Durván kimaxolták a rezsicsökkentést Ukrajnában: a ma Moszkvában aláírt megállapodás szerint ugyanis harmadával csökken a gáz ára. Emellett 15 milliárd dollár értékben hitelt is kap Moszkvától Kijev, viszont Janukovics megúszta a Vámunióhoz való csatlakozást, úgyhogy részben kihúzta a kijevi tüntetések egyik méregfogát is. Napi hírösszefoglalónkban ezen kívül írunk még a chilei elnökválasztásról, a dán hírszerzési botrányról és Bosznia nehézségeiről is.
Mennyit ér az ország? 15 milliárdot biztosan
15 milliárd dollárnyi hitelt kap Ukrajna Oroszországtól, és harmadával csökken a gáz ára is – többek között erről állapodott meg ma Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz és Viktor Janukovics ukrán államfő. Emellett a két ország elmélyíti gazdasági együttműködését is, amire nagy szükség van, ugyanis csak ebben az évben 15 százalékkal csökkent az orosz-ukrán kereskedelmi forgalom. Az orosz kölcsönnek köszönhetően Ukrajnának nem kell az IMF-hez fordulnia azért, hogy ki tudja elégíteni hitelezőinek követeléseit a következő hónapokban. Arról, hogy Ukrajna mit ad cserébe az oroszoknak egyik államfő sem kívánt nyilatkozni. Idáig a hírek.
Hogy valójában mi van a háttérben, arról valószínűleg nem fogunk semmit sem megtudni a következő napokban. Az viszont biztosnak látszik, hogy az Ukrajnáért zajló versenyben a Nyugat most elég komoly vereséget szenvedett, még akkor is, ha a meccs nincsen teljesen lefutva. Putyinnak sokkal jobb lapok voltak a kezében: a gázzal és a kereskedelmi szankciókkal hatékonyan tudja zsarolni nyugati szomszédját. Nem véletlen, hogy az utóbbi években ilyen mértékben hanyatlott a két ország közötti kereskedelem: az ukrán termékekre kivetett orosz vámok és kvóták ugyanis jelentősen hozzájárultak az ukrán gazdaság és export mélyrepüléséhez. Oroszország adja az ukrán külkereskedelem egyharmadát, így a korlátozások érzékenyen érintették Kijevet. A szankciók feloldása a gázárak csökkentése azonnali könnyebbséget jelent az ukrán vezetésnek, ráadásul Putyinnak most csak a saját maga által meghozott szigorításokat kell visszavonnia, így valódi engedményt nem is tett az ukránoknak, mégis komoly eredményeket ért el. Ugyanakkor – mint ahogy azt Putyin is hangsúlyozta – Janukovicsnak nem kellett elköteleznie magát a Vámunió mellett, így az ukrán elnök még egy kicsit büszke is lehet magára, hiszen úgy hozta el az oroszok pénzét, hogy sikerült elodáznia a döntést az sokak által az új Szovjetuniónak nevezett szervezethez való csatlakozásról. Valószínűleg erről már nem is neki kell majd határoznia, hiszen jövőre elnökválasztás várható majd Ukrajnában.
A mai megállapodás-sorozat egyben rávilágít az EU gyengeségeire is. Az Unió, ami egykor kívánatos célpont volt a szovjet megszállás alól felszabaduló országok számára mára már jelentősen veszített vonzerejéből: az évek óta tartó válság és az arra adott impotens válaszok, a rendkívül lassan haladó reformok, a bevándorlás korlátozása jelentősen gyengítették az EU tárgyalási pozícióját. Brüsszel ugyanis csak két igazán vonzó alternatívát tudott felkínálni Ukrajnának: a vámok fokozatos csökkentését, és végül a szabad kereskedelmet, valamint a vízummentes utazás lehetőségét. Előbbi az EU válsága és az ukrán export szerkezete miatt fokozatosan veszített jelentőségéből. Emellett a nyugati tagállamok elhúzódó krízise és az egyre erősebb bevándorló-ellenes kormányzati lépések (elég a francia vagy az angol példára gondolni) szintén leértékelik a vízummentesség jelentőségét, hiszen hiába a könnyített utazási feltételek, ha az ukránoknak már nem jut munka és szociális támogatás a sokak fejében Kánaánként létező jóléti társadalmakban. Ráadásul Brüsszel azt is kérte, hogy Janukovics engedje ki a börtönből legnagyobb politikai ellenfelét, és pénzt is csak az IMF-en keresztül lett volna hajlandó adni az ukránoknak. Gondoljuk csak végig: ha jól viselkedik Janukovics, kaphat pénzt az IMF-től, amit alig egy éve rúgott ki az országból. Csábító ajánlat, nemde?
