Többszöri halasztás után kedden megkapta a zöld jelzést az Európai Parlamenttől az Európai Unió következő, 2014 és 2020 közötti keretköltségvetése. Még a Tanácsnak is formálisan el kell fogadnia a szöveget ahhoz, hogy január 1-től megkezdődhessen az EU által finanszírozott programok végrehajtása.
A képviselői szavazatok minősített (kétharmados) többségével kapta meg a zöld jelzést kedden az Európai Parlamentben az EU következő, 2014-től induló hétéves pénzügyi kerete, amelyről két és fél éves intenzív vita folyt az uniós intézményekben.
A parlament tagjai közül 537-en az igen, 126-an a nem gombot nyomták meg, és 19-en tartózkodtak a szavazásnál.
A voksolás egy hosszú és megerőltető vitákkal teli időszaknak vet véget, amelynek az volt a tétje, hogy 2014 és 2020 között mennyi pénz jusson az EU és tagállamai számára prioritást élvező politikák finanszírozására. A képviselőtestület által megszavazott keretköltségvetés ugyan nem módosít az állam- és kormányfők által még februárban elfogadott kiadási főösszegeken, az EP hatására azonban sokkal rugalmasabbá váltak a meglehetősen merev költségvetési keretek.
A képviselők azt is elérték, hogy 2016-ban kötelező költségvetési felülvizsgálatot tartsanak, és egy, az év végén felálló magas szintű szakértői csoport javaslatokat dolgozzon ki 2014-re az EU saját bevételeit biztosító saját források rendszerének reformjára.
Az EU a költségvetési alku értelmében 908 milliárd eurót fordíthat a következő hét évben kifizetésekre, míg a pénzügyi kötelezettségvállalások szintjén 960 milliárd eurót nyom a csomag.
„A többéves pénzügyi keret jóváhagyása rendkívül fontos szavazást jelent. Az EP jóváhagyásának hála, az EU-források kifizetése időben, 2014. január 1-től megkezdődhet a kedvezményezetteknek” – jelentette ki Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, aki elsőként üdvözölte a szavazás eredményét.
Schulz ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a pénzügyi alku messze nem tökéletes. A Parlament szerinte egy sokkal ambiciózusabb keretköltségvetést szeretett volna, ami az EU előtt álló nagy kihívásokra fókuszál. „Egy ambiciózusabb MFF-hez több költségvetési forrás kellett volna és jobban szolgálta volna a munkahelyeket teremteni képes fellendülést” – szögezte le az EP elnöke.
Schulz hangsúlyozta, hogy az EP nagyobb rugalmasságot harcolt ki a büdzsének a tárgyalásokon. Ez szerinte szavatolja, hogy a költségvetésben rendelkezésre álló minden egyes eurót ott költsék el, ahol valóban szükséges.
Az Európai Bizottság elnöke „nagy napnak” nevezte Európa életében a következő hétéves költségvetési ciklust jóváhagyó parlamenti szavazást. Felszólította egyúttal a tanácsot és a litván elnökséget, hogy minél előbb fejezzék be a hivatalos jóváhagyási procedúrát annak érdekében, hogy 2014. január 1-től megkezdődhessen a költségvetés végrehajtása. José Manuel Barroso hozzátette, hogy az uniós költségvetés szerény mértékének dacára is „segítségére van minden európai családnak”. Emlékeztetett rá, hogy a közös büdzsé minden egyes évben meghaladja azt a támogatást, amit annak idején kapott Nyugat-Európa a Marshall-segélyből.
„Végre megvan! A mai parlamenti szavazással kiszámítható finanszírozást tudunk biztosítani körülbelül 20 millió európai kis- és közepes méretű vállalkozásnak, rászoruló emberek millióinak a világban, 100 ezer városnak és régiónak, és kutatóintézetek, egyetemek ezreinek. Európa teljesített!” – örvendezett Janusz Lewandowski, az EU költségvetési biztosa. A politikus úgy vélte, hogy elképzelni is nehéz jobb üzenetet az európai polgároknak néhány hónappal a következő európai választások előtt.