Az Európai Parlament plenárisa kedden nagy többséggel megszavazta Gyürk András jelentését az európai acélipar jövőjéről. A határozat átfogó intézkedéscsomagot javasol az acéltermelés keretfeltételeinek javítása és az iparág versenyképességének növelése érdekében, és kiemelt jelentőséget tulajdonít az energiaárak alakulásának.
Az 505 szavazattal (97 ellene, 25 tartózkodás mellett) elfogadott jelentés emlékeztet rá, hogy Európa több mint 500 acélgyára közvetlenül 360 ezer munkavállalót foglalkoztat, ezért nemcsak gazdasági és ellátásbiztonsági okokból, hanem szociális megfontolásokból is kulcsfontosságú, hogy Európa a jövőben is erős acéltermelő bázissal rendelkezzen.
Mindehhez képest is riasztó, hogy az ágazatban a válság 2009-es kirobbanása óta mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg. (Ez egyébként egybevág azzal, hogy európai bizottsági számok szerint – miközben az eredeti célok szerint 2020-ra az uniós ipar részaránya a GDP 20 százalékára kéne, hogy emelkedjen – az elmúlt évben a gyártóipar súlya éppen, hogy tovább csökkent, (fél százalékkal, 15,1 százalékra). Nőtt a termelékenységi szakadék az Egyesült Államok és az Európai Unió között, és változatlanul csökkenő a beruházások szintje az ágazatban: 2007-ben ez még GDP-arányosan 21 százalékot tett ki, tavaly már csak 18 százalék volt.
Mindezek kapcsán a Gyürk-jelentés alapvetően négy problémaforrást azonosított be. Eszerint, az európai acélipar vergődésének alapvető oka az egyre növekvő energiaárakban, az uniós energia- és klímapolitikai vállalásokkal együtt járó pénzügyi és versenyképességi terhekben, a kereskedelmi feltételek kedvezőtlen alakulásában, valamint a kutatáshoz és az innovációhoz szükséges források hiányában rejlik.
A magas energiaárak kapcsán Gyürk András emlékeztetett rá, hogy az európai acélipari árak 40 százalékát az energiaár teszi ki. Mindez szerinte már önmagában is indokolttá tenné, hogy mielőbb ténylegesen megvalósuljon az energiaárak letörésére képes tényleges közösségi energiapiac.
A néppárti politikus szerint az uniós acélipar jövője szempontjából kulcsfontosságú, hogy a döntéshozók megtalálják az egyensúlyt az éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikai célok és az iparág versenyképessége között. Az európai acélgyártás ösztönzése érdekében pedig fontos előrelépést jelenthet az európai fenntarthatósági standardok bevezetése és a fémhulladékból történő acélgyártás további ösztönzése.
A kereskedelmi feltételek kapcsán a jelentés emlékeztet, hogy az acélipari kereskedelem 65 százalékát sújtja kereskedelmi korlátozás. Mindezek fényében erőteljesebb uniós fellépést sürget ezek felszámolása érdekében, és hangsúlyozza, hogy fel kell venni a küzdelmet a harmadik országok által folytatott tisztességtelen versennyel szemben a rendelkezésére álló megfelelő kereskedelemvédelmi eszközök hatékonyabb felhasználásával
Az új technológiákra való áttérést, illetve ennek tevőleges támogatását egyebek között azért is szorgalmazta a magyar raportőr jelentése, mert állítása szerint ahhoz, hogy a szektor kellő versenyképességi potenciállal tényleg megújulhasson, elengedhetetlen túllépni a meglévő technológiai adottságokon, amelyekben már nincs több addicionális versenyképességi tartalék.