Janukovics nem vállal nagy kockázatot az oroszok melletti elköteleződésével: az EU nem igazán tudja mivel megbüntetni, az oroszok által adott kedvezmények és hitel pedig azonnali, jótékony hatással lesz az ukrán gazdaságra. Magyar szempontból egyébként nem feltétlenül rosszak ezek a fejlemények: a gázháború rémképe így távolabb kerül tőlünk, és a magyar kisebbségnek is jobb, ha a Szvobodások inkább Kijevben döntik le a Lenin-szobrokat, és nem a Vereckei-hágón rongálják meg hetente a Honfoglalás-emlékművet. Nem csoda, hogy Martonyi János nem sétálgatott Guido Westerwelle német (most már ex)külügyminiszterrel a Majdanon a decemberi havazásban.
Kíváncsian várjuk persze az ellenzéki reakciókat, és nem hisszük, hogy a rohamrendőröknek unalmas éjszakájuk lenne majd ma Kijevben.
Valami bűzlik Dániában
Lemondott Morten Bødskov dán igazságügyminiszter, miután hazudott a parlamentnek egy titkosszolgálatot érintő lehallgatási botrányról.
A botrány egészen idén februárig nyúlik vissza, amikor a dán parlament, a Folketing jogi bizottsága Koppenhága Christiania nevű negyedébe látogatott volna egy gyűlésre. Christiania 1971 óta egy de facto anarchista elvek szerint felépülő kommuna, amintegy ezer fős „lakossággal” rendelkezik, akik saját elvek és szabályok szerint igazgatják magukat. Többek között a drogkereskedelem is évtizedes probléma, amely ellen a dán hatóságok igyekeznek fellépni. A bizottság tagjai között a jobboldali, bevándorlásellenes Dán Néppárt alapítója, Pia Kjærsgaard is szerepel. A látogatásra azonban akkor nem kerülhetett sor, amihez a Dán Biztonsági és Hírszerzési Szolgálat (PET) nagyban hozzájárult.
Visszatér a hatalomba Michelle Bachelet
Michelle Bachelet, a Nueva Mayoría pártszövetség jelöltje, az ország korábbi elnöke nyerte a chilei elnökválasztást. A vasárnapi második fordulóban a szavazatok 62,16 százalékát szerezte meg – írta a La Tercera. Az elnöknő hivatalos beiktatása jövő márciusban lesz. Programjának középpontjában az oktatási és adóreform, valamint egy új alkotmány kidolgozása állnak.
Bachelet a győzelme alkalmából elmondott beszédében kijelentette, hogy Chile úgy döntött, itt az ideje az alapvető változásoknak. „A győzelem nem személyes: egy közös álom diadalmaskodott” – mondta.
Bosznia miatt is aggódik az IMF
Az IMF szerint cselekedni kell.Bosznia-Hercegovinában napról napra nő a nem fizető hitelesek száma.
Bosznia-Hercegovinában napról napra nő azon cégek és magánemberek száma, akik képtelenné váltak arra, hogy visszafizessék korábban felvett hiteltartozásukat. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai alapján az úgynevezett rossz adósok aránya ma olyan magas a délszláv országban, hogy az a teljes kihelyezett hitelállomány majd 15 százalékát érinti.