre kerül a délszláv ország jelenlegi helyzete.