Szinte közvetlenül már a választások után arról beszéltek, újabb választásokra van szükség. Majdnem két évvel a voksolások után, újra az urnák elé vonul Szerbia lakossága. A szerb köztársasági elnök kedden délben aláírta a parlament feloszlatásáról szóló rendeletet. Az előrehozott parlamenti választásokat március 16-ra tűzte ki az, mely máris megindította a különböző választási tömörülések kialakítását. A legnagyobb vajdasági magyar párt egyedül vág neki az országos megmérettetésnek, de vannak kezdeményezések egy magyar tömörülés kialakítására is.
Szerbiában 2012 májusában zajlottak le mind a parlamenti, mind a tartományi, mind a helyi választások, melyek eredményeként hosszas tárgyalások után a Szerb Haladó Párt (SNS) valamint Szerbiai Szocialista Párt (SPS), mint a koalíció két domináns tagja alakított kormány, Ivica Dacic szocialista elnök vezetésével. Az új színekben felállt kormányt mindenki üdvözölte és nagy reményeket fűzött hozzá. Annak ellenére, hogy sokan tartottak a régi rendszer „felfrissített” embereitől, hogy az új vezetéssel az ország majd hátat fordít Európának, Dacic vezette kormány megmutatta, hogy kompromisszum kész és hajlandó tárgyalni Koszovóról az európai integrációs előrelépések érdekében.
Reformserkentés vagy egyeduralom?
Aleksandar Vucic, az SNS – a jelenlegi legerősebb kormánypárt – elnöke, a rendkívüli választások előterjesztője mégis úgy gondolja, meg kell tudakolni a nép akaratát. Értékelése szerint jelenleg olyan a közhangulat a szerbiai társadalmon belül, hogy képtelenség végrehajtani a reformokat, a lehető legszélesebb körű támogatást kell biztosítani a reformok és a társadalom korszerűsítése számára. Ivica Dacic kormányfő, az SPS elnöke vasárnap kijelentette, tiszteletben tartja a Szerb Haladó Párt álláspontját, és számára nem kétséges, hogy a legjobb megoldás a rendkívüli parlamenti választás kiírása, hogy a kormány új politikai legitimitást kapjon az ország vezetéséhez.
A szerb államfő, Tomislav Nikolic március 16-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választások időpontját, belgrádi helyhatósági választásokkal megegyező időben. Az elnök úgy fogalmazott, hogy a korábbi átalakítást követően a kormány most joggal döntött legitimitásának leellenőrzése mellett, mely ugyanakkor új energiával töltheti fel a leendő kormányt. Annak tagjai, a jelenlegi kabinet által elvégzett munka alapjaira tovább építhetik majd a bűnözéstől mentes európai Szerbia házát. Hangsúlyozta, hogy Szerbiában nem fog megállni az idő a kampány idején és minden állami intézmény működik majd.
A jelenlegi legerősebb kormánypárt valószínűleg jól időzítette a rendkívüli választásokat, hiszen a közvélemény-kutatási adatok előrejelzése szerint jó esélyük van begyűjteni a szavazatok többségét. A Faktor plus ügynökség legutóbbi felmérésének adatai azt mutatják, hogy a Szerb Haladó Párt a polgárok 42,1 százalékának támogatását élvezi. Aleksandar Vucic pedig már jó ideje az egyik legnépszerűbb szerb politikus. A közvélemény-kutatás eredményei szerint a Demokrata Párt (DS) 13,9 százalékos, a Szerbiai Szocialista Párt pedig 10,5 százalékos támogatottságra számíthat. Ezek tükrében az előrehozott választások legfontosabb kérdése, hogy a haladók képesek lesznek-e egyedül kormányt alakítani csak kisebb koalíciós partnerek segítségével.
Tartományi választásokat is?
