Uniós források nonszensznek nevezték hétfőn azokat az orosz nyilatkozatokat, melyek szerint az EU és Ukrajna közötti szabadkereskedelem bármilyen kárt is okozna az orosz-ukrán gazdasági kapcsolatokban. Csípős hangulatban várják Brüssszelbe kedden Vlagyimir Putyint, akit a WTO-tagsággal járó kötelezettségek módszeres megsértése miatt is bírál az Európai Unió.
Egyáltalán nem a szokásos üzletmenetben kerül sor a sorendben 32-ik EU-orosz csúcstalálkozóra kedden Brüsszelben. Az eredetileg kétnaposra tervezett összejövetelt az EU eleve két és fél órásra rövidítette le, ezzel is kifejezve elégedetlenségét a kétoldalú EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodás Moszkva által történt megakadályozása és más, az Unió üzleti érdekeit sértő orosz intézkedések miatt.
Egy nappal Vlagyimir Putyin érkezése előtt egy magas rangú európai illetékes jelezte, hogy eljött a szókimondás és az őszinte beszéd ideje, éppen ezért a csúcstalálkozó általában terjedelmes napirendjét ezúttal a sokak szerint mélyponton lévő az EU-orosz viszony stratégiai és politikai vetületeire szűkítették le.
Brüsszelben növekvő irritálást okoz orosz kormányzati tényezőknek az a visszatérő állítása, miszerint az EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodás miatt –amelynek aláírásától a novemberi vilniusi keleti partnerségi csúcson elállt az ukrán elnök – orosz gazdasági érdekek sérülnének. „Amit időnként Moszkvából hallunk a szabadkereskedelmi szerződésekről, az egyszerűen nonszensz, és abszolút tájékozatlanságot árul el” – közölte hétfőn egy nevének elhallgatását kérő EU-forrás. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió nemrég Kanadával is megállapodást kötött a szabadkereskedelemről, az Egyesült Államok mégse tiltakozott amiatt, hogy az ő vagy az észak-amerikai szabadkereskedelmi övezet gazdasági érdekei sérülnének.
Az EU részéről arra is rámutatnak, hogy az Unióval kötött megállapodás nem akadályozza meg Kijevet abban, hogy bármilyen másik országgal, így Oroszországgal egy hasonlóan mély vagy még ambiciózusabb szabadkereskedelmi egyezményt írjon alá. Egyszerre két vámuniónak ugyanakkor nem lehet a tagja, hiszen egy vámunió tagjai közös külső vámokat léptetnek életbe harmadik országokkal szemben. Egy vámunióba való belépést követően az érintett országnak nincs többé lehetősége arra, hogy szabadkereskedelmi megállapodást kössön más országokkal.
Uniós részről azt is megjegyzik, hogy a Moszkva által forszírozott Eurázsiai Vámunióban a rendelkezésre álló információk szerint a többi résztvevő államnál (Kazahsztánnál és Fehéroroszországnál) magasabb vámok lennének, ami állítólag máris gondot okoz Kazahsztánnak a WTO-hoz történő csatlakozása során.
„Egy vámunió tető alá hozása nehéz folyamat, annak idején 1957-ben ugyanezen problémával szembesültek az EU alapító tagjai is” – mutatott rá egy illetékes. Diplomaták hangsúlyozzák, hogy az EU egyáltalán nem viszonyul ellenségesen egy vámunióhoz Oroszország és térségbeli partnerei között, de alapvető problémát jelent, hogy Moszkva kötelezettségei dacára nem jelentette be a tervet a Vliágkereskedelmi Szervezetnél, „így fogalmunk sincs, hogy miről van egyáltalán szó”. Az EU nem ellenzi a tervet, feltéve, hogy az összhangban áll a WTO szabályaival, amelyek tiszteletben tartására Moszkva is ígéretet tett a csatlakozásakor.
Brüsszelben tételesen cáfolják azt az orosz állítást, miszerint egy EU-ukrán szabadkereskedelmi megállapodás jóvátehetetlen károkat okozna az orosz gazdaságnak. Érvelésük szerint ez több okból sem jelentené azt, hogy Oroszországot az ukrán határokon keresztül valósággal elárasztanák az európai áruk. Ezzel kapcsolatban rámutatnak, hogy az Egyesült Államokat sem özönlik el az európai termékek, csak azért, mert Kanadával egyezményt írt alá az EU a szabadkereskedelemről. Másfelől, ha Ukrajnából történetesen kísérletet is tennének az unióból érkezett áruk újraexportálására, a termékeken attól még a „Made in Europe” címke marad, így azokat jól meg lehet különböztetni az ukrán exporttól. Az orosz hatóságoknak pedig megvannak az eszközeik arra, hogy leleplezzék a csalásokat, ha ilyenek előfordulnának – teszik hozzá.
Az erősödő orosz protekcionizmusra is panaszkodnak Brüsszelben, ami egy forrás szerint mostanra olyan szintet ért el, hogy már komolyan fenyegetik az európai üzleti érdekeket. Felhozzák, hogy Moszkva csak tavaly 78 új protekcionista intézkedést vezetett be, és egy WTO-kimutatás szerint egymaga felelős a globálisan regisztrált protekcionista intézkedések egyötödéért. „Oroszország világvezető a protekcionizmusban” – bírálnak az Európai Uniónál.
Ahol most is elzárkóznak az elől, hogy , miként azt korábban Viktor Janukovics ukrán elnök javasolta, háromoldalú egyeztetéseket tartsanak az oroszok bevonásával a függőben lévő EU-ukrán társulási és szabadkereskedelmi megállapodásról. „Az ilyen nem szokás. Kanadáról sem tárgyaltunk az Egyesült Államokkal” – emlékeztettek az EU-nál.