Körbeért az ilyenkor szokásos uniós eljárás, és az EP nyári döntése után az EU belügyminiszteri tanácsa csütörtökön formálisan szentesítette azt a jogszabály-módosítást, amely a jövőben lehetővé teszi, hogy az Európai Bizottság tagállami panasz(ok)ra felfüggessze harmadik országokkal az a vízummentességi rendszert.
A módosítás előzménye igazából a Nyugat-Balkánhoz köthető. Az Európai Unió Szerbiának, Macedóniának és Montenegrónak 2009 óta, Albániának és Bosznia-Hercegovinának 2010 óta biztosít vízummentességet rövid időre szóló tartózkodás esetén.
Utóbb azonban egyes tagországok részéről megszaporodtak a panaszok, hogy helyenként már-már szervezett „utaztatás” módszerével „menedékjogot kérők” tömegei érkeztek hozzájuk a térségből. Elhíresült példának számított Svédország panasza arról, hogy Szerbiából buszokkal indítottak menedékkérő romákat, akik arra az időre, amíg ügyükről döntöttek, kis összegű átmeneti pénzügyi segélyben részesültek.
A máltai székhelyű Európai Menekült Támogató Iroda adatai szerint csupán 2012-ben 49 százalékkal növekedett a Nyugat-Balkánról érkezők száma. A tavaly EU-ban menedéket kérő 335 ezer személy közül 53 ezer ebből a térségből jött. Utóbb alig 5 százalékuk kérését minősítették csak ténylegesen is indokoltnak.
A mindezek nyomán beindult – tagországok közötti – egyeztetés teremtette meg azt a jogszabály-módosítást, amelyről nyár elején született meg az ideiglenes intézményközi megállapodás (EP, Bizottság és EU-tanács között), majd ennek konkrét eredményéről szavazott júliusban az EP plenárisa. Az akkor elfogadott jogszabálytervezetet mostani ülésén szentesítette az EU belügyi tanácsa is. Cecilia Malmström, belügyi biztos júliusban is, most is azzal kommentálta a fejleményt, hogy az intézkedés nem irányul egyetlen konkrét ország ellen sem.
Mi változik?
A módosítás értelmében a Bizottság bizonyos feltételek mellett átmeneti időre felfüggesztheti egy vagy több nyugat-balkáni relációban a vízummentességről intézkedő jogszabály végrehajtását.
• ha egy EU-tagországban az előző hat hónapos periódushoz képest, hat hónapon át tartó hirtelen és jelentős növekedés tapasztalható egy adott harmadik országból származó, illegálisan tartózkodó személyek számában;
• ha valamely EU-tagországban az előző hat hónapos periódushoz képest hat hónapon át tartó hirtelen és jelentős növekedés tapasztalható egy adott harmadik országból származó menedékkérők számában (amely országból származó menedékkérők kérelmeinek elfogadási aránya alacsony);
• ha hat hónapon át tartó hirtelen és jelentős növekedés mutatkozik egy adott harmadik ország részéről az általa elutasított, állampolgáraira vonatkozó uniós visszafogadási kérelmek tekintetében.
Az új rendelet megalkotói ügyeltek arra is, hogy referenciaidőszak lehessen a vízumliberalizációt közvetlenül megelőző hat hónap is. Diplomáciai források szerint ez a tanácsi szövegezés során került a szövegbe, azzal a céllal, hogy ne a 2012-es év rekordmagas adataihoz képest kelljen „hirtelen és jelentős növekedést” felmutatni a felfüggesztés feltételeként.
Ha a Bizottság egyetért a tagállami felvetéssel, úgynevezett „komitológiai” eljárás keretében felvetheti a vízummentesség maximum hat hónapra szóló felfüggesztését. (Komitológia keretében a tagállamok minősített többségének az egyetértése szükséges a bizottsági javaslat hatályba helyezéséhez.)
Ezt csak akkor lehetne további hat hónappal meghosszabbítani, ha a Bizottság úgy véli, hogy indokolt a vízumkötelezettség végleges visszaállítása, és erre vonatkozó javaslatot terjeszt elő. (Az utóbbi már nem „komitológia”, hanem a szokásos, parlamenttel közös, együttdöntési eljárás keretében dőlhet el.)