A Szerb Haladó Párt arra számít, hogy idén az előrehozott köztársasági parlamenti választás mellett rendkívüli tartományi választást is tartanak majd Vajdaságban, jelentette ki Milos Vucevic Újvidék polgármestere. A tartományi parlament jelenleg a demokraták irányításával működik, ezért a haladók erejük tejében nyilván nem szeretnék, ha még két évig egy ilyen nagy szervezeti egység, mint Vajdaság, ne legyen az irányításuk alatt. A vajdasági statútum és a szerb alkotmány összehangolásának apropóján máris Bojan Pajticot, a tartomány kormányfőjét támadják, mondván, hogy legitimitását és törvényességét is elveszítette a vajdasági kormánytöbbség az alkotmánybíróságnak, a vajdasági statútum egyes részei alkotmányellenességéről szóló döntését követően.
Vajdasági magyar pártok: vigyázz, kész, tűz, rajt!
A határon túli magyarokat képviselő pártok talán Vajdaságban a legfragmentáltabbak, mi sem jelzi ezt jobban az előrehozott parlamenti választások kapcsán kialakult mozgolódások. A legnagyobb támogatottsággal rendelkező Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), mely a jelenlegi parlamentben öt mandátummal rendelkezik, az előrehozott választásoknak újra egyedül vág neki, jelentette ki Pásztor István, a párt elnöke. Hozzátette, tudatában van annak, hogy a polgárok belefáradtak már, és hogy a választások pénzbe kerülnek, de nagyon fontos ismét ellenőrizni a hatalom legitimitását. „Remélem, hogy a választás után végre valóban a problémák megoldásával kezdünk foglalkozni, amelyekből milliószámra van” – mondta Pásztor.
A VMSZ kedd esti ülésén döntött a választások kapcsán felmerülő kérdésekről. A tanácskozáson döntöttek, hogy önálló választási programmal kívánnak indulni, mely az eddigi politikai prioritások mellé néhány újabbat is megfogalmaz majd. Pásztor azt is elmondta a Magyar Szónak nyilatkozva, hogy a pártja számára az a fontos, hogy hatalmi parlamenti pártként polititázljon a következő ciklusban, hiszen csakis a hatalomból valósulhat meg igazi érdekérvényesítés.
Eközben a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) január 22-re megbeszélésre invitálta a vajdasági magyar pártokat, amelyen a házigazdán kívül elnöki vagy képviseleti szinten részt vett a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (VMDK), a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP), valamint a Magyar Remény Mozgalom (MRM) és támogatását jelezte a Magyar Egység Párt (MEP) is.
Csonak Áron, a VMDK elnöke az összefogást támogatja mind anyagi, mind szervezeti okok miatt, hiszen egyedül nem tudják teljesíteni a választási törvényben előirányzott feltételeket. Péntekre kezdeményeztek egyeztetést a vajdasági magyar pártok között, hogy megvitassák a közös választási fellépés lehetőségét. A párt közleménye szerint erre azért is szükség van, mert „a magát legnagyobbnak nevező vajdasági magyar párt (a Vajdasági Magyar Szövetség) ebben a délvidéki magyarságra nézve szorult, de kihívásokkal teli helyzetben, nem az összefogásban, egységes fellépésben gondolkodik”. A VMDK a közelmúlt eseményeivel, Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatának elkezdésével, a vajdasági hatásköri törvény meg a tartományi statútum rendelkezéseinek alkotmánybíróság általi hatályon kívül helyezésével, valamint a nemzeti tanácsokról szóló törvény számos szakaszának felfüggesztésével indokolja ennek a lépésnek a szükségességét.
Szerbia előtt álló választás a többpárti rendszer bevezetése óta sorrendben a tízedik lesz, illetve azóta ez a hetedik rendkívüli választás. Tomislav Nikolic, szerb államfő kedden délben aláírta a parlament feloszlatásáról szóló rendeletet és az előrehozott köztársasági választásoknak időpontját hivatalosan is március 16-ra tűzte ki. Indulhat a kampány!